Oláh Emese: az emlékmű Kolozsvár megkerülhetetlen szimbóluma
Az utóbbi években egyre több ikonikus emlékművet és műemléket restaurált a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal. A Szabadság 2020-as jelzése alapján, miszerint a városháza elhanyagolta a Mátyás-szoborcsoport karbantartását, az önkormányzat illetékesei belátták: bár a felszíni zöld színű réteg képződését előidéző oxidációs folyamatok megakadályozása érdekében Fadrusz János emblematikus alkotásának bronzalakjait évente kellett volna viaszozni, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal 2012 óta nem végeztette el ezt a karbantartási munkálatot.
Öt évvel ezelőtt mindannyian tapasztalhattuk: „kizöldült” a Mátyás-szoborcsoport, a bronzalakokon megjelent a viaszozás hiánya miatt az ilyen anyagból készült valamennyi szobron előbb-utóbb kiütő zöld réteg. Bár a szakemberek akkor megnyugtattak, hogy Fadrusz János 1902-ben felavatott és 2008–2010 között restaurált alkotását semmilyen veszély nem fenyegeti, az időszakos karbantartási munkálatok hiánya miatt a Főtéren levő Mátyás-szoborcsoport negatív esztétikai hatást nyújtott.
A szakemberek akkor tudatták: korábbi szépségét csupán fél napig tartó, potom 2 ezer lej körüli összegbe kerülő viaszozás azonnal visszaadhatná. Az önkormányzat illetékesei beszerezték a szükséges engedélyeket, és 2020 júliusában a Kolozsi Tibor szobrász által vezetett csapat lebonyolította a karbantartási munkálatokat.
Azóta a Mátyás-szoborcsoport bronzalakjain a viaszozás hiánya miatt ismét megjelent a zöld réteg, tehát ismét eljött az ideje a karbantartási munkálatoknak.
A kolozsvári önkormányzat a Farkas (M. Kogălniceanu) utcában található, szintén emblematikus műemlékkel, a Szent György-szoborral is foglalkozott. Hírportálunkra 2023. december 6-án feltöltött képsorokon is látszik, hogy – akárcsak a Mátyás-szoborcsoport esetében – az oxidációs folyamatok következtében „kizöldült” és rossz esztétikai hatást nyújtott a műalkotás. Akkor Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester azt nyilatkozta, a szobrot az Egyetem utcai munkálatok befejezéséig megtisztítják. Azt tapasztaltuk: a műemléket javítási munkálatoknak vetették alá, a Szent György-szobor visszanyerte régi pompáját.
Sorára vár a Karolina-oszlop
Városházi forrásokból megtudtuk: az óvárosban található Karolina-oszlopot utoljára évtizedekkel ezelőtt restaurálták. A napokban megejtett helyszíni terepszemlénken megállapítottuk: a Karolina Auguszta királyné látogatásának emlékére emelt obeliszk igen rossz állapotban van.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztályától arról értesültünk, hogy az önkormányzat tervezi az oszlop mihamarabbi restaurálását. A szakemberek által összeállított terv a városháza műszaki bizottságának következő ülésének napirendjére kerül. A dokumentáció bemutatását követően a grémium tagjai minden valószínűséggel elfogadják a restaurálási projektet.
Ezen mozzanatot követően a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdet a munkálatok elvégzésére. A városháza sajtóosztálya nem tudott információkat szolgáltatni a terv elfogadására, illetve a licit időpontjára vonatkozóan.
Továbbá arról értesültünk, hogy műemlékről lévén szó, az önkormányzat a művelődési minisztériumhoz fordult a restaurálási dokumentáció jóváhagyására. Ezt követően összeállítják a beavatkozási tevékenység engedélyezésének dokumentációját annak érdekében, hogy hozzáláthassanak a restaurálási munkálatoknak. Ezt a kivitelezés követi, ám jelen pillanatban nem lehet tudni, erre konkrétan mikor kerül sor.
Oláh Emese: a felújítás tisztelgés a múlt előtt
Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere szerint a Karolina-obeliszk Kolozsvár történelmének és kulturális örökségének megkerülhetetlen szimbóluma.
– Ne feledjük, hogy a város legrégebbi világi emlékművéről van szó, felújítása pedig egyértelmű tisztelgés a múltunk előtt. Az idő során sajnos rossz állapotba került, ezért a következő időszakban kerül majd sor a felújítására. Jelenleg készülnek a műszaki tervek és csak ezt követően lehet megtendereztetni a projektet. A restaurálási projekt nem lesz egy könnyű feladat, de bízom benne, hogy nemsokára a megújult változatának örvendhetünk. Ez a projekt az RMDSZ frakció kezdeményezésére került előtérbe – hangsúlyozta a tisztségviselő.
Gaal György helytörténész által a Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz című könyvében leírtak szerint az oszlopot I. Ferenc király és negyedik felesége, Karolina Auguszta királyné látogatásának emlékére emelték. A látogatásra 1817. augusztus 18. és 27. között került sor. A vizit célja a nép megnyugtatása volt a napóleoni háborúk okozta nehézségek közepette.
Az emlékmű felállítását Páll Sámuel főbíró indítványozta, és engedélyt kértek rá az uralkodótól. A városi tanács 1818-ban öt tervet nyújtott be a főkormányszékhez és a bécsi udvarhoz; az engedélyre másfél évet kellett várni. A költségek fedezésére gyűjtést indítottak a polgárok körében; amikor ez elakadt, a hiányzó részt Topler Imre városi főügyész pótolta.
Az oszlop faragása a helybeli Schindler Mihály és Antal mesterek műve, a sasok vaskoszorúját Henczenberger János lakatos készítette. A domborművek Josef Klieber bécsi szobrász alkotásai. A felavatás 1831. október 4-én történt. Ekkor az oszlop még a Főtéren állt, és 1898-ban került jelenlegi helyére.
Szintén a könyv szerint az emlékoszlop két domborműve több mint másfél méter magas, szélességük jó méternyi. Az egyik a város kapuja elé érkező császári hintót ábrázolja, a fogadására összegyűlt tömeg körében. A hintó két oldalán a lovas díszkíséret áll, akik a város és a vármegye zászlaját emelik magasra. A másik dombormű a kórház kapujában álló császárnét ábrázolja, aki egy térdre boruló asszonynak pénzt nyújt. Mögötte a császár, illetve kísérete. Mindkét dombormű érdekes a viselettörténet szempontjából. Kultúrtörténeti érdekesség (ma bakinak neveznénk), hogy a kórház kapujánál olajlámpa látható, noha a városban az utcai világítás csak 1827 decemberében kezdődött, tehát a császári látogatáskor a lámpa még nem lehetett meg.
