Az idei Fehér megyei magyar napok nem voltak túlméretezve, hiszen egy kisebb, anyagiakban is korlátozottabb közösségről van szó, ugyanakkor a teljes időtartam ésszerűen és vonzó kínálatban került az érdeklődők elé. Profi szervezés, teljes odaadás, kitűnő koncertek – talán e fogalmak tömörítik a háromezer főt megmozgató rendezvény sikerének kulcsát.
Ajogi lebonyolítóval, a Dr. Brendus Gyula Egyesülettel karöltve, a Fehér Megyei RMDSZ, civil szervezetek, tanintézmények, egyházak, vállalkozók és a helyi társadalom tagjai közös erővel dolgoztak a rendezvény sikeréért. Természetesen a főtámogatók – a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, a Kincses Kolozsvár Egyesület- illetve a szponzorok anyagi hozzájárulása nélkül álmodni sem lehetett volna a rendezvényről.
„A Fehér megyei magyar napok a koncertek, táncház és szórakozás mellett, minden érdeklődőt kiállítással, kulturális rendezvényekkel, tanácskozásokkal, sporttevékenységekkel és gyermekfoglalkozásokkal várt, ezáltal vidékről is sokan eljöttek Nagyenyedre és Gyulafehérvárra.Az eseménysorozat alatt bemutattunk olyan művészeket, előadókat és vállalkozókat, akik a szórványban maradtak, erősítve, támogatva a magyarságot”- emelte ki Horváth Enikő projektvezető, akinek tapasztalata idén is kulcsfontosságúnak bizonyult.
“Legfontosabb célunk a közösségépítés, valamint népi hagyományainknak és kulturális értékeinknek a bemutatása. Rendezvényünkkel összefogni és erősíteni kívánjuk a Fehér megyei magyarságot, amelyik ezúttal is bebizonyította, hogy csodálatosan tud együtt ünnepelni. Azt kívánjuk, hogy mindenki álljon mellénk, hiszen együtt hegyeket lehet megmozgatni!””- mondta Lőrincz Helga a megnyitón, megköszönve a szervező csapat illetve a nagyszámú önkéntes fáradságos, de annál kitartóbb munkáját.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Brendus Réka, a Magyar Kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettese, Demeter Stefánia Katalin konzul és Benedek Zakariás, a Román Parlamentben a szórványmagyarságért felelős képviselő.
Tornavizsga- hagyomány a sokszínűségben...
...Ezt a címet viselte idén a Bethlen Gábor Kollégium híres tornavizsgája, a Fehér megyei magyar napok első kiemelkedő programpontja, amely idén is –mint minden évben- ötletesre és bravúrosra sikeredett, Tályai Stefánia és Kerekes Ferenc testnevelő tanárok fáradhatatlan munkájának és a diákok példás hozzáállásának köszönhetően. Természetesen hasonló érdem illeti Boné Tímea, Molnár Gál Sarolta, Nagy Mónika, Szabó Mária és Szakács Mária óvónőket illetve Mester Ágnes,Roş Amália,Szakács Ildikó, Tomai Gyöngyi és Tövisi Antal tanítókat, akik a kisebbek számára állítottak össze bemutatót.
Az ötletgazdák mellett nagy segítséget nyújtottak mindazok a diákok, akik teljesen önkéntesen vállalták a gyakorlatok kiválasztását,gyakorlását, a próbák lebonyolításához szükséges lendületet.Kolcsár Orsolya, Király Júlia, Nagy Andrea és Török Rózsa (XI. B) az elemisták gyakorlatait igazgatták, Vass Andrea, Gudor Noémi Leopold Beáta és Demeter Stefánia (X. B) tanítóképzős diákok bevállalták a közös ernyős gyakorlatok beatanítását, valamint segítettek Sipos Tünde, János Adél, Simon Anett (XI. B) tanítóképzős diáklányok is. Bakk Szabolcs (X. A) és Köble Norbert (IX. A) a gimnáziumi és líceumi fiúk gyakorlataiban segítkeztek.
