A fiatalok többsége szerint a munka és az egyéni erőfeszítés a siker kulcsa
Az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi minisztérium 2024 áprilisa és júniusa között felmérést végeztetett a Városi és Regionális Szociológiai Központtal (CURS) a fiatalokról, annak érdekében, hogy jobban megismerjék a fiatalok igényeit és az őket foglalkoztató kérdéseket, és ennek alapján ezekre megfelelő válaszokat valamint megoldásokat tudjanak adni, a következőkben kidolgozásra kerülő társadalompolitikák és fiataloknak szánt programok segítségével. A felmérés kérdéseire adott válaszok tükrözik a fiatalok félelmeit, fenntartásait is a boldogulásukat, elhelyezkedésüket, családalapítást illetően, de feltárják az általuk érzett hiányosságokat a társadalom számos területén. Az eredmények figyelembevételével a döntéshozók talán az ország jövője szempontjából jobb társadalom- és gazdaságpolitikai megoldásokat dolgozhatnának ki.
A családügyi minisztérium megrendelésére elkészített CURS-felmérésben ezerszáz, 14 és 35 év közötti fiatalt kérdeztek meg az ország egész területéről, majd ezt kiegészítették 400 olyan fiatallal, akik valamilyen szempontból társadalmilag sérülékeny kategóriába tartoznak, hogy teljesebb képet nyerjenek, emellett nyolc fókuszcsoporton keresztül minőségi vizsgálatot végeztek 64, az Y, Z és Alfa generációhoz tartozó fiatal részvételével. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerek keverékét alkalmazta.
A családügyi minisztérium a felmérés felvezetőjében megfogalmazta a törekvésüket, amely arra irányul, hogy megfelelő módszereket találjanak a fiatalok kompetenciáinak fejlesztésére, hogy jól képzett és szakmailag felkészült, aktív, felelős és boldog állampolgárokká válhassanak – olvasható a minisztérium honlapján (www.mfamiliei.gov.ro) elérhető barométerben. A kérdések többek között az oktatás, foglalkoztatás, egészség, kultúra, szabadidő, emberi jogok, családalapítás stb. területét érintették, elsősorban meg akarták határozni, melyek a mai fiatalok igényei, és milyen módon tudna a társadalom, a hatóságok ezeknek az igényeknek, illetve elvárásoknak megfelelni.
Kevesebben érzik magukat elégedettnek
A mai fiatalok hangulata jó, illetve nagyon jó – ezt mutatja a válasz arra a kérdésre, hogyan értékelik a mindennapjaikat: három fiatalból kettő tehát jónak, valamint nagyon jónak. Ellenben ez a 71 százalékos arány visszaesést jelent a korábbi, 2020-as felméréshez viszonyítva, amikor 80 százalékos volt az elégedettség. A kiszolgáltatott fiatalok elégedettségérzete már alacsonyabb, 62 százalék. Ehhez kapcsolódott a jövőre vonatkozó kérdés: a válaszadók 45 százaléka reménykedik abban, hogy egy év múlva jobban fog élni, 9 százalék rosszabb életkörülményektől tart, a kiszolgáltatott fiataloknak pedig kisebb, csak 32 százaléka bizakodó, és nagyobb aránya, 16 százaléka pesszimista a jövőbeli életkörülményét illetően.
Úgyszintén az élettel kapcsolatos elégedettséghez kötődött az oktatásra, munkára, jövedelemre, lakhatásra és szabadidőre vonatkozó kérdéssor. Három fiatalból kettőnél több elégedett az oktatásával vagy felkészülésével (79 százalékos arány); a végzett munkával már valamivel kevesebben, csak 58 százalékuk elégedett, ez a csökkenés folytatódik a tulajdonképpen a munkájukkal összefüggő keresettel is, hiszen még fele sem a válaszadóknak, vagyis 44 százalék érzi megfelelőnek a keresetét, 21 százalék pedig egyenesen elégedetlen. Ami a lakhatást illeti, az sem jelent problémát, a válaszadóknak ugyanis 82 százaléka elégedett, és 75 százalék a rendelkezésre álló szabadidőt is megfelelőnek tartja. Az oktatáshoz való hozzáférésben 45 százalék vélt felfedezni valamilyen nehézséget, ez pedig javulás 2020-hoz mérten, amikor 54 százalék érzett így.
Tíz megkérdezett fiatalból körülbelül egy tartotta elégedetlennek a feltételeket a családalapításra (11 százalék), míg a válaszadók több mint fele (58 százalék szerint) adottak a feltételek, hogy családot alapítsanak. Azonban míg a lakhatási körülményeiket jónak tartották, addig annak a lehetőségét, hogy valamikor számukra megfelelő lakáshoz jussanak, nagyon sokan, 79 százalékuk (három fiatalból kettőnél több) tartotta nagyon körülményesnek, problémásnak. Hasonlóan nagyok az aggodalmaik a munkában való elhelyezkedéssel kapcsolatosan is: a válaszadók 79 százaléka nagyon problémásnak ítélte meg a hozzáférést egy minőségi álláshoz.
