Elsősorban mobileszközökön használjuk a világhálót a régióban
A csütörtöki sajtótájékoztató keretében a kutatók a felmérés első részét mutatták be az újságíróknak. Megjegyezték: az internetpenetráció vizsgálata során az eredményeket az Országos Statisztikai Intézet 2020-as, hasonló tematikájú kutatásához hasonlították.
Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, a Sapientia EMTE oktatója hangsúlyozta: arra is kíváncsiak voltak, az új koronavírus megjelenése és villámgyors terjedése következtében elrendelt különböző hatósági intézkedések milyen mértékben hatottak a polgárok internethasználati szokásaira. A felmérés során 70 erdélyi településen élő, 1839 felnőtt korú, magyar nemzetiségű személyt kérdeztek meg, a minta Székelyföld vonatkozásában is reprezentatív.
„Ránk szakadt” az internet
Általánosságban megállapítható, mondta a kutató, hogy a mobileszközök, de főleg az okostelefonok elterjedésével az egész erdélyi magyar populációra valósággal „rászakadt” az internet, sokkal többen és többet használják a világhálót, mint évekkel ezelőtt. Kiemelte: érdekes adat, hogy a régióban élő magyarok közül többen használják internetezésre az okostelefont, mint például a táblagépet, a világháló használata tekintetében pedig kicsi a különbség a generációk között, azaz az idősebbek is „rászabadultak” a webre. Az is érdekes például, hogy közel 10 százalékkel többen interneteznek Belső-Erdélyben, mint Székelyföldön.
– A nagymintás felmérés azt is kimutatta, hogy az erdélyi magyarok 84 százaléka használja a világhálót, ebből 70 százalék rendszeresen. Vannak különbségek életkor és iskolai végzettség tekintetében. Az idősebbek körében alacsonyabb ugyan az internetpenetráció, de kétharmaduk azért használja a webet. A digitális törést az iskolázottság is meghatározza: az alapfokú végzettségűeknél alacsonyabb az internethasználati arány, az alkalmi munkákból élők pedig valósággal „leszakadnak” az internetről. Aki jelenleg nem használja a világhálót, az az elkövetkezőkben sem tervezi. Ezek a személyek olyan környezetben élnek, amelyben mások sem interneteznek, így őket az online térbe már semmilyen formában nem lehet behozni. Az arány csökkenni fog a jövőben, ugyanis a most internetezők is megöregszenek – fejtette ki a kutató.
Laptopról inkább a szellemi munkát végzők neteznek
Toró Tibor a Szabadság érdeklődésére elmondta: a közép-erdélyi és a székelyföldi internethasználat közötti különbség okát abban látja, hogy előbbi régióban magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, illetve jobb gazdasági viszonyok között élnek.
Varga Szilvia és Toró Tibor kutatók ismertették a felmérés eredményeit
– A laptopot internetezésre is használók azt nyilatkozták, hogy anyagilag jól szituáltak, mások viszont a jóval olcsóbb okostelefont preferálják – jegyezte meg.
Kiemelte: kevesebbet interneteznek azok, akik nem tudnak angolul, vagy kevésbé ismerik a nyelvet. A megkérdezettek közel 90 százaléka rendelkezik otthoni internetkapcsolattal. Többségük a szélessávú vezetékes internetes szolgáltatást választotta (80 százalék), de a bérletalapú mobilinternet is népszerű (54 százalék). Feltöltőkártyás mobilinternetet az erdélyi magyarok 14 százaléka használ. Szólt arról is, hogy 60 százaléka azoknak, akik ma sem rendelkeznek otthon internetkapcsolattal, egyszerűen azzal érvel, hogy nincs szüksége rá, további 16 százalék az eszközöket, 15 százalék pedig az internetbérletet ítéli meg túl drágának.
Varga Szilvia doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója és a kutatás társszerzője elmondta: a laptopot elsősorban a fiatalok (62 százalék) használják, az 55 év fölöttiek pedig csupán 37 százalékban veszik igénybe ezt az eszközt a világhálóra kapcsolódáskor.