„Játék, zene, tánc, örömteli együttlét, nevetés, jókedv mind egy kalap alatt az idéni tornavizsgán. Az ünnepeknek akkor van értelmük, ha azok nem üressé vált formák, hanem megszületik az emberben az ünnepet teremtő erő. Ez az erő nő az első tornavizsgás próbák alatt, melyet a tanórákba iktatunk be, majd egyre csak fokozódik a közös próbák alatt, az utolsó hetek és napok kimerítő gyakorlásaival. Akkor teljesedik ki, amikor megannyi gyerek – sportban kevésbé tehetséges is –lehetőséget kap, hogy szerepelhessen valamennyi szülő örömére. Az ilyen fajta mozgás, nem csak egészséges, de esztétikai élményt is jelent”- nyilatkozta Kerekes Ferenc katedrafelelős tornatanár, a BGK Sportegyesület elnöke.
A tornavizsga programja, az elvárásoknak megfelelően, a megszokott forgatókönyvet követte.A közös felvonulás után az ünnepélyes megnyitó következett: tisztelgés a zászló előtt, Bethlen-induló, igazgatói köszöntő és a sportban az év folyamán kiemelkedő eredményt elért tanulók díjazása. Ezután az óvodások műsora és az elemisták közös gyakorlata kötötte le a nézőközönség figyelmét. Hasonló elismertséget váltott ki a sportkörösök talajtorna gyakorlatai és a líceumi fiúk lélegzetállító szerugrásai is. Idén két új elemmel bővült a program, a Székelykocsárdi Zúgó csapat bemutatójával és a kis kézilabdások akadálypályája-demonstrációjával, mindkettőt nagy tapssal jutalmazta a közönség.
Az idén is örvendhettünk a HIP- TEP Egyesület lovastorna bemutatójának, amely már jó néhány esztendeje része a tornavizsga programjának. A Balogh Csaba és Csilla által felkészített növendékek minden évben kiemelkedő eredményeket érnek el a legnívósabb vetélkedőkön. Így 2017- ben két országos bajnokkal büszkélkedhetnek: Kerekes Dóra (az 1-4 osztályosok kategóriájában)és Zudor Mezei Tamás (az 5-8 osztályos kategóriában) személyében. Az elemisek közül továbbá Vass Brigitta második és Kürti Lilla harmadik helyezést értek el, mindannyian a Bethlen Gábor Kollégium diákjai.
A tornavizsga fénypontjának számító gimnáziumi és líceumi diákok közös fellépése idén egy nagyon látványos, szépen bemutatott ernyős gyakorlat volt, amelyre biztosan sokáig fog emlékezni a lelátó lelkes közönsége.
Kellemes családi nap
Mivel Magyarorsdzágon 2018 a Családok éve, ennek szellemiségében a szombati nap teljes egészében erre összpontosítot: a szervezők igyekeztek olyan tevékenységeket kitalálni ahol az egész család jól érezheti magát, mindenki megtalálja a kedvére való programot és szórakozási lehetőséget.
A délelőtt folyamán a gyereksátrakban a szervezők minden játszani vágyót játékokkal és érdekes kézműves programokkal vártak, mindeniket nagy érdeklődés és aktív bekapcsolódás övezett.Volt hagyományos tányérfestés Szekeres Ildikóval, gyöngyfűzés Szilágyi-Székely Melindával és Székely-Bányai Andreával, a dekupázs technikákat pedig Roș Amáliától és Mester Ágnestől sajátíthatták el a kíváncsiskodók. A bábkészítés rejtelmeibe Varga Melinda és Szabó Emőke , a csomózáséba Molnár-Gál Sarolta vezette be az érdeklődőket. A pedagógusok mellé két székelykocsárdi művész is betársult: Kékedi Roland rajztechnikákat mutatott, Albert Ferenc, a Palmetta Kézműves Egyesület elnöke pedig faragással és pirograválással csalogatta maga köré a kicsiket. Nem utolsó sorban Lőrincz Konrád felenyedi lelkipásztor az idén is igyekezett feleleveníteni és népszerűsíteni a merített papír készítésének mesterségét, hiszen a felenyedi papírmalomban készült a 16-18. század folyamán az a jó minőségű, vízjeléről beazonosítható papír, mely a Bethlen-kollégium nyomdáját látta el alapanyaggal.