Minisztérium: a fiatalok hatástalannak tartják az oktatást
A válaszok alapján a minisztérium a felmérésben mintegy következtetésként megjegyezte, hogy a 2020-as évhez képest a fiatalok helyzete többé-kevésbé ugyanazokon a kereteken belül marad, azonban a fiatalok által a jelenlegi helyzetről adott értékelés általában problémásnak tekinthető.
A minisztérium úgy véli, az oktatási rendszert a fiatalok többsége merevnek és hatástalannak tartja. A kulcskompetenciák tekintetében a válaszadók a román nyelvű kommunikáció, a digitális kompetenciák és az idegen nyelvű kommunikáció terén értékelik magukat a legjobban. Az iskolán kívüli tevékenységek (nem formális oktatás) az iskolai tevékenységek (formális oktatás) mellett az oktatás fontos részét képezik. Aktív, részvételi jellegüknek köszönhetően nagyrészt sikeresen segítik a fiatalok hatékony és gyors beilleszkedését a közösségbe – fogalmaznak a felmérésben.
Arra is kíváncsiak voltak, hogy a fiatalok szerint melyek az álláskeresés fontos tényezői: a válaszadók 68 százaléka szerint a szakmai képzés, valamint a szakmai tapasztalat 51 százalékuk szerint; érdekes módon az elvégzett iskola szintjét csak 29 százalékos arányban tartották lényegesnek, és viszonylag magas, 24 százalékos arányban a személyes ismeretség is fontos az elhelyezkedésben… Ami véletlent vagy a szerencsét illeti a jó munkalehetőségben: hát nem ezen múlik, legalábbis a megkérdezettek 21 százaléka szerint. De egyáltalán mit tekintenek jónak, lényegesnek egy munkahelynél a fiatalok? Talán nem meglepő, hogy a döntő többség a javadalmazást – 84 százalékuk. Emellett fontosnak tartják a munkahely biztonságát (49 százalék), a munka lehetőleg megfeleljen a szakmai végzettségüknek (46 százalék), a karrierlehetőség is fontos (44 százalék), valamint a rugalmas munkaidő (37 százalék) és a kellemes környezet, jó hangulat (30 százalék).
Tudatosság a karrierépítésben
A fiatalok számára nem mindegy, hol és hogyan, mit dolgoznak, éppen ezért tudatosak a karrierüket illetően: viszonylag nagy arányuk, 67 százalékuk szerint a munka és az egyéni erőfeszítés jelenti a siker kulcsát, a jó szakmai képzés fontosságában is tudatában vannak (60 százalék), továbbá a tisztesség és őszinteség (40 százalék), valamint a folyamatos képzés (37) úgyszintén lényeges feltétel a szakmai érvényesülésben a fiatalok szerint. A törvényszegést a siker elérésében 7 százalék tartotta járható útnak. Ami a jövőbeli saját cégalapítási szándékot illeti, a válaszokból kiderül, hogy ezen a téren inkább elbizonytalanodtak a fiatalok: hiszen míg 2020-ban 52 százalék tervezte, hogy megáll a saját lábán egyéni vállalkozás révén, addig jelenleg ez az arány 31 százalékra csökkent. A kiszolgáltatott fiatalok még kevésbé látnak lehetőséget a cégalapításban, alig 22 százalékuk.
Hogyan látják a hatóságok által hozott döntések kihatását a saját életükre? A válaszadók 33 százaléka vélte úgy, hogy ezek a döntések nagy, vagy nagyon nagy mértékben kihatnak az életükre. Ami viszont a fiatalok beleszólási lehetőségét illeti a hatóságok döntéseibe, ezen a téren feltűnően nagy a pesszimizmus: a helyi szintű döntésekbe 20 százalék, az országos szintűekbe pedig csak 14 százalék véli azt, hogy igenis, befolyásolni képesek a fiatalok a döntéseket. Ellenben az az érzés európai uniós szinten sem jobb: nyolc fiatalból csak egy (12 százalék) érzi azt, hogy beleszólhat a döntéshozók munkájába. Általánosságban elmondható, hogy hiányzik a politikai hatékonyság, és csak egy kisebbség gondolja úgy, hogy képes befolyásolni a döntéseket vagy részt venni azokban – következtetnek a felmérésben.
A ma divatos önkéntességi munkát illetően, a helyzet valamivel kiegyensúlyozottabb, hiszen a megkérdezett fiatalok 46 százaléka hajlandó részt venni különböző szervezetek tevékenységében, 41 százalék pedig nem, a kiszolgáltatott fiatalok esetében az arány fordított – kevesebben, csak 28 százalék végezne önkéntes tevékenységet, 58 százalék ellenben nem.
