Miként befolyásolja a gazdaságot és mindennapi életünket a 2008-as pénzügyi válságot követő Covid világjárvány és a háború?
Az átlagpolgár, de a vállalkozó és a befektetési szakember is joggal volt derűlátó, mindezt híven tükrözik a gazdaságra vonatkozó „bizalmi indexek” 2016-2020 közötti alakulásai. Ezt a folyamatot szakította meg teljesen váratlanul a 2020 tavaszán kirobbant koronavírus világjárvány. Bár egy pandémia nem feltétlenül egyenlő egy gazdasági világválsággal, azonban hatásai sajnos radikálisan és főleg negatívan befolyásolják az érintett országok gazdaságát és pénzügyeit.
A világjárvány korlátozására hozott intézkedések jelentős részét már a középkorban, a pestisjárványok megfékezésére is alkalmazták, ezek között említeném a karantén intézményét, a különböző utazási korlátozásokat és a teljes lezárást a híressé vált angol kifejezéssel: “lock down”.
A fent említett intézkedések sajnos nagymértékben negatívan érintették a gazdaságot. A teljesség igénye nélkül a negatív következmények között megemlíteném a következőket: termelés kiesés; szolgáltatási ágazatok válsága, példaként felhozható a turizmus, a vendéglátóipar, a légiközlekedés; csökkenő jövedelmek; termelési láncok megszakadása; GDP csökkenése/recesszió.
Valamelyest árnyalja az összképet az emberek növekvő megtakarítási hajlama, az online szolgáltatások és a házhozszállítás iránti igény növekedése. Ugyanakkor pozitívum a kertes családi házak iránti igény is, bár egyesek vitatják, illetve a home office (otthon dolgozás) felfutása csökkentette a személygépkocsi használatot és értelemszerűen a környezet szennyezését.
Lássuk, mi volt a politikum válasza a gazdaságot és társadalmat érintő problémákra.
A legtöbb fejlett országban a kormányok vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a korlátozások által érintett cégeknek: a cél a vállalkozók támogatása és a munkahelyek megőrzése volt.
Az Európai Unió válasza látványos és határozott volt. A 2021-2027-es költségvetés keretén belül létrehozták az úgynevezett uniós helyreállítási és reziliencianövelési alapot, amelynek a neve ” Next Generation EU” (NGEU), a pénzügyi keretének nagysága pedig 750 millió euró. Az Európai Központi Bank is létrehozta az 1350 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot.
Itt kell megemlíteni a közgazdászok által sokat vitatott helikopterpénzt, mint keresletélénkítő módszert. A helikopterpénz lényegében közvetlenül a lakosságnak juttatott ingyenpénz, innen ered az elnevezése is, ami a Nobel-díjas amerikai közgazdásztól, Milton Friedmantól származik: „helikopterből pénzt szórni az embereknek”.
Az ún. helikopter-pénzszórást csak a világ első és harmadik leggazdagabb állama alkalmazta 2021-ben: az Egyesült Államok és Japán. Példának okáért, az Amerikai Egyesült Államok kormánya 2021 márciusában 1900 milliárd dollár ingyenpénzt juttatott el közvetlenül a lakossághoz, egy bizonyos jövedelemhatár alatt minden állampolgár 1400 dollárt kapott.
Nem meglepő módon, a Covid 19 világjárvány mind közvetlenül, mind a politikum által hozott döntések nyomán, a gazdaságra nézve komoly hatással volt. Mivel a járvány hullámokban támadott, a makrogazdasági mutatók is hullámzó teljesítményt mutattak 2020-ban és 2021-ben. Különösen az első két hullám vetette vissza a gazdaság teljesítményeit, ami a világ számos országában recesszióhoz vezetett.
A járványügyi intézkedések, főleg az oltási kampányok valamint a gazdaságélénkítő intézkedések hatására 2021. második félévében a világgazdaság kezdett magához térni. Az Európai Unió GDP-je 2021. harmadik negyedévében elérte a világjárvány előtti szintet. Sajnos az infláció tekintetében a világ legtöbb országában évtizedes rekordok dőltek és dőlnek meg. Például az Európai Unióban, 2022 januárjában és februárjában soha nem látott, 4,8 százalékos volt az átlag infláció. Ez a mutató 2022 februárjában Magyarországon 8,3 százalékra gyorsult, ami 15 éves rekord, Romániában pedig ugyanaz a mutató 8,53 százalék volt.
