A VI. Fehér Megyei Magyar Napok társszervezésében ünnepelt az alma mater
BASA EMESE, NAGY EGON
A testi és lelki hazatérés keltette öröm tükröződött mindazon résztvevők arcán, akik – akár pár háznyi távolságról, akár a világ legtávolabbi részeiről – azért érkeztek Nagyenyedre, hogy jelen legyenek a történelmi pillanaton, régi ismerősökkel találkozhassanak, együtt ünnepelhessék meg azt, ami kimondva vagy kimondatlanul ott dobogott mindannyiuk szívében. A poraiból megannyiszor főnixmadárként feltámadó kollégium hívó szavára mindig igent mondanak és személyes jelenlétükkel igazolják: diákjai, véndiákjai által áll és él tovább Bethlen Gábor fundamentuma. A nyugdíjba vonult és a jelenlegi tanári karral illetve más érdeklődőkkel kiegészülve, mintegy ezerötszázan népesítették be a 2016-ban felújított iskola falait, bebizonyítva: Nagyenyed ténylegesen a világ közepe...
„Fejedelem, a fundamentum áll”
A kollégium leghíresebb költőjének, Áprily Lajosnak szállóigévé vált sorát a jubileumi ünnepségen köszöntőbeszédet mondó jeles vallási-, politikai- és oktatásügyi egyéniségek vezérmotívumaként tekinthetjük.
Az áhitattal kezdődő ünnepséget Szegedi László Tamás püspökhelyettes, a kollégium egykori diákja tartotta, kihangsúlyozva: „Az ittlétünk áldás volt, útravaló: megtanítottak az idővel jól gazdálkodni és a munkát becsülni. A kollégium nagyjai is a történelem során, kemény sorsuk ellenére a második mérföld krisztusi lelkületével éltek és dolgoztak.”
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke „az erdélyi világ csodájának” nevezte a Bethlen-kollégiumot, amelyik „teológiailag képzett világi értelmiségit” nevelt az ország felvirágoztatása érdekében. A püspök áldását kívánta a „kicsiny Erdély nagy csodájában” folyó oktatásra.
Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház oktatási előadó-tanácsosa további sok jubileumi évfordulót kívánt az intézménynek, majd Szász János nagyenyedi római katolikus plébános hangsúlyozta: az Istent szeretőknek minden javukra válik, ennek köszönhetően élhette túl a Bethlen Gábor Kollégium is a történelem nehézségeit.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese, a jó iskola minden ismérvét felfedezte a Bethlen-kollégiumon: „A jó iskola mindig több mint egy épület, legyen az bármenyire impozáns és patinás, de ugyanakkor korszerű és technikailag kiválóan felszerelt. (...) A jó iskola szellemiséget teremt, szellemiséget hordoz: nevel, tanít, eligazít, felkészít, megtanít kérdezni, mert ha jó a kérdés, arra előbb-utóbb jó válasz is születik. (...) A jó iskola önállóságra és szabadságra nevel. A jó, sikeres iskola egyszerre múlt, jelen és jövő.”
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a magyar kormányt is Bethlen Gábor fejedelem intézményalapítási sikere ihlette, amikor 12 éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. „Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is” – jelentette ki.
Kallós Zoltán oktatási államtitkár szerint a kollégium bebizonyította: „minden csapás csakis kerülőút, nem zsákutca”, Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke pedig megerősítette: az iskolatörténetet felidézve bebizonyosodik, hogy az intézmény elérte a fejedelem által kitűzött célt.
