Romániában egészen biztos, hogy mindez hiányzik, elég, ha kiragadunk az elmúlt egy hétből olyan egyszerű jogi helyzeteket, amelyeket egy bíróság normálisan öt perc alatt eldöntene, kiszámíthatóan. Nálunk azonban nem ilyen egyszerű... Semmi nem egyszerű. Még a legegyértelműbb jogi tényállásokat is képesek a bíróságok egymásnak szögesen ellentmondó ítéletekkel „megoldani”. Az emberek csak kapkodják a fejüket és nem értik, hogyan tud egy elsőfokú bíróság egyszer egyféleképpen dönteni, aztán a fellebbviteli bíróság egy hét múlva ugyanazt a tényállást ellentétesen megítélni.
Így jártak a szeptember 27-i önkormányzati választás egyes polgármesterei és helyi tanácsosai. Idézzük csak fel Astrid Fodor nagyszebeni polgármester és Fazakas Miklós zilahi alpolgármester esetét. Mindkettő mandátumát, Fodornak a polgármesterit, Fazakasnak a helyi tanácsosit kellett volna igazolnia a bíróságnak. Mindkét tisztségviselő azonban szerepelt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenségi listáján, ezért ez utóbbi intézmény a mandátumok érvénytelenítését kérte a bíróságtól. Fodornak azt rótták fel, hogy korábbi alpolgármesteri mandátuma idején tagja volt egy nagyszebeni iskola és óvoda igazgatótanácsának, míg Fazakas esetében azt kifogásolták, hogy szintén alpolgármesterként a helyi tömegközlekedési vállalat igazgatótanácsában is helyet foglalt. Fazakas mindössze bő egy hónapig töltötte be mindkét tisztséget. Az ANI szerint ez összeférhetetlenségnek számít, a zilahi és a nagyszebeni bíróság szerint is. A mandátumok igazolása hiányában Nagyszebenben újabb polgármester-választást kellett volna kiírni, Fazakas helyét pedig más RMDSZ-es jelöltnek kellett volna átvennie.
Csakhogy eltelt egy hét, rossz nyelvek szerint Astrid Fodor az államelnökkel is tárgyalt a helyzetről, és láss csodát, egy hét múlva a Szebeni, illetve a Szilágy megyei törvényszék immár a választottaknak adtak igazat az ANI és az elsőfokú bíróságok ellenében. A törvényszék ugyanazt a világos és egyszerű tényállást már másképp ítélte meg. Ebből is látszik, hogy ha nálunk valamilyen ügy jogi útra kerül, lehetetlen megjósolni a kimenetelét. A törvényesség és a törvénytelenség mezsgyéje annyira elmosódott, hogy sokszor az az érzésünk, az igazságot nem a jog, hanem más szempontok alapján osztogatják. Felületes, befolyásolható, visszás igazságszoltáltatásunk és rossz törvényeink egy végtelenségig nyújtható gyurmához, hasonlítanak, ami a hatalom érdekei szerint bárhogyan alakíthatók.
