Az alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be a törvényalkotásba azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel, amelyeket a későbbiekben a parlamentnek is meg kell vitatnia: megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti őket.
Az ellenzéki pártok azt kérték, hogy a törvényhozás "csomagban" szavazzon mindkét sürgősségi rendeletről, mert szerintük félő, hogy egy, a 14-es sorszámú rendelet elleni sikeres alkotmányossági óvás mégis hatályba léptetheti a közfelháborodást kiváltó előző, 13-as kormányrendelet, de a kormányoldal leszavazta ezt a javaslatot. Egyes vélemények szerint ugyanis nem múlt el a 13-as kormányrendelet "felélesztésének veszélye", ha az azt hatályon kívül helyező 14-es rendelet megerősítési folyamata valami miatt - például egy alkotmányossági óvás miatt - elbukik.
A szociálliberális kormánytöbbség a keddi vita során azzal érvelt, hogy a parlamentnek nincs oka törvénnyel elvetnie a 13-as rendeletet, hiszen azt már hatálytalanította a 14-es rendelet. Ehelyett a kormányoldal a vitatott 13-as rendelet parlamenti vitáját akarja arra használni, hogy - az eredeti rendelet szövegét módosítva - beépítse a büntetőjogba az összes olyan intézkedést, amely az alkotmánybírósági határozatok miatt vált szükségessé.
Miután a két rendelet összekapcsolását, illetve a mindkét jogszabály elnapolását célzó ellenzéki javaslatok elbuktak, a szenátus egyhangúlag fogadta el a 14-es kormányrendelet megerősítéséről szóló törvénytervezetet, amely várhatóan jövő héten a képviselőházban is napirendre kerül.
A kormány vitatott sürgősségi rendelete arra hivatkozva enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán, hogy a büntetőjog több cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult, és ezeket ki kell javítani. Az ellenzék szerint azonban a kormány olyan rendelkezéseket is "becsempészett" a vitatott rendeletbe, amelyeket semmilyen alkotmánybírósági határozat nem tett szükségessé, viszont akadályozzák a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását.
