Nyolcadik alkalommal szervezték meg a Fehér Megyei Magyar Napokat
Fehér megye legnagyobb magyar rendezvényére 2024. június 19. és 23. között kerül sor, a fő helyszín ezúttal is a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt. Rekordot döntött a résztvevők létszáma, de először kellett koncertet félbeszakítani a fesztivál történetében.
Idén is saját erejét felülmúlva dolgozott a Fehér Megyei Magyar Napok lelkes szervezőcsapata, hogy – a legapróbb részletekig – minden gördülékenyen zajlodjon le, és az utolsó percig úgy tűnt, csak a szokatlan hőséggel kell megküzdeni, azonban akadt ennél forróbb helyzet is.
Ahogyan eddig is, minden nagyon szépen indult, a jó hangulat és a fokozott érdeklődés mindvégig kitartott ezekben a napokban. Fehér megye magyarsága ismét együtt örült a szervezőkkel annak, hogy újból sikerült megvalósítani a magyar napokat, amiről egy évtizeddel ezelőtt csak álmodozni lehetett. A szerdai, június 19-i fesztiválmegnyitó is ezt az érzést sugallta, amikor – a Maros Művészegyüttes Erdélyország szép vizei című teltházas előadását megelőzően – a szervezők jeles vendégek kíséretében üdvözölték a közönséget. Az ünnepélyes nyitógála első momentuma a kezdő áhitat volt, Isten igéjét Simon János egykori küküllőboldogfalvi, jelenleg Kolozsváron szolgáló lelkipásztor tolmácsolta, akit Közösségért- díjjal tüntettek ki. A résztvevőket Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Benedek Zakariás parlamenti képviselő, Szélesné Herman Ágnes konzul (Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár), Dumitru Fulea, a Fehér Megyei Tanács elnöke köszöntötték, majd a rendezvénysorozatot a fesztivál ötletgazdája, Lőrincz Helga nyitotta meg. Nagyenyed alpolgármestere, Bródy János Te kit választanál? dalszövegét parafrazálva, elmondta: „Valakinek holnap le kell győznie a sötétséget. Valakinek holnap át kell írnia a régi meséket. Valakinek holnap meg kell váltania a világot. Valakinek holnap le kell tépnie magáról a láncot. (...) Ez a magyar közösség képes legyőzni a sötétséget, átírni a régi meséket, meg tudja váltani a világot és már régen letépte magáról a láncot” – vélte.
Az ötnapos rendezvény követte az előző kiadások forgatókönyvét: tematikus napok keretében igyekezett minél változatosabb, minden korosztályt megszólító programot kínálni, amelyik rávilágított a helyi értékekre és kulturális örökségre, egyszersmind igényes szórakozást ígért a résztvevőknek. A rendezvény ezúttal is reflektált a jelesebb évfordulókra, hiszen 240 éve született a kollégium legjelesebb diákja, Kőrösi Csoma Sándor, 320 éve történt Nagyenyed negyedik elpusztítása, amelyről a 120 évvel ezelőtt elhunyt Jókai is megemlékezett A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélésében. Ezeket az évfordulókat helyi vagy enyedi származású alkotók és a kollégium diákjainak képzőművészeti alkotásai idézték fel. A diákság számára meghirdetett verseny legjobb munkáiból fotókiállítást szerveztek az udvaron, a Barcsay-teremben és a kollégium folyosóin pedig Murádin Lovász Noémi, Harácsek Lehel Zoltán és Lőrincz Dávid alkotásait illetve a magyar napok fotósainak a munkáit csodálhatták meg az érdeklődők.
A szervezők ezúttal is kiemelt figyelmet szenteltek a néphagyományokra. Nagy érdeklődésnek örvendett a kollégium volt diákjának, Antal Tibornak a gyímesi népviselet-bemutatója, amelyet az iskola egykori igazgató-helyettesével, Turzai Melániával együttműködve valósítottak meg, a megye élénk néptánc- és népzenei kultúráját pedig tucatnyi gyermeknéptánccsoport színpadi fellépése érzékeltette. Fellépett Boros Erzsébet Csokonai Vitéz Mihály-díjas népdalénekes és az általa alapított Csombordi Rózsafa Énekegyüttes, amelyet a Borozó Zenekar kísért. A kézműveskedés terén abszolút hatásos volt az udvaron felállított eredeti szövőszék, ugyanakkor minden eddiginél gazdagabb kézműves kirakodóvásár is volt, ahol kicsiknek és nagyoknak bőven akadt vásárfia.
