Eredetileg a főépület timpanonját díszítették
Gaal György helytörténész Egyetem a Farkas utcában című könyvében részletes leírással szolgál a homlokzat eredeti állapotáról. Ma is látható az emeletes aula kapuk fölé eső, félkörös záródású ablakai fölött két-két szimbolikus alak: a bal oldalon a természettudományokat, a középsőn a bölcsészetet és a történetírást, a jobb oldalin a mennyiségtant és a jogtudományt szimbolizálják a szobrok. Másképp nézett ki viszont a hatalmas timpanon, amelyben most az egyetem neve van kirakva. „Itt eredetileg Mayer Endre horgany szoborcsoportja állt: közepén Ferenc József királyi tógában, trónszékéről felemelkedve jobb kezével átnyújtja az egyetem alapítólevelét. Tőle jobbra és balra a négy kart jelképező két-két allegorikus alak siet átvenni az oklevelet. Rajtuk kívül még két-két mitológiai figura töltötte ki a sarkokat. Miután a románok átvették az egyetemet, 1920 januárjában, megcsonkították a központi szobrot, az 1920-as években pedig leszerelték az egész szoborcsoportot és a botanikus kert gruppjai közé díszként helyezték el az épen maradt részeket”, írja.
Feltételezhetően a matematikát jelképező szobor helye a botanikus kertben - Rohonyi D. Iván fotói
Gheorghe Vais műépítész Az eklektikus Kolozsvár – építészeti programok a dualizmus korában (1867-1918) című kötetében további információkat fed fel. A tudományegyetem épületének architektúráját elemző szakember szerint a timpanon jelenléte a homlokzatokon egyrészt fokozta az illető épület monumentalitását, ugyanakkor az európai kultúra és oktatás antikvitás-kori eredetének is a jelképe, eszményi magasságba emelve az egyetemet, mint a kultúra és tudomány templomát. Felidézi: a szoborcsoport szétszedése már 1919. május 12-én kezdődött, amikor az egyetem új vezetősége utasítást adott a központi alak, Ferenc József fejének eltávolítására. Végül, írja Vais az összes szobrot eltávolították a homlokzatról, és a harmincas években a botanikus kertben helyezték el.
Az építész megjegyzi: sajnálatra méltónak tartja ezt a politikai megrendelésre elkövetett vandalizmust, hiszen ezáltal megfosztották az épületet az egyik legfőbb díszítőelemétől, amely – többek közt - az erdélyi kultúrának az európai kultúrához való tartozását jelképezte.
Ferenc József lefejezett szobra nem került elő
A BBTE szóvivőjének szűkszavú tájékoztatójából nem derült ki, hogy pontosan mi a terv, hány szoborról is van szó, hova fogják elhelyezni ezeket a műalkotásokat, amelyek közül néhányat már elszállítottak a botanikus kertből.
1919. május 9-én Schneller István rektor ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt I. Ferdinánd román királyra, ennek megtagadását viszont “minden addigi jogról való lemondásnak” tekintik, hangzott a felszólítás. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetették arra hivatkozva, hogy békeszerződés megkötése előtt törvénytelen ez az utasítás. Miután a rektor megtagadta az átadást, május 12-én a román hadsereg erőszakot alkalmazva vette át az egyetemet.
