Dan Barna úgy vélte, ha nem kerül sor előre hozott választásokra, nem biztos, hogy sikerül „megszabadulni” a Szociáldemokrata Párttól (PSD), amely eséllyel térhet vissza a jövő évi választásokon. Kelemen Hunor szerint viszont „a jelenlegi konstrukcióban” nincs esély előrehozott választásokat tartani. Theodor Paleologu úgy vélte: az „alkotmány nem engedi”, hogy idő előtt választást tartsanak.
Kelemen Hunor kijelentette: tíz évre meg kell tiltani a fák kivágását az erdőkben (kivéve a háztartási fűtésre szánt tűzifát), le kell állítani a faexportot és erdősítési programot kell indítani. Dan Barna ezt a javaslatot „irreálisnak” minősítette, mert nem lehet „egy válságot egy másik válsággal megoldani”, szerinte a falopást kellene megakadályozni. Paleologu azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a törvénytelen favágás szerinte „korrupciós probléma.”
A jelölteket az államfő szerepéről is kérdezték; a két román jelölt az elnöki szerepkör erősítése mellett érvelt, ezzel szemben Kelemen Hunor kijelentette: nem akarja, hogy egy valaki mindenek felett álljon. Hangsúlyozta: meg kell őrizni az arányos választási rendszert és a hatalmi ágak korrekt szétválasztását ahhoz, „hogy ne csússzunk el a diktatúra felé.” Az RMDSZ elnökjelöltje a vitában rámutatott arra is, a putyini útra taszítanák Romániát, ha a Dan Barna által javasolt többlet-jogosítványokkal rendelkezne az államfő. Barna, bár tagadta ezt a szándékot, nem tudott érdemben választ adni.
Az oktatás kérdése is felmerült: arra a felvetésre, hogy a GDP fegyverkezésre szánt 2%-a mellett 6%-ot oktatásra költsenek-e, Paleologu és Barna is a hadsereg erősítése mellett érvelt, Kelemen Hunor határozottan kiállt az oktatási költségvetés növelése mellett: „Ha Románia jövőjére, az oktatást igénylő fiatalokra gondolunk, akkor ez nem lehet kérdés. A nemzetbiztonság és a honvédelem is prioritás, de nem állunk közvetlen fenyegetés alatt, így ha választani kell, várhatnak még egy évet.”