– A laptop igénybevétele a végzettség szerint emelkedik. Ugyanakkor ezt az eszközt többen veszik igénybe a szellemi munkát végzők közül. Utóbbiak nem feltétlenül ragaszkodnak a mobileszközökhöz. A digitális kompetenciák vonatkozásában egyértelműen a diákok és azok viszik a pálmát, akik anyagi biztonságban vannak. Internethasználattal kapcsolatos tudásukkal azonban nem elégedettek teljes mértékben: 9 százalék vallja magát teljesen kezdőnek, 23 százalék gondolja úgy, hogy sok mindent nem tud még, 39 százalék szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál nagyobb tudása, illetve 8 százalék értékeli teljesen profinak a tudását – szögezte le.
Mit mutat a digitális- kompetencia-index?
Varga Szilvia elmondta: amennyiben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes kategóriákon belül kik azok, akik átlag felettinek ítélik meg internethasználattal kapcsolatos tudásukat, megfigyelhető, hogy ebben az esetben is csökken az arány az életkorral, illetve növekszik a végzettséggel és az anyagi helyzet szubjektív megítélésével. A nyugdíjasoknak csak 7 százaléka gondolja úgy, hogy ebbe a kategóriába tartozik, míg a diákok 70 százaléka így véli. Foglalkozás szerint a szellemi munkások a legelégedettebbek a tudásukkal, valamint a gazdálkodók és a kisiparosok a legelégedetlenebbek. A biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást – 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni.
Forrás: Bálványos Intézet
A kutatók egy 13 tételből álló jegyzék alapján digitáliskompetencia-indexet számoltak, amely 1 és 5 közötti értéket vehet fel: az 1-es jelenti a teljesen kezdő szintet, az 5-ös pedig azt, hogy a megkérdezett minden tevékenységet kiválóan képes elvégezni. Az internetező válaszadók digitáliskompetencia-indexe 3,8. Elmondható, hogy a 18–34 évesek (4,6), diákok (4,9), felsőfokú végzettségűek (4,4) és az angol nyelvet ismerők körében magasabb ez az érték (4,4-4,8).
Megállapították azt is, hogy amennyiben valaki nem boldogul a digitális eszközök használatával vagy az internetezéssel, az informális környezetet, a gyerekeket (39 százalék) és a barátokat (33 százalék) hívják segítségül. Internethasználati tudásukat és kompetenciájukat főleg önszorgalommal igyekeznek fejleszteni: az internetezők 65 százaléka gyakorlással, 27 százalék egyéni tanulmányokkal próbálkozott az elmúlt évben. Képzésen ennél jelentősen kevesebben vettek részt: 10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen – állítják a kutatók.
Forrás: Bálványos Intézet
A szórványban élők még többet interneteznek
Azt is megfigyelték, hogy a felmérés eredményeit összehasonlítva a romániai lakosságra reprezentatív mintával, kijelenthető: az erdélyi magyarok esetében kisebb a különbség város-falu viszonylatban az internethasználat terén. Ugyanis a romániai minta 12 százalékpont különbséget mutat ki, míg az erdélyi magyarok esetében csak 4 százalékpont a különbség. Ami a hétköznapi és hétvégi internetezést illeti, ez esetben nincsenek jelentős különbségek. Összességében a megkérdezettek 38-39 százaléka tölt el napi három óránál többet online tevékenységet végezve: ez az arány a szórványban élők esetében kiemelten magas, továbbá szintén nagy az arány a fiatalok, diákok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint szellemi munkások esetében – állapítja meg a kutatás.
Napi vagy heti rendszerességgel otthon internetezik a válaszadók döntő többsége – 95 százalék; a megkérdezettek közel fele (44 százalék) a munkahelyén végez online tevékenységet; de még az utcán is neteznek (29 százalék), továbbá képzési helyeken (13 százalék) vagy nyilvános WiFi-re csatlakozva (szintén 13 százalék).
***
A Bálványos Intézet társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely (think tank) kíván lenni, amely az erdélyi magyar közösség jövője szempontjából fontos kérdésekre keres tudományosan és közpolitikailag megalapozott válaszokat.
(Borítóképünk illusztráció)