Brendus Réka, kettős minőségben, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetőjeként, és mint kollégiumi véndiák is szólt az egybegyűltekhez. A feltételes módban megfogalmazott személyes köszöntőjét szép metaforával fejezte ki: „Azt hiszem, hogy Isten minket ha úgy teremtett volna és ha a természet törvényei lehetővé tennék, akkor most szívesen lennék négyszáz éves. Szerettem volna egynapon születni e patinás történelmi múltú, ragyogó napsütéseket és súlyos viharokat megélt csodával, amelyet ma mindannyian úgy nevezünk, hogy Bethlen Gábor Kollégium.” Ebben az esetben lehetővé vált volna az is, hogy mindazon számtalan személyiség és jelentős történelmi esemény hiteles retrospeckióját megvalósítsa, hiszen lehetetlen felsorolni a nagy nevek teljes listáját. „A nagy múltú iskolák egyik legnehezebb feladata, hogy ugyanolyan nagyszerű jövőt is építsenek. Ma már nem az az alapkérdés, hány Apáczai, Bolyai, Mikó Imre, Áprily Lajos vagy Sütő András kerül ki az iskola padjaiból, hanem az, hogy képesek vagyunk-e helyes válaszokat adni a jelen kihívásaira” – hangsúlyozta.
Cornel Sandu tanfelügyelő szerint a tanítás tudást, értelmet, egyensúlyt jelent, és esélyt ad a tartalmas életre.
Felejtsük el, hogy „szórvány”, egy magyar is egy tömb...
Dr. Szőcs Gyula, a Bethlen Gábor Alapítvány alelnöke, a város díszpolgára, nagyenyedi családi gyökereit idézte fel, az intézményfejlesztés és az intézmények közötti jó együttműködés fontosságát hangsúlyozta, majd kiemelte: a nagyenyedi és Fehér megyei magyar közösség a magyarság létezésének, megmaradásának bizonyítéka: „Egyszer s mindenkorra felejtsük el, iktassuk ki a szórvány fogalomkörét, nyelvhasználatunk sallangját. Mi a Kárpát-medencében mindenhol tömbben élünk. Tömbben élünk, ha csak egy családról van is szó, tömbben élünk itt Enyeden is, láthatjuk a környezetünket. Ahol egy magyar is él, az egy tömb, szikla, igaz kicsi, de kemény, de nem szórvány.”
Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, a magyar napok főszervezője, a Zsoltárok könyvét idézte: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök – majd hozzátette – a kisváros bebizonyította, nem a lakosok száma és nem szerencse kérdése naggyá lenni. A város nevét Bethlen Gábor írta be a magyar és európai művelődéstörténetbe, azóta nincs olyan kontinens vagy tudományág, ahol ne akadnánk volt kollégiumi diákokra”.
A köszöntők sorát Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója zárta, aki számára „nagyon megtisztelő és különös kegyelem”, hogy a 400 éves évfordulón ő lehetett az igazgató, és jóleső érzéssel tölti el az, hogy egy fantasztikus, tettre kész, jövőbelátó csapattal együtt szervezhették meg a nagy eseményt. „A kollégium a mindenkori diákjai és véndiákjai által él tovább. Isten éltesse örökké a Bethlen Gábor Kollégiumot!” – hangzottak el az ünnepség zárómondatai.
A köszöntések közben fellépett a kollégium kórusa Szabó Zsombor zenetanár vezetésével, zongorázott Fülöp Hanna, Boros Róbert népdalt énekelt, az elemi osztályos diákok pedig rövid zenés-táncos műsort adtak elő.
Az idei ünnepi retró tornavizsga is a 400 éves jubileumra fókuszált
Tanárok és diákok képzőművészeti kiállítása
A jubileumi ünnepséget több más, a 400. évfordulóra emlékeztető esemény egészítette ki. Lixandru Róbert gazdag anyagot gyűjtött össze a kollégium 300, 350 és 375 éves sajtómegjelenéseiről, az udvaron pedig korabeli fotóreprodukciókkal illusztrálták az előző jubileumokat. Az iskolai könyvtárban a kollégium egykori és jelenlegi diákjainak, tanárainak könyveiből, az első emeleten pedig protestáns iskolatörténetből rendeztek kiállítást.