A kulturális palettát Csávossy György István Vinum aeternum verseskötet-bemutatója gazdagította. Mint kiderült, a neves csombordi borász-költő, Csávossy György fia méltó ápolója és gyakorlója apja hagyatékának, és ilyen vonatkozásban egyedülálló „szerzőpárost” alkotnak a magyar irodalomban. A borversekhez kiválóan társult a Takács Attila által szervezett borkóstoló, amelyen a borász mesterét, a néhai Csávossy Györgyöt illetve az enyedi borokat méltatta.
A tornavizsga mindig nagy látványosságnak számított a városban FOTÓ: BAKK SZABOLCS
A magyar napok másik kiemelt rendezvénye a kollégium Fordított Patkó diákszínjátszó csapatának előadása volt. Az évek óta kiválóan működő iskolai alakulat, amelynek a végzős diákok kilépésével mindig szinte azonnal sikerül új tagokat bevonnia, ezúttal Wéber Anikó Az osztály vesztese című alkotását vitte színpadra. A darab olyan fontos társadalmi kérdéseket feszegetett, mint a zaklatás, az iskolai bántalmazás és kirekesztés, e problémafelvetéseket pedig tucatnyi kibontakozó tehetséges diák tolmácsolta kiválóan a zsúfolásig megtelt díszterem hallgatóságának. Az iskolások aggodalmainak tükörképet mutató darabot Wéber regénye alapján rendezte Kocsis Tünde, a kolozsvári Puck Bábszínház irodalmi titkára, a csoport lelkes irányítója pedig Fodor Katalin magyar szakos kollégiumi tanárnő.
Az ötnapos rendezvényen szemmel láthatóan minden korosztály jól érezte magát. Öröm és mosoly kísérte a gyermekfoglalkozásokat, ahol meseolvasó-ringatótól táncig, arcfestéstől és kézimunkázástól a máltais játszóbuszig minden benne volt a kínálatban, Marosán Csaba kolozsvári színművész és a megyei magyar pedagógusok közreműködésével. A felnőttek a gulyásfőző-versenyen illetve a horgász- és halászléfőző versenyen mutattak számottevő csoportos aktivitást, a tombolázás pedig egyaránt lázba hozott mindenkit, hiszen a főnyeremény egy jó minőségű laptop volt.
A sporttevékenységek is megfelelő arányban jelen voltak a magyar napokon: a gyerekeknek szánt focibajnokság mellett volt egy remek tanár-véndiák-szülő focimeccs is, a diákok és véndiákok a kosárlabdában is összemérhették tudásukat, a hagyományos íjászatban pedig külön-külön méretkezhettek meg a gyerekek és a felnőttek. Sportkategóriában természetesen a kollégium híres tornavizsgája vitte a prímet, amely az idén is fergetegesre sikeredett, az óvodások apró-cseprő botladozó lábaitól a líceumi fiúk veszélyes tornaszer-gyakorlatáig.
Az 1873-74-es tanév végén először megrendezésre kerülő tornavizsga az idők során mindig nagy látványosságnak számított a városban. Elsőként az óvodások Szállj el kismadár! mottóval induló bemutatója örvendeztette meg a lelátók közönségét. A produkció a repülni tanuló madárfiókák szimbólumával sugallta a gyermeki szárnyalást és szabadságot, a mozgás és játék iránti szeretetet. "Maradj mindig ugyanilyen, így jó, így szép!" énekelték tornagyakorlataik végzése közben a Bethlen-kollégium elemista kisdiákjai, akik közül néhányan kicsivel később az úgynevezett Napsugár Öttusa Bajnokságon is részt vehettek az ügyességi akadálypálya, célba dobás, helyből távolugrás, egyensúlyozás és váltófutás próbákon. Az idén újra helyet kaptak a tornavizsgán a diákok kedvenceinek számító szerugrások is. A líceumi fiúk által végzett látványos akrobatikák ezúttal is bebizonyították, hogy igen alkalmas gyakorlatelemek a bátorság növelésére. A Kerekes Ferenc és Tályai Stefánia tornatanárok által összeállított főprodukció, a gimnáziumi és középiskolai diákok közös gyakorlata mutatós látványt nyújtott. A sok türelmet, kitartást és együttnűkődést igénylő produkcióban a lányok kendős, a fiúk szabad gyakorlatot mutattak be, és a kivitelezéshez nagy segítséget nyújtottak azok a diákok is, akik a zenei aláfestést szolgáltatták.