A kézműveskedés iránti kedvderítőre jó alapul szolgáltak a Bethlen Gábor Kollégium udvarán felállított, hagyományos termékek kokett standjai is.
A gyerekeket szólította meg a Karaván együttes interaktív színpadi produkciója is. A magyaros hangvételű, etno, folk, rock műfajban írt léleképítő, vidám hangzásvilág, az ember- és természetközeli dalokkal a kolozsvári együttes koncertje Enyeden is táncra perdítette az aprókat.
A szülőknek szánt programok közül nagy érdeklődés övezte a dr. KádárAnnamária pszichológussal folytatott beszélgetést, amelyet Bartha Melinda tanárnő moderált. Önbecsülés és küzdőképesség megalapozása gyermekkorban címmel tartott előadásában kifejtette: amint a mesékben a hős számos nehéz próbatételen keresztül jut el a céljáig, gyermekünknek szintén meg kell küzdenie a külső és belső sárkányokkal, vagyis a külvilág kihívásai mellett saját félelmeivel, szorongásaival, kishitűségével, ellentmondásos érzéseivel, indulataival, vágyaival is – de a próbák alatt érik, fejlődik és egyre gazdagabbá válik a személyisége. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása nem azt jelenti, hogy "kipárnázzuk" a világot gyermekünk körül és mindent megteszünk, hogy elkerülje a negatív érzelmeket, hanem hogy segítünk ezeknek a megértésében, megélésében és a nehéz helyzetekkel való sikeres megküzdésben. Szülőként, pedagógusként nem járhatjuk végig helyette az útját, de hamuban sült pogácsaként rengeteg erőforrást tehetünk a tarisznyájába.
Az elhangzott tanácsok, javaslatok elgondolkodtatták a jelen levő pedagógusokat, a képzős növendékeket, szülőket, sokan felidézhették saját gyerekük nevelésének örömeit és nehézségeit egyaránt.
Érdekes és tanulságos,felvilágosító jellegű információk hangzottak el más, a Két Fűzfa Egyesület által kínált előadáson is. Huros RaulA biztosításokról rövidencímű expozéjában elárulta, melyek azok a kulcsszavak, amelyekre a szerződéskötéskor oda kell figyelni. Bitai Lászlóa személyes pénzügyek hat alappillérét tárgyalta A pénzmegtakarítás fortélyaiban, ezek : a pénzszerzés, megtakarítás, befektetés, vésztartalék, biztosítás és a jótékonykodás. A kolozsvári szakembertől megtudhattuk: ajánlott havonta legalább jövedelmünk 10 %-át megtakarítanunk, jelen gazdasági környezetben ez a legracionálisabb lehetőség a legtöbb ember számára.
A tavalyi rendezvényhez hasonlóan, a Két Fűzfa Egyesület ezúttal is nagyon aktív partnernek bizonyult , hiszen felvállalta a véndiák-találkozóés a kosárlabda –mérkőzés megszervezését is.
A régi Enyed
A II. Fehér megyei magyar napok egy rendkívül értékes kiállítással vette kezdetét, amelyet a Bethlen-kollégium földszinti folyosóin és egy osztályteremben rendeztek be.
