ÖSSZEFOGLALÓ

A következő személyazonosító okmányok valamelyikével lehet szavazni: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).

Az egyszerű útlevelet, az elektronikus egyszerű útlevelet és az ideiglenes egyszerű útlevelet csak a külföldön szavazó román állampolgárok használhatják, illetve a külföldi lakhellyel rendelkező és Romániában szavazó román állampolgárok.

A lakcímadatokat nem tartalmazó elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkező választópolgárok voksolási eljárásával kapcsolatban a Központi Választási Iroda (BEC) külön tájékoztatást adott ki, amely a pótlistán szavazó állampolgárok helyzetére vonatkozik. Akik tehát ilyen okmány felmutatásával voksolnak és pótlistára kerülnek, a szavazókörzet elnökének le kell kérnie a pontos lakcímadataikat. Ehhez a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) technikai segítséget nyújtó központjához kell fordulnia, ahonnan átirányítják a lakosság-nyilvántartóhoz.

Reggel 7-től este 9-ig tartanak nyitva a szavazókörzetek 

A romániai szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7 órától 21 óráig tartanak nyitva. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják a szavazatukat. A szavazóhelyiségben a polgárok bemutatják a személyazonosító okmányukat, majd adataikat bevezetik a választási részvételt monitorozó informatikai rendszerbe (SIMPV).

Valamennyi választópolgár önállóan szavaz, zárt fülkékben. Ha a választópolgár a szavazókörzet választási irodájának elnöke által megállapított alapos okból nem tud önállóan szavazni, joga van kísérőt behívni a szavazófülkébe, akik nem lehetnek a választás lebonyolításában részt vevő személyek vagy megfigyelők. A többszöri szavazásra tett kísérlet és a jogtalan szavazás bűncselekménynek minősül.

Igényelni lehet mozgóurnát  

Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát igényelhetnek. Kérelmüket a választásokat megelőző napon, 18 és 20 óra között kell benyújtani a lakcímük szerinti szavazókörzet választási irodájához. Az igénylést az érintett választópolgárnak kell aláírnia, de más személy - például egy hozzátartozója - is benyújthatja. A kérésnek tartalmaznia kell az igénylő nevét, személyi számát, a személyazonosító igazolványon feltüntetett lakcímét, azt a lakcímet, ahová a mozgóurnát kérik, a személyazonosító igazolvány számát és sorszámát, valamint a telefonszámát. Ehhez csatolni kell a betegséget vagy mozgáskorlátozottságot igazoló dokumentum másolatát.

Az igénylést a megyei választási irodához (BEJ) is be lehet nyújtani vagy elektronikus formában is el lehet küldeni. Ez esetben május 2-a 17 óra a határidő.

Mozgóurnát a kórházban fekvő betegek és az idősotthonok lakói is kérhetnek, mint ahogyan a rendőrségi őrizetben, házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is, akiktől nem vonták meg ezt a jogot.

Levélben is szavazhattak a külföldön élők 

A diaszpórában élő román állampolgárok számára 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok, 15-tel többet, mint a 2024-es elnök- és parlamenti választásra. A külföldön élő román állampolgárok három napon át, május 2-án, 3-án és 4-én szavazhatnak az elnökválasztás első fordulójában, valamint május 16-án, 17-én és 18-án a másodikban.

Május 2-án, pénteken, valamint május 3-án, szombaton helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva a külföldi szavazóhelyiségek. Az urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodó, valamint a szavazóhelyiség előtt sorban álló választók 23 óra 59 percig leadhatják a szavazatukat.

Május 4-én, vasárnap szintén helyi idő szerint 7 és 21 óra között lehet majd szavazni, kivéve a Romániától nyugatra lévő országokat, ahol vasárnap - az időeltolódás mértékétől függően - kevesebb idő áll majd a voksolók rendelkezésére. Ezzel azt próbálják megelőzni, hogy a jelöltek az exitpoll, illetve a részeredmények ismeretében mozgósíthassák a nyugati országokban élő támogatóikat, ahogyan történt ez a tavalyi érvénytelenített voksoláson, november 24-én.

A legtöbb szavazóhelyiséget Olaszországban és Máltán (161), Spanyolországban (147), Nagy-Britanniában (108), Franciaországban és Monacóban (69), a Moldovai Köztársaságban (64), az Egyesült Államokban (50), Belgiumban (29) és Hollandiában (23) alakították ki.

