Gaetano Biasini cselekedetei révén vált kolozsvárivá
– Mindenkinek el kell jönnie egy sétára a Házsongárdi temetőbe, ha Kolozsváron jár. Ámulattal szemléltem most is a gyönyörű építményeket, de szomorúan néztem a pusztuló síremlékeinket. Kultúránk eme pótolhatatlan értékei nem tűnhetnek el, hiszen ez a kegyhely kultúránk része. A Házsongárdi temetőben nyugvó magyar személyiségek síremlékei a kolozsvári magyar jelenlét dicső múltjának bioznyítékai, és hitet, erőt adnak a megmaradáshoz is. Amit Gaetano Biasini a 19. században tett, azzal Kolozsvárt gyarapította. Amit létrehozott, az meghatározó eleme maradt a városnak. A Házsongárd Alapítvánnyal együtt, amely tizenhét éve gondozza és felújítja az itt nyugvó személyiségek sírját, mi is hitet teszünk. Hitet teszünk amellett, hogy megküzdünk jogainkért, legyen szó síremlékről vagy többnyelvű helységnévtábláról, iskoláról – mondta Seszták Miklós magyar nemzeti fejlesztési miniszter.
– A több mint négyszáz éves Házsongárdi temető kultúránk panteonja, az emlékezések kegyhelye. Hálával és tisztelettel kell adóznunk Gaetano Biasini előtt, aki cselekedetei révén vált igazi kolozsvárivá, a 19. század első felének emblematikus alakjává a sport és a gazdasági életben egyaránt – vélekedett Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja.
Gurát Béla, Uray Zoltán és Prezenszky Tibor – három kolozsvári vívólegenda az ünnepségen.
Fotó: Rohonyi D. Iván
Gaal György, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, művelődéstörténész Gaetano Biasini kolozsvári tevékenységét ismertette. Megtudtuk: Biasini világlátott emberként érkezett 1818-ban Kolozsvárra, és neki is köszönhető, hogy a város elindult a polgárosodás útján. – Kendeffy Ádám és Wesselényi Miklós felkérésére Kolozsváron telepedett le. 1818-ban megnyitotta vívótermét a Redout, a mai Etnográfiai Múzeum épületében. Biasininek sikerült az erdélyi ifjúsággal megszerettetnie a vívást. Olyan jeles személyiségek vívtak nála, mint gróf Kendeffy Ádám, az erdélyi reformmozgalom kiemelkedő alakja, báró Jósika Lajos, az erdélyi Római Katolikus Státus világi elnöke, gróf Béldi Ferenc, de rendszeresen látogatta vívótermét a fiatal zsibói nemes és sportember, Wesselényi Miklós is. Kolozsváron a vívóiskola vezetése mellett a polgárosodás intézményeinek egész sorát nyitotta meg: bérkocsi- és városközi gyorskocsi-vállalat, cselédszerző hivatal, modern szálloda. Nevéhez fűződik az „új modorú” halottaskocsi és a „mívelt körökhöz illő temetési tisztességtétel” bevezetése. A Biasini-szálloda a temető kapuja mellett volt, épülete ma is áll, rajta emléktábla, hogy 1847 októberében ott szállt meg Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Liszt Ferenc is vendége volt a szállodának. A Biasini-kriptát megelőzően csak a Mauksch–Hintz kripta létezett. A klasszicizáló benyomást keltő kripta felépítése után a kolozsvári arisztokrácia és a módos polgárság körében meghonosodott a családi kriptaépítés. Biasininek két fia volt, Domokos és Ferenc. Domokosnak a fiát Sándornak hívták, aki a 20. század első felében a Főtéren élelmiszerüzletet vezetett. A család a 20. század közepén még Kolozsváron élt – összegzett Gaal György.
Killyéni András sporttörténész a Biasini által létrehozott és működtetett vívóiskola fontosságát emelte ki, ahol nemcsak az arisztokrácia tagjai tanulhatták el a vívás művészetét, hanem 25 ösztöndíjat is kiosztottak tehetséges fiataloknak. – A Biasini-féle vívóintézet tette le a kolozsvári vívás és sportélet alapjait – összegzett a szakember.
Uray Zoltán vívótól, olimpikontól megtudhattuk: a kolozsvári vívók 2018. október 30-án a Guráth Béla-napon emlékeznek meg arról, hogy Kolozsváron a vívás kétszáz éves múltra tekint vissza.
Pozsony Ferenc néprajztudós elmondta: a Biasini-kripta koncesszionálási jogát jelenleg felesége birtokolja. – A 19. század végén élt Kolozsváron a magyar örmény Karácsony család, ahol négy lány volt. Közülük az egyik férjhez ment a nagyenyedi Jeney család férfitagjához, aki a feleségem nagyapja volt. Feleségem édesapja pedig Jeney Ádám híres operatőr volt, aki Cannes-ban díjat kapott, ám fiatalon meghalt 1957-ben. Ezt követően került át a kripta koncesszionálási joga a feleségemhez. A feleségem úgy döntött, ha majd végrendeletet készít, a kriptát az evangélikus-lutheránus egyházra hagyja benne. De van két lányunk és egy unokánk, úgyhogy megnyugtatom önöket, hogy a kripta sorsa jó kezekben van – magyarázta Pozsony Ferenc.
Kovács Sándor római katolikus főesperes megáldotta, majd felszentelte a kriptát. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója köszönetet mondott a Biasini-kripta felújításában részt vállaló támogatóknak, majd elhelyezték a kriptában a kegyelet koszorúit.
(Borítókép: Kovács Sándor római katolikus főesperes szentelte fel a kriptát. Fotó: Rohonyi D. Iván)
