Ennek megfelelően tízből egy romániai tanuló nem eszik eleget, kettőből egy pedig alkalomadtán alkoholt fogyaszt. A felmérés arra is rámutat, hogy a diákok 12%-a naponta dohányzik, 98%-uk viszont soha nem fogyasztott drogot. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás gyakoribb a városon élő fiatalok körében. Ami az iskolai oktatást illeti, a líceumi tanulók 62%-a gyakran unatkozik a tanórákon, és hiányolják a tanórák interaktív jellegét. Az interjúalanyok 44%-a szerint a tananyag nehezen érthető, közel 40% pedig gyakran szembesül azzal, hogy bizonyos tantárgyakból semmit sem ért. A fiatalok aggodalmai leginkább az iskolához köthetők.
A romániai líceumi tanulók életminőségét felmérve több mint húsz tényezőt vizsgált meg a tanügyminisztérium keretében működő Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ, amelynek eredményeit a napokban tették közzé. Az iskolások életminősége elsősorban annak a környezetnek a társadalmi és gazdasági jellegzetességeitől függ, ahonnan a diák származik; másodsorban a lakóhelytől és harmadsorban a családtól. Ezek a tényezők befolyásolják a tanulmányi eredményeket, az életmódot és a fiatalok elégedettségét is. A 2023 tavaszán lefolytatott felmérésben 4577 líceumi tanuló vett részt az ország 76 középiskolájából.
A líceumi tanulók anyagi helyzete nagymértékben függ a lakhelyük helyszínétől és a szüleik képzettségétől. A vidéken élő fiatalok közül kevesebb birtokol drága tárgyakat, és ezért elégedetlenebbek is a helyzetükkel. A fiatalok egyötöde véli úgy, hogy a líceumi oktatás túl sokba kerül. Aggasztónak tűnik, hogy az interjúalanyok közel tíz százaléka gyakran szembesül azzal, hogy nem áll a rendelkezésére megfelelő mennyiségű és minőségi táplálék. Pontosabban havonta egyszer 4%, hetente 3%, naponta vagy szinte naponta 4% szembesül ezzel a problémával. Ami a fiatalok étkezését illeti, 10 százalékuk nyilatkozta azt, hogy előfordul, nem eszik eleget. Viszont naponta édességet fogyaszt és gyorsétkezdében eszik a fiatalok fele. Az interjúalanyok 15%- a nyilatkozta azt, hogy naponta, vagy majdnem naponta dohányzik. Továbbá 8% állította, hogy gyakran fogyaszt alkoholt. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás gyakoribb a városon élő fiatalok körében. Jó hír lehet, hogy a megkérdezettek 98%-a azt mondta: soha nem fogyasztott kábítószert. 1-1% pedig alkalmanként vagy mindennap. De az is feltételezhető, hogy a kábítószer-fogyasztó líceumi tanulók száma és aránya nagyobb, csak a fiatalok nem mertek őszintén válaszolni. A líceumi tanulók 93%-a nyilatkozta azt, hogy a szülők meghallgatják őt, és figyelembe veszik a véleményét. Továbbá 95% vélte úgy, hogy a szülők jól bánnak velük, 98% érzi magát biztonságban otthon. A szülők közel 70%-a gyakran érdeklődik gyermekei iskolai tevékenységéről, szabadidős foglalkozásairól. A tanulók közel 90%-a rendszeresen – hetente vagy naponta – sportol, főleg a fiúkra, illetve a 14–16 év közötti fiatalokra jellemző ez.
A fiatalok közel fele úgy ítéli meg, hogy a legtöbb tanár nem tudja felkelteni a tanulás iránti vágyat, az órák unalmasak, ezért jobban örülnének az interaktív óráknak. Ez a vélekedés főleg a fiúkra, illetve a 11. és 12. osztályos tanulókra jellemző. A kilencedik osztályos, vidéken élő és magán tanintézménybe járó fiatalok közül többen mondták azt, hogy jó a kapcsolatuk az őket tanító pedagógusokkal. A nagyobb osztályosok, akik városon élnek és állami tanintézményben tanulnak, viszont ezzel ellentétes véleményt fogalmaztak meg. A líceumi tanulók azt várják el az őket oktató pedagógusoktól, hogy tiszteljék, értsék meg és tanulásra ösztönözzék őket. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, a tanárok még mindig kivételeznek azokkal a tanulókkal, akik a tanár által oktatott tantárgyból jó jegyeket kapnak, vagy akik jó és szorgalmas tanulóként vannak nyilvántartva. Az oktatási körülmények főleg városon jók, vidéken kevésbé. A vidéken élő fiatalok oktatásban való részvételét az iskolába való nehézkes eljutás is negatívan befolyásolja.
Elégedetlenek a líceumi tanulók a jogaikkal is, amelyeket az országos szabályzat ír elő számukra. Szerintük ezeket nem, vagy csak részlegesen tartják be a felnőttek. A pedagógusokat azzal is vádolták, hogy nem fogadják el az eltérő véleményt, nem nézik jó szemmel, ha a tanuló kifejti véleményét. Az iskolai erőszak mértéke ugyan csökkent, de egy-egy tanuló zaklatása még mindig gyakran előforduló jelenség. Jó hír az, hogy a megkérdezett tanulók 70%-a jól érzi magát a líceumban, 66% büszke az iskolában elért eredményeire, 56% úgy véli, hogy az iskolában elsajátított tananyagra szüksége lesz az egyetemi felvételi miatt. Sajnos, csak a válaszadók közel fele tartja érdekesnek vagy hasznosnak a tananyagot. Az interjúalanyok 66%-a szerint a tananyag túl nagy.
A felmérés készítői javaslatokat is megfogalmaznak a helyzet javítása érdekében. Eszerint még több (anyagi) támogatást kellene nyújtani a hátrányos helyzetű fiataloknak. Támogatni kellene az iskolásokat azért is, hogy helyt tudjanak állni a mindennapokban, kezelni tudják az őket érő stresszt. Tájékoztatni kellene őket az egészséges életmód fontosságáról, és fel kellene hívni a figyelmüket az alkohol, a dohányzás és a kábítószerek fogyasztásának negatív következményeire. Ami az oktatással kapcsolatos felvetéseket illeti, a szakemberek a tananyag változatosabbá tételét, az órák interaktív és gyakorlati jellegének növelését jelölték meg kitűzendő célként.
Borítókép: illusztráció - Freepik