Văcariu Tibor 16 éve gyűjt régiségeket, elsősorban enyedi és erdélyi értékeket. A mintegy 800-ra tehető régi képeslap-kollekcióját, amely felér egy autó árával, most láthatta első ízben a közönség. A szakszerűen rendszerezett , részletes magyarázatokkal ellátott anyag , az enyedi relikvíák mellett, olyan erdélyi kuriózumokat is tartalmazott, amelyek ma már egyáltalán nem, vagy csak lecsonkított állapotban léteznek, például Ferenc József király karánsebesi és Bem piski szobra, a héjjasfalvi honvédemlékmű, a zilahi Tuhutum emlék, a nagyszalontai Kossuth-szobor vagy gróf Mikes Kelemen kastélya Magyarcsesztvén. A hajdanvolt műszaki különlegességeket is viszontláthattuk a képeslap-gyűjteményben, például a magyarlapádi motormalmot, a csóravölgyi vízimalmot, a gyulafehérvári Johanna gőzmalmot és villamos telepet.
„Az ember akkor értékeli igazán a dolgokat, amikor elveszíti őket. A képeslap és a fotó lefagyasztja a percet, így az megmarad az örökkévalóság számára”- mondja a szenvedélyes gyűjtő, büszkén mutatva a legrégebbi, a kollégiumot és a templomot ábrázoló, 1898-ból származó képeslapra. A sok érdekesség között egyetlen látogató figyelmét sem kerülte el az a fotó, amelyik a Bethlen-kollégium udvarán állomásozó tankokat és német katonákat ábrázolja 1941-ben.
A világháborús utalások egyébként más megjelenítésben is jelen voltak a kiállításon. A Torda melletti sósfürdői csata (1944 szeptember 22) makettje jól beilleszkedett Văcariu Tibor 16 darabból álló, Amerikából származó harckocsi-kiállításába, amelyről ismét nagyon szívesen mesélt. Megtudhattuk, hogy gyűjteményének leghíresebb tanktípusai a Tigris, a Panther, a „Stuka”(Junkers 87), az „Elefánt” (Ferdinánd), melyből már csak két példány létezik, a magyar típusok közül pedig kiemelkedik a Zrínyi nevű harckocsi, amelyből 66 darabot gyártottak és már csak egyetlen példány létezik belőle egy Moszkva melletti múzeumban.
A fotógyűjteményből ifj. Lőrincz Zoltán fotóművész kinagyított 16 reprezentatív darabot, amelyekkel a kollégium folyosóira sikerült visszavarázsolni a letűnt idők hangulatát.
Ebben a szellemben fogant egy másik nagyenyedi művész, Lixandru Róbert fotókiállítása is, a Vizuális időutazás, amely egy játékos technika, a montázs alkalmazásával, egyazon kinagyított fotón , tökéletes összeillesztéssel mutatja be egy-egy épület vagy városrészlet régi –új arcát.
A stilisztikai korszakváltások magyarázatát Kapitány-Horváth Zsuzsa művészettörténész a Bethlen Gábor Kollégium udvarán és fontosabb termeiben vezetett, ugynevezett építészettörténeti séta során szolgáltatta fölöttébb lenyűgöző módon. A magyar napok nem hivatalos idegenvezetője az iskola történetét új szemszögből tárgyaló, elsősorban építészettörténeti vonatkozások ismertetésében jeleskedő munka, A nagyenyedi főnixmadár egyik szerzője.
Könyvújdonságok, ősbemutatók
Szombaton a Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötetek bemutatása jelentette az olvasást kedvelők számára a legérdekesebb programot.
Jakabffy Tamás, a Kriterion főszerkesztője elmondta, hogy többször jártak már Nagyenyeden, ezúttal négy új kiadványt hoztak bemutatásra, Lászlóffy Aladár: Dühöng a déli szél, Reiter Róbert: Elsüllyedt dal, Memóriapróba – Lászlóffy Csaba emlékkönyv, Gellu Naum: Zebegény, a pingvin, utóbbinak épp az ősbemutatója valósult meg ezen a találkozáson.