Valódi kúriózumnak számított az az Inter Art Alapítvány által szervezett képzőművészeti kiállítás, amely ízelítőt nyújtott a kollégium tanárainak és diákjainak munkásságából, méltatást mondott Tóth Tibor nagyenyedi református lelkipásztor. Olyan európai rangú művészek munkáit tartalmazta az időszakos gyűjtemény, mint Barabás Miklós, Barcsay Jenő, Fogarassy Endre, Folyovich Endre, Gruzda János, Incze János Dés, Vass Albert, Marx József fotóművész, és mások. Ugyanakkor elkészült és bemutatásra került a 400 éves kollégium emlékalbuma Turzai Melán volt igazgató-helyettes szakmai felügyeletével.
40 fát ültettek időkapszulával
Az iskola diákjai és tanárai 40 fát ültettek el az iskola udvarán és a felújított tornakertben, mindenik osztály jellegzetes tárgyakat helyezett el az időkapszulaként szolgáló ládikóba, majd egy látványos flash mobbal fejezték ki az iskola és egymás iránt érzett szeretetüket. Az idei, nagyon szépre sikeredett, Oly távol, mégis közel címet viselő retró tornavizsga is a 400 éves jubileumra fókuszált.
Felejthetetlen élmény: a Fehér Megyei Magyar Napok
A kulturális programok könyvbemutatókat, értékes tárlatokat, szimfonikus koncertet, tudományos és színi előadást tartalmaztak. Idén Bakó Botond, Garda Dezső, Fórika Éva és Horváth Zsuzsa köteteivel ismerkedhettek meg az olvasók. Érdekesnek bizonyult Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet történészének előadása a Szent László-legenda falképeinek tematikája témakörben. A Bitai László elnök által képviselt Két Fűzfa Egyesület idén is megtartotta gazdasági témájú, „Infláció, tőzsde, befektetés” című előadását, az érdeklődők a szervezet honlapján tudhatnak meg részleteket arról, hogyan támogathatják a Bethlen-kollégiumot.
A Fordított patkó színjátszókör remek előadása
A magyar napok egyik legsikeresebb eseménye a kollégium Fordított patkó színjátszókörének előadása volt, ennek színvonala messze felülmúlta az elvárásokat. A Fodor Katalin magyar szakos tanárnő által működtetett csoport I. L. Caragiale: Az elveszett levél című darabjának kortárs olvasatát mutatta be Imecs-Magdó Levente rendezésében, aki lapunknak elmondta: 2019 előtt kezdett dolgozni a kollégium diákjaival, bő fé léves alapozás után pedig kiválasztották a darabot, amelynek színrevitelében a gyerekek ötleteit is felhasználták.
A legkisebbek számára gyerekudvart rendeztek be, ahol változatos kézműves foglalkozások, játszóház, arcfestés, valamint a Vitéz László-bábelőadások kötötték le figyelmüket, a sportkedvelőknek pedig foci- és kosárlabda bajnokságot szerveztek. Nagy élményt jelentett mindenki számára az Arany Griff Rend Egyesület által tartott reneszánsz foglalkozások, a Riverenza Régizene Együttes és a Galambfalvi Angyalka történelem szakos tanárnő által irányított Collegium Gabrielense reneszánsz táncegyüttes bemutatói.
A néptáncbemutatók is kellő hangsúlyt kaptak az eseményen: a környékbeli néptánccsoportok fellépése mellett Kubinyi Júlia és Nyitrai Tamás, valamint Antal Tibor és zenekara koncertezett, és a péntek este igazi csemegéje a Budapest Bár koncert volt, amelyet táncház követett a kollégium étkezdéjében. A többi napokon a Gladius, a Hóhányók, az Aurevoir, a Smici Rock Band és a sztármeghívott Kormorán köszöntötték rajongóikat.
A VI. Fehér Megyei Magyar Napok kínálatából nem hiányozhattak a kikapcsolódást nyújtó programok sem: szombaton a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban gulyásfőző versenyt szerveztek, vasárnap pedig a tompaházi tónál horgász- és halászléfőző- illetve hagyományos íjászati versenyre került sor.
(Fotók: Fehér Megyei Magyar Napok/Facebook)
