A gyulafehérvári fejedelmi palota, amelyet korának legfontosabb közigazgatási épületének tartanak, nemzeti jelentőségű történelmi emlékhely. Történetéről és múzeummá alakításáról részletesen beszámoltunk a lapban, a tavalyi ünnepélyes átadó kapcsán.
A palota megszilárdítása, restaurálása és fejlesztése hatalmas kihívást jelent pusztán az épületegyüttes méretének perspektívájából nézve, hiszen közel 17 500 négyzetméternyi alapterület és több mint kilencezer négyzetméternyi beépített terület adott, hét épülettömbre csoportosítva. A projekt összetettségét növeli, hogy a palota különböző történelmi korszakokban, a 16. és 19. század között épült, és az idők során pusztítást, átalakítást és egyéb beavatkozásokat szenvedett el.
A napokban az épület tulajdonosa, a Gyulafehérvári Polgármesteri Hivatal, egy újabb szerződést írt alá a Regionális Fejlesztési Központtal, amelynek teljes értéke 36 935 632,38 lej, amelyből 32 913 415,50 lej az Európai Regionális Fejlesztési Alap vissza nem térítendő finanszírozásából származik.
„Ez a második szerződés, amelyen keresztül vissza nem térítendő finanszírozást kapunk az Erdélyi Fejedelmi Palota számára. Az első az volt, amelyen keresztül az épületegyüttes, a legrégebbi E épületének restaurálási munkálatait finanszírozták, amelyhez az összegeket tavaly februárban kaptuk meg. Az E épületen végzett munkálatokkal párhuzamosan a palota teljes együttesét biztonságossá tették a tető és néhány emelet cseréjével, így a másik hat épület, amelyek akkoriban nem rendelkeztek finanszírozással, védve lesznek a meteorikus víz beszivárgása okozta romlástól” – nyilatkozta a sajtónak Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere.
A B épület, amely most kerül felújításra, a felújított E épület mellett található, amelyet a 19. században építettek, és amely régebbi épületek részeit is magában foglalja. Az épület elkészülte után egy konzerválási-restaurálási központnak is helyet ad majd, „mert egy élő múzeumi komplexumot szeretnénk létrehozni, amelyben a tudomány, a művészet és az örökség gondozása kéz a kézben jár a gyulafehérvári közösség számára” – tette hozzá a polgármester.
Az elöljáró kihangsúlyozta: kiemelt figyelmet fordítanak az eredeti építészet megőrzésére, ugyanakkor a modern energiahatékonysági megoldások integrálása és a jelenlegi biztonsági előírásoknak való megfelelés is prioritást jelent. Ez az átalakulás sokszínű közönséget vonz majd, a kulturális és turisztikai tevékenységek számára is hozzáférhető térré válik a palota, hozzáférést biztosítva minden társadalmi kategória számára, beleértve a fogyatékkal élőket is.
A második világháború alatt az európai városokat brutális bombázások érték, ma pedig tele vannak olyan emlékművekkel, amelyek vonzzák a turistákat és gazdasági fejlődést hoznak. Az egyik leghíresebb példa Drezda, egy olyan város, amelyet a földdel tettek egyenlővé. Számos elpusztult történelmi épületét aprólékosan újjáépítették, nemcsak szépségük miatt, hanem azért is, mert a közösség szerves részét képezik.
Simion Crețu, a Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója a sajtónak elmondta: az általa képviselt intézmény már másodjára támogatja a fejedelmi palota felújítását, a vissza nem térítendő források teljes értéke a két szerződés keretében pedig meghaladja a 11,5 millió eurót.
Az illetékesek továbbá kihangsúlyozták: a palota B épületének felújítása során megőrzik az épület történelmi jellegét, tiszteletben tartva a hatályos restaurálási normákat. Az alagsorban a kutató- és kulturális alkotóközpont, valamint a technikai helyiségek kapnak helyet. A földszinten konzerválási-restaurálási laboratóriumok, egy fürdőszoba és többfunkciós helyiségek lesznek, amelyek a belső udvarról függetlenül megközelíthetők.
Az épületet épületfelügyeleti rendszerrel szerelik fel a HVAC vezérléséhez. A videórendszer PoE-tápellátású IP-kamerákat használ, NVR-tárolóval és FTP-kábelezéssel. A beléptetőrendszer moduláris, integrált a videorendszerrel, lehetővé teszi a kártyaalapú hozzáférést, és legalább kétórás üzemidőre elegendő áramellátással rendelkezik. Az E épülethez való csatlakozás egy új, hozzáépített épületen keresztül történik, amelyben lift is található.
A projekt egyszersmind számos információs, oktatási és promóciós tevékenységet foglal magában: egy digitális platform és egy virtuális túra létrehozását a palota B épületének kulturális örökségének népszerűsítésére, egy timelapse vizuális dokumentumfilmet és tévéreklámok készítését a restaurációs projekt népszerűsítésére, beleértve egy inkluzív információs brosúra szerkesztését és terjesztését a projekt népszerűsítése és a közösség tájékoztatása érdekében. A helyszínen interaktív bemutatóra kerül sor az örökségről: 3D-s videotérképezés és digitális szkennelés a palotáról, valamint a diákok és egyetemi hallgatók számára workshopokat szerveznek oktatási és tanulmányi kutatás céljából.
