Kiállítás a restaurálás fortélyairól

Minden tárgy mögött egy történet áll, amelyet a kiállítás anyagához tartozó plakátokon mutattak be: hol találták a tárgyat, milyen állapotban volt mielőtt a szakemberek keze alá került, ők hogyan dolgoztak rajta. Guttmann Márta, a múzeum munkatársa elmondta, azáltal, hogy mindenhol kikerültek képek a tárgyak restaurálás előtti állapotáról, látható, milyen a tárgy a restaurálás után, az emberek fel tudják mérni a folyamatot, így egy vonzó, érdekes világot mutattak be. 

– A zilahi múzeum kezdeményezte ezt a kiállítást. Zilahon novemberben általában rendszeresen összeülünk, ennek az öt múzeumnak a szakemberei, és valamilyen szakmai kérdés kapcsán tárgyalunk, kerekasztal-beszélgetéseken. A zilahi munkatársaink hozták fel, hogy mi lenne, ha idén nem csak beszélgetnénk, hanem az elmúlt pár év terméséből létrehoznánk egy kiállítást. Tőlük származott az ötlet, ők gyűjtötték össze az anyagot – mesélt a tárlat létrejöttéről Guttmann Márta. A kiállítás anyaga a Szatmár Megyei Múzeum, egy újváradi múzeum, két kolozsvári – az Erdélyi Néprajzi Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum –, valamint a kezdeményező zilahi múzeum nemrég restaurált tárgyaiból állt össze.

A szombati záró tárlatvezetésen Guttmann Márta minden kiállított tárgyról hosszasan mesélt, betekintést nyújtva a restaurátori munka érdekességeibe, fortélyaiba. A tárgyakat nem a megszokott formában, korstílus, évszázad alapján állították ki, hanem a tárgyak anyagát vették alapul, így egyik teremben textil alapú műtárgyak, a másikba festett fából, kerámiából vagy akár fémből készült tárgyak kerültek. Minden kiállított műtárgy esetén a tárlatvezető hosszasan, részletesen ecsetelte a tárgy helyreállítási munkálatainak lépéseit, az adott anyagra jellemző restaurátori feladatokat. Így az érdeklődők megtudhatták például, hogyan készültek a fémfonalak, ezeket hogyan fűzték fel különböző ruhákra, textíliákra, illetve hogyan segítette a fémfonal a textil anyagokból készült tárgyak helyreállítási munkálatait.