„Évről évre egyre több képzőművész vesz részt ezen. A Keresd a békét... zsoltármottóra számos munka érkezett, ami a békét próbálja tükrözni. Ráeszméltünk arra, hogy miért akarunk részt venni ezen a rendezvényen, miért vagyunk itt, és hogy miben is különbözik ez a többi kiállítástól. Az ars sacra fogalom rejtélyes szellemi üzenetet hordoz és felelősségteljes alkotásra biztat. Olyan kulturális gesztus ez, amely észrevétlenül és következetesen hat ránk, befolyásolja gondolkodásmódunkat, tudat alatt megnevezi énünket és kitörölhetetlen nyomot hagy bennünk” – indította megnyitó beszédét Sabău-Trifu Cristina képző- és egyházművész, a kiállítás kurátora.
A tárlatot Hegedüs Enikő művészettörténész méltatta. Kiemelte: a szakrális művészet a keresztény felfogásban elsősorban Isten dicsőségét szolgálta, többnyire liturgikus térben, templomban.
„A régiek az igazat, a szépet és a jót isteni tulajdonságnak tartották. Az európai kultúra elmúlt évszázadai is bizonyítják, hogy a művészi alkotások a teremtett világ mélyebb ismerete és megjelenítése által utat nyitnak az isteni szépség és lét tapasztalatához. »A művészi alkotásban bizonyul leginkább Isten képmásának az ember. Feladatát elsősorban azáltal valósítja meg, hogy saját emberségének csodálatos anyagát formálja, továbbá a körülötte lévő világot is alkotó módon uralja« ‒ olvashatjuk Szent II. János Pál pápának, Levél a művészeknek című írásában. Feltettem magamnak a kérdést, hogy mi értelme van a művészetnek, a művészettörténetnek, hiszen nem alapvető szükséglet. De rögtön meg is kaptam a választ, a művészet által emberibb a létünk, a művészet túlmutat evilágon, segít felülemelkedni, szabadabban élni. A művészet távlatot nyit, reményt ad, rámutat a teremtés, végső soron a teremtő szeretet végtelen gazdagságára” – fogalmazott.
S hogy mitől válik egy művészi alkotás szakrálissá?
„Az egyház hagyománya szerint lényegi feltétel, hogy ezen alkotások tartalmi összhangban álljanak Jézus tanításával. Másrészt az egyház liturgikus célra elkülönít, megáld bizonyos tárgyakat, köztük képeket és szobrokat. Napjainkban érzékelhető az egyház elvárásai, a hívek igényei és a művészek felfogása közötti különbség. Véleményem szerint, a tartalom és forma összhangja, a belső tapasztalat és átérzés megfelelő művészi kifejezése teszi hitelessé a művészetet, ezen belül a szakrálisnak tekintett művészetet is. A művészi alkotásokhoz való viszonyulásunkban az alkotóművészek mellett a befogadó közösségnek is meghatározó szerepe van. Hiszen minden művészi alkotás adott kornak, közösségnek a szemléletét tükrözi, elfogadottsága pedig függ a közösség igényeitől és kultúrájától. A jelenlegi kiállításon bemutatott művészi alkotások többsége nem kötődik templomi környezethez, így a szakrális művészetet tágabban kell értelmeznünk. A szakralitás szimbólumokban, az alkotó művészek témaválasztásában, valamint belső hozzáállásukban jut kifejezésre” - mondta.
Hegedüs Enikő bemutatta a kiállító művészek munkáit: Bányay-Kedves Krisztina fára festett alkotása, a Szent György, amely a hagyományos ikonfestészetet követi. Ugyancsak az ikonfestészet alapjaira épülnek Vdovkina Anastasia tűzzománc képei. A Szűz Máriát és Szent Györgyöt ábrázoló táblaképek a kortárs szakrális művészet irányát is fémjelzik, ahogy az egyházi hagyomány továbbgondolható, új kontextusba helyezhető – mondta.
Tornay Krisztina Petra, a Tbiliszi Máriát ábrázoló litográfiája, vegyes technikával készült alkotása is a régi és új határmezsgyéje közötti átmenetet érzékelteti. A Jelen-lét alkotása pedig a kenyér és víz elemi mivoltára, az étel és ital szakrálitására világít rá. Úgyszintén Madarassy István installációja, a szőlőfürt bemutatásával, amely a Krisztus vérévé átváltoztatott bornak a szimbóluma. Felházi Lenke Zsuzsanna A hálaadás poharában pedig magába foglalja a fiókáit vérével tápláló pelikánt, mint krisztus jelképét. Zilahi Nonó A messiás digitális nyomata a magból kibomló életet tárja elénk, újraértelmezi a hagyományos kálváriajelenet üzenetét. Csata Hermina a Mennyei seregek vezérét, Szent Mihály főangyalt jeleníti meg, Dürer Apokalipszis metszetsorozata alapján. A bőrből formált, Nappalok és éjszakák című kollázsa a teremtés gazdaságát idézi.