A magyar avantgárd élvonalába sorolható Reiter Róbert a többnyelvű költők szűk csoportjába tartozik- emelte ki Balázs Imre József. Édesapja nyelve a német, az iskolában tanult meg magyarul és ezen a nyelven kezd el írni, azt vallva, hogy magyarul izgalmasabb dolgok történnek. Tizenévesen már verseket küldött Kassák Lajosnak, amelyek megjelentek a Ma című folyóiratban. Később Reiter Budapesten ifjú bölcsészként, a francia és német irodalmat tudta közvetíteni Kassák felé folyóiratok szemlézése és fordítása által. Reiter életében Bécs és Temesvár a következő jelentős helyszínek, a Bega-parti városban lesz német újságíró és költő, itt érte betegágyán a halál épp az 1989-es forradalom napjaiban. Az Elsüllyedt dalcímű kötetből Balázs Imre József a lírai magaslatú Feledhetetlen időt olvasta fel.
A három éve elhunyt Lászlóffy Csaba hagyatékának kiadása özvegye és barátai kezdeményezésére jött létre. Fontos elkezdeni megkeresni ezen életmű helyét az irodalomban- hangsúlyozta Balázs Imre József és felolvasta a Búcsú a mestertől című verset, amely híven tükrözi Lászlóffy Csaba harcias, megalkuvást nem tűrő jellemét.
A harmadikként bemutatott könyv Gellu Naum: Zebegény, a pingvin volt, amelyről Balázs Imre József elmondta: ez a könyv a hazai gyermekirodalom egyik gyöngyszeme, amelynek létrejötte szorosan összefonódik azzal, hogy amikor 1948-ban bezárulnak a lehetőségek, sok költő, többek között Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Fodor Sándor, Bajor Andor a gyermekirodalom felé fordul. Gellu Naum könyvét, amely műfajilag mintha az összes gyermek-és ifjúsági irodalmat egybesűrítené, először 1959-64 között fordította le Majtényi Erik, az utólag hozzáírt részek tolmácsolását pedig Balázs Imre József végezte el.
Jakabbfy Tamás érdekfeszítő bemutatót tartott , Lászlóffy AladárDühöng a déli szél című különleges, nehéz olvasmánynak számító történelmi regényről. Arany János egyik legismertebb balladájának kezdő versszaka a hunyadi Corvinus család sorsának baljóslatú kimenetelét sejteti. A vészjósló epikum, az ármány és merény egyfelől; a Hunyadi család – és főképp Mátyás király – dicsteljes, szinte legendás emléke másfelől ... ennek a kétpólusú, ezért feszültséggel telített és regényre "predestináló" viszonynak köszönhető, hogy Lászlóffy Aladár e posztumusz (és az evangéliumi "négyesség" szerkezetét idéző) műve az erdélyi és az erdélyiségre fogékony magyar olvasó számára igaz, mély, megrázó élmény lehet.
A magyar napok nagyszerű lehetőséget jelentett a Művelődés szerkesztősége számára is, hogy vasárnap Gyulafehérváron közel 600 fős közönség előtt bemutassa a frissen megjelent különszámát, amely épp Fehér megyéről szól. Dáné Tibor Kálmán főszerkesztő kiemelte: 2013-ban határozta el, hogy évente négy tematikus és regionális mellékletet adjanak ki, amelyeket olyan helyi értelmiségiekkel közösen állítanak össze, akik publikálni szoktak és az illető közösségben véleményformáló szerepük van. Eddig a Kis-Szamos Mente, az Aranyos-mente, a Tövishát, az Érmellék, Hunyad megye és a Bánság különszámait sikerült kiadni és civil szervezetekkel közösen ingyenesen szétosztani az illető vidékeken. Benkő Levente, a szerkesztés effektív vezetője ismertette a Fehér megyei különszám tartalmát és megköszönte a szerzők önzetlen munkáját.
A kulturális programok sorából nem maradhatott ki természetesen a vasárnapi ünnepi istentisztelet sem, amelyre a Református Vártemplomban került sor. , Igehirdetésének alapjául Tóth Tibor lelkipásztoraz ároni áldásról és az aratás utáni hálaadásról szóló 67. zsoltárt választotta.Az istentiszteletet követően a Székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium kórusának és a Bethlen Gábor Kollégium kórusának, Szabó Zsombor tanítványainak előadásakövetkezett, mindkettő egyházi énekeket és kórusműveket adott elő.
