Miben különböznek a női és férfi vállalkozók? – kérdeztük
Ambrus Enikő a sztánai Orgona Panzió vezetője. Elmondta: célja az volt, hogy olyan helyet teremtsen, ahol a vendég otthon érzi magát. Számára a vállalkozás mindenekelőtt szabadságot jelent, függetlenséget, annak lehetőségét, hogy ő maga irányíthassa életét a saját maga hozta döntések mentén. Ugyanakkor ez a szabadság nagy felelősséggel jár, hiszen minden előny és hátrány a saját döntéseinek következménye.
Úgy gondolja, sok esetben nem is az anyagi támogatás hiányzik a hölgyeknek, hanem a megerősítés. „Több önbizalomra lenne szükségünk. Hogy támogassanak a férfiak, akik általában ellenünk dolgoznak, nem bíznak meg bennünk, nem értékelik a munkánkat” – magyarázta.
A „sajátos női szemlélet” Ambrus Enikő számára az Orgona Panzió működtetésének filozófiájában nyer értelmet, hiszen vendégháza nem csupán üzlet, jövedelmező vállalkozás, hanem inkább olyan közösségi tér, ahol a vendég barátságos, biztonságos közegben érezheti magát. ,,Szeretem, ha a vendégeim otthon érzik magukat a panzióban. Nagyon sokszor mondják a fiatalok, hogy az Orgona olyan számukra, mintha édesanyjuknál lennének otthon. Ezt akarom megteremteni: legyen a hangulat családias, nyitott és melegséggel teli!” – fogalmaz a panzió háziasszonya. A vendégház lelkületét, szellemiségét jól érzékelteti Ambrus Enikő azon megállapítása, miszerint szívesen fogad és támogat óvodás, iskolás és egyetemista csoportokat, mivel számára a közösség szolgálata fontosabb, mint a nyereség.
Incze Ildikó a kolozsvári Wedas nyomdaipari vállalatnál dolgozik, s bár nem tartja magát valódi vállalkozónak – a céget a férje vezeti – fontos szerepet tölt be a vállalat mindennapi működésében: projektmenedzsmenttel, hálózatfejlesztéssel és pénzügyi elemzéssel, ellenőrzéssel foglalkozik.
Kérdésünkre válaszolva elmondta: a siker nem attól függ, hogy valaki férfi vagy nő. „Nem hiszem, hogy nagy különbség lenne nők és férfiak között, inkább személyiség kérdése, hogy ki hogyan boldogul ebben a világban” – fejtette ki, majd kitért arra is, hogy néhány, inkább nőkre jellemző tulajdonság előnyt jelenthet a vállalkozóvilágban. „Ha rendelkezik az ember a tipikus női tulajdonságokkal – türelem, nyitottság, empátia –, akkor bizonyos dolgokat talán gyorsabban és hatékonyabban tud elintézni” – mondta.
A különféle szakmákban, vállalkozásokban való magas fokú fejlődés lehetősége véleménye szerint, sajnos, gyakran kimarad a nők életéből, akiknek több szerep között kell ingadozniuk a mindennapi életben, mint például a munka és család, gyereknevelés. „Az évek során előfordul, hogy bizonyos dolgokról lemaradunk, vagy nem tudunk minden információban naprakészek maradni. Éppen ezért fontos, hogy képzésekkel fejlesszük magunkat, hiszen az újratanulás és a folyamatos fejlődés elengedhetetlen része a női vállalkozói létnek” – magyarázza.
A kolozsvári Jókai utcában működő Berett kalapos üzlet tulajdonosa, Józsa Andrea több mint két évtizede építi vállalkozását. Üzletének története huszonkét évvel ezelőtt kezdődött. Kezdetben kalapkészítéssel foglalkoztak, innen nőtte ki magát a vállalkozás a kereskedelmi tevékenység irányába.
„A kalapok mellé kerültek kiegészítők: sálak, kesztyűk, sapkák, berettek” – meséli. Amikor az üzlet elindult, a berett még ritkaságnak számított Kolozsváron, ők voltak az elsők, akik ilyet forgalmaztak.
Bár kezdetben úgy tűnt, hogy az üzlet csak a női vásárlóknak nyújt terméket, de idővel a férfiak is egyre gyakoribb látogatói lettek a Berettnek. „Most már bátran bejönnek az urak is egy – úgymond – női üzletbe, mert tudják, hogy széles választékot találnak” – fűzi hozzá az üzlet tulajdonosa.
Józsa Andrea a női vállalkozók támogatásáról szólva a gazdasági környezet nehézségeire hívja fel a figyelmet, a romániai vállalkozók fontos problémájaként említi a folyamatosan változó szabályozást. „A román törvénykezés és a pénzügyi rendszer változtatásai nemcsak a női vállalkozókat érintik, hanem mindenkit” – mondja. Hozzáteszi: a vállalkozók nem csak saját megélhetésükért dolgoznak. „Mi munkahelyet teremtünk, komolyan adózunk, családokért vagyunk felelősek” – tette hozzá.
Elmondta: sosem érezte magát hátrányban női vállalkozóként, úgy gondolja a vállalkozás ugyanolyan szakma, mint bármi más, és ugyanúgy kell helytállni benne, mint bármely más szakmában, véli.
A hely, ahova hazajárunk, egy ipari vállalat harmonikus működése és a stílus, amit mindannyian magunkra öltenénk – látszólag különböző területek, mégis mindegyik mögött kitartás és akarat húzódik. Különbségek is fellelhetők, ki a közösségépítést, ki az empátiát, ki pedig a hosszú évek tapasztalatait tartja a nők igazán sajátos erényének. Az ajtók minden reggel kinyílnak, és ezek a kreatív, erőteljes nők mindennap új színt hoznak mások életébe.
A Női Vállalkozások Országos Szövetsége (CONAF) által idézett She’s Here kutatás szerint a teljes mértékben nők tulajdonában lévő vállalkozások Romániában átlagosan 12,3 százalékos nyereségességet érnek el, ami több mint két százalékponttal magasabb az általános, 10,2 százalékos átlagnál. Ezek a cégek éves árbevételüket több mint 13 százalékkal növelték, ami erős alkalmazkodóképességüket és innovációs potenciáljukat mutatja. Romániában több mint százezer női tulajdonú vállalkozás működik, és a cégek közel felében jelen van női tulajdonosi részvétel. A CONAF Romániának jobban ki kellene használnia a nők vállalkozói potenciálját, mivel ez komoly versenyelőnyt jelenthet az országnak. A szervezet hangsúlyozza: a női vállalkozások ma már nem számítanak afféle „marginális jelenségnek”, hanem a gazdasági növekedés és a versenyképesség fontos motorjai. Ezért a női vállalkozók támogatása ilyen összefüggésben nem „szociális gesztus”, hanem gazdasági érdek, amely hozzájárulhat a fenntarthatóbb és válságállóbb román gazdasághoz – állítják.