Olyan művészeket hívott meg a kiállítást szervező Sabău-Trifu Cristina (képünkön), akiknek munkái a szakralitást közvetítik
A Sabău-Trifu Cristina által készített húsvéti miseruha színvilágával és a Krisztus-képmás megjelenítésével a feltámadás békéjét hordozza. Starmüller Katalin Az égő csipkebokor vegyes technikával alkotott képe, amely az égi fény ragyogását eleveníti meg. Ifj. Starmüller Géza Olajág című munkája szintén az égi jelenlétet hozza közelebb. M. Lovász Noémi Nincs itt, feltámadt 1‒2. monotípiái a mikroszkóp alatt felnagyított sejtek szövetekképzetét keltik életre. A megváltottság, ami kicsiben megmutatkozik, érvényes az egész teremtésre, univerzumra is.
Az átszellemültséget juttatják kifejezésre Palkó Ernő samottos agyagból formált Hullámfigurái. Adorján Ilona Betlehem 2. fából, szalmából, papírból kialakított és Üzenet című kartonból hajtogatott installációi az ismert szimbólumokmai közvetítői.
Horváth Gyöngyvér mívesen megmunkált, Neked szól kollográfiája a múltat felidéző kötelékeket, fejfát, ablakkeretet, harangot sejteti. Forró Ágnes pasztellje szintén az egykori házat és annak részleteit, az ablakban lévő keresztet, házfalat, az ember által alkotott kézi szerszámokat eleveníti fel. Tudoran Klára Lívia A belső váza textíliája, a bensőben lezajló folyamatok lenyomatai. Székely Géza Csángó sirató 2. a nép fájdalmát, krisztusi sorsát érzékelteti. A Szakrális fények 2. a templombelsők hangulatát, az átszűrődő fényt adják vissza. Hasonló megfogalmazású Varga Diana Rodica Keresd a békét selyemre festett képe. Koncz-Münich Judith Fehér kakas a hóhullásban képe Lászlóffy Aladár Nagy Albert emlékére írt versét idézi: fehér kakas a zivatarban / nyissátok ki az ablakot, nézzétek csak, milyen vihar van (…)”.
Bordy Margit Évszakváltó pasztellje az újjászületés reményének kifejezése. Jelen háborús helyzetre reagál, a béke vágyát fogalmazza meg Mira Marincaș a Békét című fotográfiája. Farkas Melinda a Belső béke útját mutatja meg. A Béke veletek a Szent Mihály-templom ablakán keresztül áradó fényt érzékelteti. Lukács-Solymossy Éva Béke hírnöke 1‒2. az égő csipkebokorhoz hasonló isteni jelenlétet, a tűz és víz elemi erejét és szépségét mutatja. Koncz-Münich András Háborgó szív kerámiája szívszorító látványt ad, ami a benső és földi világunk része. Madarassy András Szent Júdás Tádé apostol figuráját mintegy figyelmeztető jelként tárja elénk. Lepedus Ildikó Megbocsájtok olajképe az emberi együttérzés nemes gesztusa. Az érintés, gyengédség kifejezését láthatjuk Csorján Melitta Gótikus tornyok között alkotásán. Az építészeti elemeket és természeti környezetet sejtető formák között feltűnő figura egybeolvad a teremtéssel. Szemak Zsuzsa Féltése a jó és rossz ellentéte, a paradicsomi kísértés, a kígyó, gyümölcs képzetének mai megfogalmazása. Gally Anna Katalin pasztelljei a Maradék Fehérgyarmaton és a Piano érzékeny színvilágukkal, vonalaikkal a gyöngédség, harmónia, a lélek rezdülései. Darvay Tünde A bárka és barátság kompozíciói a szeretet és kötődés érzékeny és játékos megfogalmazásai. Egri András Kövesd a fényt tűzzománca kaput nyit a menny felé. Zoltán Katy Katedrálisa a földi és égi találkozása, Balázs László Kápolna a hegytetőn és J. S. Bach madarai partita nr. 2. bőrmetszetei szintén a földi és égi szféra egységét mutatják. Ahogy nem utolsósorban Kolozsi Tibor Büsztje az égi áldásra, a jóra nyitott emberfej – magyarázta.
„A fénnyel átszőtt tájak, a szakrális jelek a külső és belső fény izzását érzékeltetik, a természetfelettibe átvezető utakat tárnak elénk. Az égi és földi kapcsolata köszön vissza a gondolatokat inspiráló alkotásokban. Mondhatjuk, hogy a különböző formákkal, festői eszközökkel, művészi látásmóddal élő és alkotó, az itt kiállító művészek a földi és égi kapcsolatát hozzák közelebb” ‒ zárta méltatását a művészettörténész.
Záróakkordként a Camerata Atelidra vonós trió előadásában Vivaldi- és J. S. Bach-szonátarészletek hangoztak el. Bodó Márta lapszerkesztő Polcz Alaine Asszony a fronton című kötetéből olvasott fel.
A kiállítás október 13-ig tekinthető meg a Szentegyház/I. Maniu 4. szám alatti Ars Sacra Claudiopolitana Képtár termében.
Fotók: Koncz-Münich András