Elvárják a hatóság segítségét a munkaerőpiacon
Milyen területen lenne elsődlegesen fontos a fiatalok megsegítése a hatóságok részéről? A fiatalok nagy része, 68 százalékuk szerint elsősorban a munkaerőpiacon kelne el a hatósági támogatás. De szintén jól fognak a segítség a fiataloknak szánt lakásbiztosítás (53 százalék) és oktatáshoz való hozzáférés (52 százalék) esetében is, amint észrevehető, a válaszadóknak több mint fele tartja ezt is nagyon fontosnak. Ugyancsak kiemelt prioritást élvez a pályaorientáció és -tanácsadás (55 százalék), a szakképzés (50 százalék), alapkészség-tanfolyamok (45 százalék), valamint anyagi/pénzügyi támogatás a kiszolgáltatott fiatalok számára (40 százalék).
A fiatalok életmódjára is kíváncsiak voltak a felmérésben, többek között arra, mennyi friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak (2020-hoz mérten ez visszaesett 58 százalékról 48-ra), tartósító nélküli élelmiszereket és italokat (ez is csökkent 10 százalékot a korábbi 88-ról), ellenben nőtt a heti fogyasztása a szénsavas üdítőknek (49-ről 58 százalékra) és a gyorséttermi ételeknek (22-ről 33 százalékra). A fiatalok többsége, 61 százalék nem cigarettázik, de még így is nagyon nagy arányuk, 39 százalék viszont igen. Az aktív dohányosok csoportjában a napi cigarettafogyasztás eloszlása viszonylag kiegyensúlyozott, 7 fiatalból egy naponta kevesebb mint öt cigarettát szív el, hétből három tíz és húsz cigaretta között, hétből egy naponta húsznál többet. Ami a kábítószer-fogyasztást illeti, a fiataloknak csak egy kis része, 5%-a vallja be, hogy valaha is használt már kábítószert. A helyzet jobbnak tekinthető, hiszen 2020-ban 9 százalék vallotta be a kábítószer fogyasztást, és viszonylag állandó, 91 százalék azoknak az aránya, akik azt nyilatkozták, sosem drogoztak.
Az internethasználat a legtöbb válaszadó számára a mindennapi élet szerves részét képezi. Lenyűgöző arányban, 10-ből több mint 9 fiatal (93%) naponta használja az internetet különböző tevékenységekre. Ami a fiatalok szabadidős tevékenységeit illeti, a rekreációs tevékenységek dominálnak (zenehallgatás, tévénézés, barátokkal való időtöltés, sportolás stb.), míg a kulturális szférához szorosabban kapcsolódó tevékenységek sokkal ritkábbak.
Mennyire tartják tiszteletben az emberi jogokat Romániában? A megkérdezettek ezt különbözőképpen ítélték meg, de az az érzés uralkodik a fiatalokban, hogy az emberi jogokat csak bizonyos mértékig tartják tiszteletben, a válaszadók 37 százaléka szerint. Feltűnően alacsony arányban, csak 3 százaléka a válaszadóknak nyilatkozta, hogy nagyon nagy, és 19 százalék, hogy nagy mértékben tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Továbbra is álom a külföldre távozás
A felmérés szerint külföldre menni továbbra is sok fiatalnak az álma Romániában. A külföldre utazási szándékban három fő okot jelölnek meg: 25 százaléka a fiataloknak ideiglenesen dolgozna külföldön, körülbelül 13 százalék a tanulmányait folytatná máshol, és 10 százalék végleg külföldön szeretne letelepedni. A külföldre utazás motivációja változó, a leggyakrabban említett ok a más országok életkörülményeinek vonzereje, amelyet a válaszadók több mint egyharmada (38 százalék) említett.
A kvalitatív fókuszcsoportos kutatás elemezte a fiatalok oktatása, munkája és szabadideje közötti ok-okozati összefüggéseket, megállapítva, hogy az egyik fő problémát a döntéshozás hiánya jelenti: a fiatalok nem döntenek arról, hogyan tanuljanak az iskolában, amit néha nem tartanak optimálisnak; a munkahelyen sem ők döntenek, nem ők irányítják a programot, ami néha átterjedhet a magánéletükre, és a szervezeten belüli döntéshozatalban sem vesznek részt; amikor családot szeretnének alapítani, ez a döntés is megkérdőjeleződhet, néha a megfelelő lakás hiánya miatt.
A felmérésben mintegy következtetésként megemlítik, hogy a foglalkoztatás (jövedelem), a lakhatás és a családalapítás között okozati összefüggés van. A munkahelyi stabilitás hiánya és a lakáshoz jutás nehézségei ezért a fiatalok családalapításában komoly akadályokat jelentenek. Úgy vélik, szükség van arra, hogy garantálják az egyenlő hozzáférését a fiataloknak a minőségi oktatáshoz. A fiatalokat elsősorban az emelkedő árak, a háborúk és a természeti katasztrófák aggasztják – állapítják meg a felmérésben. Hozzáteszik azt is, hogy a jelenlegi problémás helyzettel kapcsolatos félelmeik ellenére a fiatalok viszonylag optimisták és magabiztosak abban, hogy képesek alkalmazkodni a helyzetekhez és a kihívásokhoz. (Forrás: www.mfamiliei.gov.ro)
Ú. I.
