- Ahhoz, hogy megindokoljuk ezt a lemorzsolódást, kicsit tágabb kontextusba helyezném a megyei helyzetet. Afféle déjà vu érzésem volt, amikor feldolgoztam az adatokat, ezek az eredmények ugyanis nagyon hasonlítanak a 2009-ben mérthez, amikor Tőkés László és az RMDSZ közösen indultak az európai parlamenti választásokon. Akkor is, és most is nagyon jelentős törésvonal jelent meg a tömbben, illetve az interetnikus környezetben élő magyar választók között: ott, ahol a magyarok többségben vannak sokkal nagyobb, ahol pedig kisebbségben élnek, lényegesen kisebb arányban mentek el szavazni az összefogásra.
Ez a törés most, 2020-banmég hangsúlyosabbnak tűnik. Hogy az okokat elemezzük, meg kell néznünk, mi volt az RMDSZ üzenete ebben a kampányban. Ez két síkon futott: volt egy kisebbségvédelmi, etnikai üzenet beleértve a magyar pártok összefogását is, másrészt volt egy nagyon pragmatikus üzenet, ami a járványkezelést, ennek a gazdaságra, egészségügyre, oktatásra kiható következményeire, annak a kezelésére összpontosított. A kampány végére az előbbi, a radikális etnikai üzenet nyert domináns szerepet, ami viszonylag jól is működött a tömbvidéken - a Partiumban és Székelyföldön -, de úgy tűnik, nem tudott mozgósítani ott, ahol a magyarok interetnikus környezetben élnek, ahol a hétköznapok szintjén sokkal szorosabb kapcsolatban vannak a román emberekkel, ilyen szempontból problémát jelenthetett számukra, ezért inkább távol tartotta őket. A jelek szerint a pragmatikus üzenetet nem sikerült eléggé markánsan eljuttatni ezekhez a választókhoz. Közrejátszhatott az is, hogy ebben az új típusú kampányban sokkal nehezebben lehet elérni azokat a személyeket, akik nincsenek annyira beágyazódva ebbe a magyar világba, kevésbé fogyasztanak magyar médiát, a közösségi oldalakat románul használják – magyarázta Barna Gergő.
- Erdély szintjén az RMDSZ a szavazatoknak 23 százalékát veszítette el 2016-hoz képest. Ez azokon a településeken, ahol a magyarok többségben élnek, 18 százalék, ami kisebb, mint a részvételből adódó csökkenés. Szórványközösségek esetében viszont 30 százalékos, ami azt jelenti, hogy majdnem egyharmadával csökkent az RMDSZ támogatottsága a négy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva, a lemorzsolódás ezeken a vidékeken a leghangsúlyosabb – vélekedett.
Ami Kolozs megyét illeti, afféle köztes területnek számít, átmenet a tömb és a szórvány között.
- Kolozs megyében is vannak olyan települések, amelyek magyar többségűek, de a legtöbben olyan vidéken élnek, ahol a magyarság kisebbségben van. Erdélyben vannak olyan megyék, ahol sokkal rosszabb volt az eredmény, mint Kolozsban, lásd Temes, Arad, Szeben, Máramaros, Hunyad esetét. Ahol jó volt az eredmény, az a Székelyföld és a Partium – tette hozzá.
Elmondta: Kolozs megyén belül 29 százalékos volt a visszaesés - a többségi magyar településeken csak 15 százalék volt, a szórványtelepüléseken viszont 30 százalékos, tehát nagyon hasonló az átlagos erdélyi arányokhoz.
- A magyar többségű Tordaszentlászlón kicsi növekedés is volt, Körösfő, Kalotaszentkirály, Bálványosváralja megyei viszonylatban jól teljesített. Kisbács is, ahol ugyan kisebbségben vannak a magyarok, de a sikeres önkormányzati választás komoly felhajtóerőt jelentett. A másik véglet, ahol jelentős volt a csökkenés, elsősorban a Kolozs megyei városok: Kolozsvár, Torda, Bánffyhunyad, Dés, Szamosújvár, Aranyosgyéres. Vagy azok a községek, ahol a magyarok kisebbségben élnek: Tordaszentmihály, Mikeháza, Magyarkályán – ezek esetében is jelentős volt az apadás, vélekedett Barna Gergő.
Kérdésünkre, hogy a román pártokra való átszavazás milyen mértékben járult hozzá a szavazatszám csökkenéséhez, a szakember úgy fogalmazott: az RMDSZ által elért 5,8 százalék nem tükrözi a magyarok számarányát Erdélyben. Figyelembe véve, hogy a magyar részvétel nem tért el nagyon a romántól, arra lehet következtetni, hogy kellett lennie bizonyos mértékű átszavazásnak, de jelen pillanatban nagyon nehéz megmondani ennek a mértékét.
