
Johannis szerint a két hétig tartó, országszerte százezreket megmozgató tiltakozások elérték céljukat, a 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amely enyhítette volna a hivatali visszaélésért és összeférhetetlenségért járó büntetést, hatályon kívül helyezték. Ilyenformán a referendum okafogyottá vált. Ha viszont az államelnök most mégis élne a referendum kiírásának lehetőségével, másodszorra ugyanebben a témában már nem írhat ki újabb népszavazást, Johannis pedig attól tart, hogy a szociáldemokraták ezt kihasználják a jövőben. Egy harmadik szempont: mivel pedig a referendumnak a pártok körében nincs nagy támogatottsága, fennáll a veszély, hogy kudarcba fúl az egész vállalkozás, ami csak ártana az ügynek.
Január 23-án Klaus Johannis bejelentette: népszavazást készül kiírni a szociálliberális kormány közkegyelmi kezdeményezése és a büntetőjog megváltoztatása ügyében. Akkor úgy vélekedett: a népszavazáson a választóknak arról kell kifejezniük véleményüket, hogy a jogállamhoz ragaszkodó, a többi európai nemzettel egyenrangú, erős nemzetként, vagy a félmegoldásokkal megelégedő, megfélemlíthető és meghunyászkodó nemzetként akarnak-e élni.
A parlament február 13-án hagyta jóvá az elnök kezdeményezését a népszavazás kiírására, Klaus Johannis akkor úgy nyilatkozott: napokon belül jelzi a referendum pontos dátumát. Erre azonban mindmáig nem került sor.