Sporthagyományok
A nagy érdeklődésre számító sportesemények sem hiányozhattak a II. Fehér megyei magyar napok programjából.
A focibajnokság döntőjét a következő rangadók képezték: tanár-diák (1-0), szülő-diák (1-5), tanár-szülő (3-2), így a pedagógusok még nagyobb tekintélyre tehettek szert.
A kosárlabda rangadót a véndiákok csapata nyerte meg az iskola csapata ellen, mintegy 15 pontos különbséggel.
A rendezvény különös színfoltját a Torockói Íjász Szer Egyesület bemutatói képezték, tulajdonképpen most ismerhette meg először alaposasn a megye nagyközönsége a „honfoglaló” íjászok tevékenységét, hiszen az éves rendezvényeik, a tavaszi és őszi íjász találkozók szűkebb réteghez szólnak.
Az érdeklődők a hagyományos íjászat kipróbálása mellett a Tornacsarnok és a Bagolyvár közötti sétányonmegszemlélhették a jurta felállításának technikáját, megismerhették annak belső szerkezetét és berendezését, továbbá megcsodállhatták a honfoglaló magyarság korhű ruházatát, hiszen az egyesület tagjai ebben pompáztak mindvégig és hasznos ismereteket szerezhettek a honfoglaló magyarság harci szokásairól, harcművészetéről.
A miskolci, budapesti, torockói és gyulafehérvári tagok alkotta egyesület tagjai lelkesedéssel nyilatkoztak lapunknak tevékenységükről. „Egyesületünk tevékenységének a célja a közösségteremtés, közösségszervezés. Programjaink fókuszában az íjászat, mint hagyományőrzés áll. Torockó örökségeinek és hagyományainak felélesztése és ápolása mellett külön figyelmet kívánunk fektetni a régió történelmi és kulturális emlékeinek, így felelevenítjük a tágabb történelmi környezetének (Torda-Aranyos Vármegye, Aranyosszék) és jelenlegi Fehér és Kolozs megyék hagyományait is. Mindemellett nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az ifjúsági korosztály elérésére és közösséggé szervezésére” – nyilatkozta Ladányi Árpád.
A tagok nagyon sokat áldoztak saját jövedelmükből, hogy megvásárolhassák a költséges ruhákat és felszereléseket. Ugyanakkor sikerült egy cégtől egy 5000 eurós támogatást kapni, ebből két Mongóliában készült vásárolhattak, egy másik adományból pedig két utánfutót szereztek be.A tagok nagyon hálásak a támogatóknak, önerőből nagyon nehéz lenne működni; a magyar napokon is a Communitas Alapítványnak köszönhetően lehettek jelen.
Rock-koncertek, ahol Nagy Feró székelykocsárdi származására derült fény
Az idei magyar napokon három fergeteges rockkoncertre is sor került. Pénteken este Vincze Lilla és a Napoleon Boulevard fellépésének örülhettek a résztvevők. A formáció többszöri megújulás eredménye. Vincze Lilla nemcsak az egyik alapító, hanem aktív szervező, és több dal szerzőtársa is, vele alakult az instrumentális Solaris zenekarból a 80-as évek egyik emblematikus, énekes pop-rock együttese. Az enyedieket ezúttal a megszokottnál sokkal rockosabb hangzásvilággal kápráztatták el.