A 2024-es elnök- és parlamenti választáshoz képest 29 szavazóhelyiséget áthelyeztek közeli településekre. A döntést az ottani román közösségek képviselőivel folytatott konzultáció után hozták meg. Ugyanakkor öt franciaországi, nagy-britanniai és spanyolországi szavazókörzet eltérő helyen lesz a két elnökválasztási fordulóban.
 
A külföldön élő román állampolgárok levélben is szavazhattak az elnökválasztáson. Az AEP szerint a benyújtott 6496 kérelemből 6085 tett eleget a törvényben előírt követelményeknek. A legtöbben Németországból, Nagy-Britanniából, Svájcból, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Olaszországból és Spanyolországból kérték, hogy levélben szavazhassanak. 

A Román Posta a hat kontinens összesen 93 országába küldött szavazólapokat. A levélszavazatot tartalmazó borítékot időben kellett feladniuk a választópolgároknak, úgy, hogy a szavazás napja előtt négy nappal (április 30-a éjfélig) eljusson a levélszavazatokat összesítő választási iroda vagy a külképviselet címére.

Külügy: jut bőven szavazólap külföldre 

Választási fordulónként mintegy 3.600.000 szavazólapot küldenek a külföldi szavazókörzetekbe. A külügyminisztérium szerint „statisztikailag lehetetlen”, hogy ez ne legyen elég. A külügy ezzel a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sajtóközleményére reagált, miszerint a külföldön szavazó román állampolgárok várhatóan nagy számához képest túl kevés szavazólapot kaptak a külföldi szavazókörzetek.

A külügyi tárca leszögezte, minden ehhez hasonló állítás hamis, és manipulatív szándékú. Ugyanakkor hozzátette, ha előállna egy olyan egy rendkívüli és precedens nélküli eset, hogy valamelyik külföldi szavazóhelyiségben kifogynának a szavazólapok, a Külföldi Választási Iroda engedélyével egy másik, kevésbé forgalmas szavazóhelyiség átküldheti fölösnek bizonyuló szavazólapjait oda, ahol szükség van rájuk.

Mikor érvénytelen a szavazat? 

A szavazat érvényesnek minősül, ha a VOTAT feliratú bélyegzőt egyetlen négyzet belsejébe ütötték; úgy ütötték, hogy kilóg a négyzetből, de nem érint másik négyzetet, így a szavazói szándék nyilvánvaló; egyik négyzet belsejébe nyomták, majd több más helyre a szavazólapon, de utóbbiak nem érintenek más négyzeteket; egyetlen négyzetre nyomták, és megjegyzéseket írtak a szavazólapra (a megjegyzésektől függetlenül a szavazat érvényesnek számít); ugyanazon a négyzeten belül több pecsét is van.

Érvénytelennek minősül a szavazat, ha hiányzik a szavazólapról a szavazókörzet ellenőrzőpecsétje; a szavazólap modellje eltér a törvényesen elfogadottól; a szavazólapra nem nyomták rá a VOTAT feliratú bélyegzőt; a szavazólap két vagy több négyzetére nyomták rá a VOTAT feliratú bélyegzőt (akkor is, ha egyes pecsétnyomokat a szavazó megpróbált érvényteleníteni); a VOTAT feliratú bélyegző két négyzetet is érint; a bélyegzőn levő VOTAT felirat eltér a jóváhagyott modelltől.

A JELÖLTEK SORRENDJE A SZAVAZÓLAPON
Az elnökválasztás jelöltjeinek szavazólapi sorrendje a következő: George Simion (Románok Egyesüléséért Szövetség/AUR), Crin Antonescu (Románia, előre választási szövetség), Elena Lasconi (Mentsétek meg Romániát Szövetség/USR), Cristian Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt/PCNR), Lavinia Șandru (Szociálliberális Humanista Párt/PUSL), Victor Ponta (független), Sebastian Constantin Popescu (Új Románia Párt/PRN), Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Ligája Párt/PLAN), John-Ion Banu-Muscel (független), Daniel Funeriu (független), Nicușor Dan (független). Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot elérő jelölt részvételével.  

Borítókép: Rohonyi D. Iván