A Hunyad-megyei önkormányzat tulajdonában lévő, az elmúlt években felújított szacsali Nopcsa-kastély a dévai múzeum ügykezelésében van, célja bevonni a turisztikai és kulturális körforgásba. Az épület előcsarnokában időszakos kiállítást rendeznek be a Nopcsa-kastély történetéről és lakóiról, a tárlatot szeptember elsején délben nyitják meg. A kiállítás csak az első ilyen esemény, a kastély a jövőben kulturális és oktatási projekteknek ad otthont.
A szacsali Nopcsa-kastély felújítása tavaly júniusban fejeződött be 11,5 millió lejes beruházással. A kastélyt a 19. században építtette báró Nopcsa Elek erdélyi udvari kancellár historizáló stílusban. A birtok oldalágon öröklődött Nopcsa László hunyadi főispánra – akiről Jókai Mór a Szegény gazdagok főhősét, Fatia Negrát mintázta –-, majd unokájára, a kalandos életű, paleontológusként jegyzett Nopcsa Ferencre.
Az épület kultúrtörténeti szempontból jelentős, de egykori lakója, Nopcsa Ferenc is érdekessé teszi a látogatók szemében. Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa volt. 1877. május 3-án született Déván, gyerekkorát a szacsali kastélyban töltötte, majd Bécsben tanult geológiát. Tizennyolc évesen keltették fel figyelmét a húga által Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyík-csontokat leírta, rendszerezte, ezek a Magyarosaurus nevet kapták. Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét. 1903-ban járt először Albániában, az országról alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét.
A bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el, nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, de sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg. Az első világháború kitörése után Románia területén működtetett kémhálózatot. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal kényszerítette a pilótát: vigye Bécsújhelyre. A trianoni béke után, 1920-ban meghívták a bukaresti Földtani Intézet vezetésére. Visszatért birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták. 1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatója volt, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott.
A szacsali bántalmazás következményeit soha nem heverte ki, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai. 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.
Borítókép: Facebook