A magyar napok idejére a hagyományos tornavizsga mellett két iskolai esemény is beékelődött: a tanévzáró ünnepség valamint a Rákóczi Szövetség úgynevezett iskolatáska-átadója, utóbbit Nagy Tímea Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő bonyolított le. A rendezvényen mindvégig – a tervezéstől a villanyoltásig – jelenlevő Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója lapunknak elmondta: indulásától kezdődően, a Bethlen-kollégium volt a magyar napok fő helyszíne, de az alma mater nemcsak a teret, hanem az önkéntes tanárai és diákjai révén a humán erőforrást is biztosította a rendezvény számára. „A rendezvény célja, hogy összekovácsolja a közösséget, hiszen egymásba kapaszkodva tudunk csak jövőt építeni Erdélyben” – hangsúlyozta.
A Fehér Megyei Magyar Napok nyolcadik kiadásának egyik erőssége a műfajilag változatos, minőségi koncertek voltak. A már említett népzene (és táncház) mellett a klasszikus zene kedvelői a nagyenyedi római katolikus templomban a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara nívós előadását követhették figyelemmel. A jazz kedvelői a Symbiosis fülbemászó dallamainak, a koncert magával ragadó hangulatának örülhettek, de volt Retro party is a Logos pincészet rendezvénytermében. Mano & Gregor színes és életvidám programja táncra hívta a közönséget, az Intim Torna Illegál pedig a fesztivál egyik legenergikusabb produkciójának bizonyult.
A legnagyobb népszerűségnek kétségkívül az István, a király rockopera örvendett, a Kárpát-medencei gyermek-tehetségkutató nyerteseinek előadásában. A különleges produkció megdöntötte a Fehér Megyei Magyar Napok eddigi közönségszámát, sőt, sokak szerint ez volt az eddigi legfelemelőbb momentuma a rendezvény történetének. „Talán soha ennyien nem voltunk az udvaron, csak az örömkönnyek homályosították el a koncert tökéletességét! Köszönjük Antal Tibornak, Diószegi Lászlónak, a teljes szervezői csapatnak, köszönet a kis művészeknek és a Bethlen Gábor Kollégium csodálatos diákjainak!” – írta Facebook- bejegyzésében Lőrincz Helga főszervező.
A magyar napok utolsó nagy fellépője a világhíres Hooligans volt. Ennek a koncertnek is fergeteges hangulata volt, több ezer ember örült a zenének, sajnos azonban a záróakkordok nem csendülhettek fel, mert a csendőrség leállította a koncertet, bár semmiféle rendbontás nem történt. A hallgatóság értetlenül állt a történtek előtt, hiszen Enyeden soha nem fordult elő ilyesmi. A kisvárosra általában a tolerancia, a békés együttélés volt jellemző, úgy tűnik azonban, hogy az országosan terjeszkedő szélsőséges nézetek itt is megvetették a lábukat, és az illetékesek kettős mércét alkalmaznak. Ráadásul a koncertezők szóvátették azt is, hogy a városi parkban nem állították le a hangoskodó fociszurkolókat, akik egy nagy kivetítőn követték a Románia-Belgium meccset.
Lőrincz Helga alpolgármester lapunknak elmondta: egy áramszünet miatt később kezdődött a koncert, de ez már sokszor előfordult a városban, ezért tartja furcsának a szombat este történteket. „Többször láttuk már, azt írják a közösségi médiában egyesek: halott város Nagyenyed! Az elmúlt öt nap abszolút élni akarásról szólt, rendezvényünkön a magyarok mellett rengeteg román anyanyelvű vett részt, együtt szórakoztunk! Sajnos minden este, rögtön 22 óra után, csengett a rendőrség telefonja, emlékeztetve a csendórára, elvezetve odáig, hogy szombaton hamarabb kellett lezárni a koncertet. Senki nem akart a törvény ellen tenni, azt azonban soha nem lehet percre pontosan kiszámítani, hogy mikor mi csúszik néhány percet (...) Mi Enyeden olyan várost akarunk, ahol a fiatalok is jól érzik magukat... Ez azt jelenti, nyáron nem lesz minden este 22 órától síri csend! Ezt meg kell érteniük a lakosoknak, a rendtartóknak és mindenkinek” – jelezte az elöljáró.
