Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke igehirdetésében úgy fogalmazott: "Aki idegen földön is tudja Istent dicsérni, vallást tesz arról, hogy számára nincsen idegen föld" – utalva a szórványhelyzetre, az elvándorlásra. Emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán sok vita volt, van arról, hogy "kié a föld, ki volt előbb", sok véres közdelem folyt emiatt. A püspök rámutatott, a Szentírás szerint Istené, nem pedig az emberé, és ha ezt elhiszi, már nem lesz idegen rajta – írja tájékoztatásában az MTI. Kató Béla rámutatott: az orgona a közösséget is kifejezi, számos sípja van, ezekben a gyülekezet minden tagjának a hangja megszólal. "Mikor megszólal az orgona, mindannyiunk helyett és bennünk is megszólal".
Bányai Csaba dési református esperes arra emlékeztetett: az éneklést a reformátorok is fontosnak tartották, ezért kapott az ének központi helyet a református liturgiában. Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviseletében Simon Előd konzul elmondta: az orgona a magyar kormány támogatásával újult meg. Hozzátette, összefüggéseiben kell nézni az eseményt, hiszen míg Európa nyugati felében kiürítik a templomokat, kidobják az orgonákat, a Kárpát-medencében templomok és templomi kellékek százai újulnak meg, telnek meg élettel és töltik be funkciójukat. Az orgona, a templom csak eszköz, nem végcél, a "lelki templom" maga a gyülekezet - fogalmazott a konzul.
Az MTI beszámolójában kiemelte, hogy az ünnepségen a román ortodox húsvét ellenére Nicolae Moldovan polgármester is jelen volt. Arról beszélt, hogy "az ünnep lehet más, de a lényege ugyanaz", és biztosította a jelenlévőket, hogy Bethlenben minden közösség fontos. Décsei Attila alprefektus úgy fogalmazott, hogy amikor egy gyülekezet épít, a jövőre gondol, és azt kívánta, hogy az orgona sípjai soha ne hallgassanak el.
Szakács János bethleni parókus lelkész szerint a templom jelenlegi orgonáját Hörbiger Wilhelm orgonaépítő mester készítette. Az orgona homlokzatán szerepel az építési év, 1877, és az adományozó neve: "Az Isten dicsőségére áldozta, özv. gr. Bethlen Pálné gr. Bethlen Mária." Szakács János emlékeztetett arra, hogy Bethlenben a múlt században négy Bethlen család élt, az adományozó a sokáig a polgármesteri hivatalnak is otthont adó Bethlen Pál-féle kastély építőjének az édesanyja volt.
A bethleni templom jelenlegi orgonája a második hangszer, az első orgona jelenleg az apanagyfalusi református templomban van. Az orgona javításának 2019-ben kezdett neki Albert József kolozsvári orgonarestaurátor, a munkálatokat 2021 végére fejezte be.
A munkálatok során elkészült az új szélláda, ami az orgonatest oldalához került át. Megtörtént a raszterek és síptőkék javítása, a csúszkák alábérlése, valamint a szélkamra javítása. Helyére került az új billentyűzet és kottatartó, valamint elkészült a manuál billentyűk tengelyezése. Elkészült és beszerelték az eddig hiányzó pedálbillentyűzetet és kiegészítették a pedáltraktúrát. Új principál sípok készültek, valamint megtörtént a meglévő fa és fémsípok tisztítása és javítása. Az új merítővel ellátott redős tartályfúvót és az elektromos ventilátort is beszerelték, javították a tengelyrudakat és palettákat is. Helyükre kerültek az újonnan kifaragott, hiányzó díszítő elemek.
A bethleni református egyházközség 823 lelket számlál, a 11 ezer lakosú észak-erdélyi kisváros lakosságának mintegy tíz százaléka magyar.
Borítókép: Gergely Arnold zenetanár orgonál a bethleni református templom orgonájának megújulásáért tartott hálaadó istentiszteleten 2023. április 16-án. Fotó MTI/Kiss Gábor