A 2022-es év reményteljesnek ígérkezett. A koronavírus világjárvány leszálló ágba került, a világgazdaság kezdett magához térni. Ezek után, 2022. február 24-én a második világháború utáni Európában példátlan módon kitört a háború, az Orosz Föderáció megtámadta Ukrajnát.
Azonnal jelentkeztek a háború drámai következményei: menekültáradat Ukrajnából Közép- és Nyugat-Európa fele. E cikk írásakor a menekültek száma meghaladta a 3,7 milliót; általános bizonytalanság; nyersanyagkrízis első jelei olyan termékek esetében, mint a földgáz, a kőolaj, a búza, a papír, a vas profilok - hogy csak a legfontosabbakat említsem.
A politikum válasza most se váratott magára, az Európai Unió és a NATO példátlan gyorsasággal hozta meg első intézkedéseit, amelyek közül kiemelném a következőket: gazdasági szankciók bevezetése az Orosz Föderációval szemben, segélyek folyósítása Ukrajnának és a menekülteket befogadó országoknak, új fegyverkezési programok indítása valamint az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése.
A háború által generált krízis gazdasági következményei szerteágazóak: elsősorban Európában számítani lehet termelés-leállásokra a nyersanyag és alkatrész hiány miatt. A csökkenő termelés negatívan fogja érinteni az európai országok GDP-jét.
Ha figyelembe vesszük az infláció növekedését, a növekvő kamatokat, a termelés és a beruházások finanszírozásának várható nehézségeit, a múlt század 70-es évei óta először felrémlik a stagfláció réme. A stagfláció nagyon leegyszerűsítve stagnáló gazdaságot, növekvő inflációt és magas munkanélküliséget jelent.
Tehát napjainkban a kapitalista világ történelmi szemszögből példátlan helyzetben van: a fent leírt három krízis egymásra tevődik, és közösen érezteti a hatásait. A kedves olvasó ilyenkor jogosan teszi fel a kérdést: Jó-jó, de mire lehet számítani a közeljövőben, melyek a lehetséges forgatókönyvek?
Értelemszerűen nem könnyű a válasz. Nagyon sok múlik azon, hogyan alakul a koronavírus járvány: hamar lecseng, vagy esetleg hosszan elhúzódik egy új mutáció kialakulása miatt. hasonló fontossággal bír az orosz-ukrán háború kimenetele, teljesen más perspektívát nyújt egy gyorsan befejeződő konfliktus, és mást az elhúzódó, Isten ments, eszkalálódó fegyveres konfliktus.
A fent említett tényezők kombinációi számtalan forgatókönyvet generálhatnak. Példaképpen két lehetséges szcenáriót említek:
Az optimista megközelítés alapfeltétele gyors, egy-két hónap alatt befejeződő háború és lecsengő koronavírus járvány. Ebben az esetben az újjáépítés, az alternatív energiaforrások kiaknázása, az új fegyverkezési programok növekvő keresletet és ezáltal növekvő termelő és szolgáltató szektort fognak generálni. Ennek eredménye csökkenő infláció és kamatszint, és ami a legfontosabb, egy dinamikus gazdasági növekedés és életszínvonal-emelkedés lenne.
A pesszimista forgatókönyv alapja egy elhúzódó járvány és háború. Ebben az esetben amire számítani lehet a növekvő árak, dráguló finanszírozás, csökkenő kereslet, csökkenő beruházások, csökkenő fogyasztás. Mindez gazdasági recesszióhoz vezetne, vagy a legjobb esetben stagnáláshoz inflációs közegben.
Ajánlom elsősorban a gazdasági szereplőknek az események fokozott nyomon követését és a változó körülményekhez a lehető leggyorsabb alkalmazkodást.
És hogy mit tehet egy átlagpolgár ebben a bonyolult gazdasági helyzetben, arról egy következő részben.
A szerző közgazdász, vállalkozó