Szombat este a Smici Blues Band lépett fel a Beatrice előzenekaraként. A Bethlen Gábor Kollégium egykori diákjainak a cover-zenekara 1996 után alakult és az 1980 – 90-es évekből Edda, Omega, Piramis, Hobo Blues Band, Ossian, Pokolgép, Republic slágerek előadásával többször koncerteztek már Nagyenyeden és környékén többször léptek fel rendezvényeken és falunapokon. Ezúttal egy rockosabb, zúzósabb, Smici Rock Band-es hangulatban mutatták be a kedvenc együtteseik feldolgozásait, a következő felállásban: Szilágyi Robert „KisBunda” – ének, Oniga András „Onici” – billentyű, vokál, Turzai Alpár „Lempi” – basszusgitár, Sárközi Tamás „Hajas” – dobok, Kónya Előd – gitár, Farkas Balázs „Smici” – gitár.
A sztármeghívott Nagy Feró és a Beatrice, a mindenki által jól ismert zenekar, a következő felállásban hozta el Enyedre legnagyobb slágereit: Nagy Feró (ének), Laczik Fecó (basszusgitár), Nagy Hunor Attila (dobok), Magasvári Viktor (gitár), Tari Botond (gitár, billentyű). A Beatrice 2018. április 7-én ünnepelte, egy nagy sikernek örvendő jubileumi koncerttel a 40. születésnapját.
A koncert természetesen nagy sikert aratott, a legtöbben úgy vélekedtek, hogy a zenekar, mint bármelyik nagykoncerten, becsületesen „a húrok közé csapott”. Kevesen tudták azonban, de ezt a székelykocsárdiak nyomban fel is fedték a nézőtéren, hogy Nagy Feró a falujuk szülötte, elemi iskoláit is itt végezte, ezt követően települt át a család Magyarországra.
A népzene egyre nagyobb teret hódít
A népzene közösségkovácsoló szerepét mindvégig megtapasztalhatták a résztvevők a rendezvényen.
Pénteken este a Tatrospart Táncegyüttes, a Gyimesvölgye Férfikórus és Ördögszekér Zenekar léptek színpadra a Bethlen Gábor Kollégiumban. A gyimesi Tatrospart táncegyüttes és a Gyimesvölgye Férfikórus 2017- ben elnyerte a Duna TV Fölszállott a Páva című műsorának a közönségdíját. A táncegyüttes tagjai gyimesi fiatalok, akik régóta táncolnak, viszont Tatrospart néven a Fölszállott a Páva műsorra verbuválódtak össze. Autentikus gyimesi csangó táncokat adnak elő, eredeti népviseletben. A Gyimesvölgye Férfikórus már megalakulásakor kuriózumnak számított, nagy sikerrel szerepelnek úgy itthon, mind külföldön. Gazdag repertoárjukban népdalok, katonadalok, egyházi énekek is szerepelnek. Kísérő zenekaruk a marosvásárhelyi Ördögszekér zenekar.A gyímesiek fellépését hangulatos, hajnali 3 óráig tartó táncház követte, amelyen a magyarlapádi Piros Pántlikás zenekar és a nagyenyedi Ficfa zenekar húzták a talpalávalót.
Az összetartozás jegyében, a koncertet másnap délelőtt, hasonló sikerrel, Magyarlapádon is megismételték a szórványkollégium udvarán.
Szintén Kovászna megye Tanácsának Székely-szórvány partnerprogramjának köszönhetően, a helybeli Bod Péter Alapítvány közreműködésével, vasárnap Gyulafehérváron a Szakszervezetek Művelődési Házában, felléphetett Erdély egyik legjobb tánccsoportja, a Háromszék Táncegyüttes.A sepsiszentgyörgyi együttes az erdélyi népzene és néptánckultúra megőrzését és továbbadását egy új, egyéni formavilág megteremetésével szeretné elérni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni, felülírva az időszerűtlen, változatlan folklór sztereotípiáját. Egyedi arcvonalát a hagyományos folklorműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözésében alakította ki az évek során.
A megye legnagyobb kapacitású, 580 férőhelyes termét zsúfolásig megtöltő, lelkesen tapsoló közönség bebizonyította, hogy Fehér megye magyarsága 2018-ban is képes Gyulafehérváron számot adni kultúrájáról, egységéről, önazonosságáról.
