Váljon Erdély kulturális központjává a gyalui várkastély (VIDEÓRIPORTTAL)

Nagy Elek: feladatom és küldetésem a közösség szolgálata

Gyalu
Változatos programokkal várják a látogatókat szombaton, május 18-án (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Gyaluban péntek délután adták át a felújított Rákóczi–Bánffy-kastélyt. Az épület tulajdonosa, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapítója, a kolozsvári származású Nagy Elek üzletember elmondta: az erdélyi magyaroknak és románoknak együtt kell élniük. „Mi, Kelet-Közép-Európában egymásra vagyunk utalva, az egymásra utaltság együttműködést jelent. Azt szeretném, hogy ez a kastély a kultúrák találkozási központja legyen” – mondta az üzletember. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kifejtette: a nemzetek kultúrája és hagyománya olyan érték, amit az adott nemzeten kívül más nem adhat az emberiségnek. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese szerint egykor ezek a falak az életet védelmezték, ma hagyományainkat, kultúránkat, a jövőt szolgálják. Tóthfalusi Gábor építész elmondta, a munkálatok során azt tartották szem előtt, hogy a kastély Erdély kulturális központjává váljon.

 

– Amikor tíz évvel ezelőtt az Erdélyi Hagyományok Alapítvány megvásárolta az épületet,  azt éreztük: az enyészet visszafordíthatatlan. Ma meg kellett győződnünk, hogy mégis visszafordítható. Feladatom és küldetésem, hogy a közösséget szolgáljam. Édesapám, Méhes György író már 1944-ben, amikor Kolozsvár német megszállás alatt volt, megírta, hogy mi, románok és magyarok itt élünk évszáza­dok óta Erdélyben, bármilyen hatalom is legyen uralmon. Együtt kell élnünk jóban-rosszban. Ezt a gondolatot szeretném továbbvinni. Mi, Kelet-Közép-Európában egymásra vagyunk utalva, az egymásrautaltság  együttműködést jelent. Azt szeretném, hogy ez a kastély az elkövetkező hosszú évtizedeken, évszázadokon át a kultúrák találkozási központja legyen. A gyermekeimet is erre nevelem, és ha majd eljön az ideje, az Erdélyi Hagyományok Alapítványt ők is hasonló szellemiségben vezetik tovább. Ha viszont ezt a nemes feladatot a távoli jövőben nem végezhetik el, akkor az alapítványt és az intézményt az Erdélyi Református Egyházkerületre bízom, mert évszázados tapasztalatuk és megkérdőjelezhetetlen érdemeik vannak az értékek megőrzésében és teremtésében – hangoztatta Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapítója a felújított gyalui várkastély megnyitásakor. 

Az ünnepségen jelen lévő Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elmondta: 

– Évről évre nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg. Nem ígérem, hogy minden évben megnyitnak egy ilyen volumenű épületet, de tucatnyi kastélyt és műemlék épületet újítunk fel. Köszönettel tartozunk történelmünk nagyjainak, akik megálmodták és megépítették ezt a várat: Erdély püspökeinek, majd a kastélyt birtokló nemeseknek. Köszönet Barcsay Tamásnak, akinek sikerült visszaszereznie és Nagy Eleknek, aki tehetsége és a gondviselés folytán vagyonos ember lett, és vagyonának igen jelentős részét a kastély megújulására szentelte. Legyen ez az épület az erdélyi népeknek, magyaroknak és románoknak olyan kulturális helye, amely a hagyományok megőrzését szolgálja. A regionális operatív programon keresztül ötmillió eurót kaptak a vár újjáépítésére. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem elég, a magyar kormány 850 millió forintot biztosított. Az Erdélyi Hagyományok Alapítványa jelképesen is megtartó erőt jelent. Az alapítvány és a kastély célja megmaradásunk, kultúránk és történelmünk megőrzése. Ha előbbre akarjuk vinni a világot, szükségünk van az anyanyelv megőrzésére, és az alapítvány ezt szolgálja. A különböző nemzetek kultúrája és hagyománya olyan érték, amit az adott nemzeten kívül senki más nem adhat a világnak. Ha eltűnünk a történelemből, az emberiség lesz szegényebb. Ezért az egyetemes emberiséggel szemben elsődleges kötelességünk magyarságunk megőrzése. Ezek a hagyományok tartanak meg bennünket és építik a jövőt – hangsúlyozta, és a magyar kormány nevében megköszönte Nagy Eleknek a nemzetszolgálatát, az erdélyi magyarságnak a nemzethűségét. 

Maria Ramona Abrudean, az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója örömmel nyugtázta, hogy a felújított kastély működő partnerség eredménye, bár a projekt életbe léptetése nem ment könnyen. 

– Ez az építészeti szempontból jelentős kastély most újból régi fényében ragyog. Itt található egy római castrum is, amely ősi eredetünket jelképezi. A történelmi gyökerek a folytonosságunkra és a hely kulturális gazdagságára utalnak. A kastély a békés együttélés, a különböző kultúrák iránti tisztelet jelképe. Minden kő és freskó azt a megértést sugallja, amelynek ma is vezérelnie kell minket. Nagy Elek nagylelkűsége folytán sikerült a kastélyt restaurálni.  A kastély felújításának köszönhetően községünk felkerült az országos és a nemzetközi turisztikai térképre. Ebből a kastélyból nem lesz Electric Castle, hanem a kultúra és a művészet mágnesévé fog válni. Őrizzük meg a hely szellemiségét számunkra és a következő nemzedék számára – magyarázta Gelu Vasile Topan, Gyalu község polgármestere.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese szerint a gyalui várkastélyt is azért építették, hogy védelmére legyen az itt élőknek: – Ma ez a kastély szebb, mint valaha, ráirányítja figyelmünket a múltunkra, de összekapcsolja a múltat és a jövőt.  Elődeink megalkották azt, amire ma történelmi örökségként tekintünk. Egykoron ezek a falak az életet védelmezték, ma hagyományainkat, kultúránkat, a jövőt szolgálják. 

Tóthfalusi Gábor építész elmondta, a felújítás elsődleges célja az volt, hogy megmentsék a kastélyt, és az Erdély kulturális központjává váljon. 2016-ban sikerült uniós forrást szerezni, 2018-ban elkészült a kivitelezési terv, majd 2019-ben elkezdődtek a munkálatok, amelyek 2023 decemberében fejeződtek be. Néhány év múlva a római castrum és a kastélypark felújítása is befejeződik, és akkor teljes pompájában fog ragyogni Erdély főnixmadara – közölte az építész. 

Weisz Attila művészettörténész előadásából megtudhattuk: a kastély az évszázadok folyamán többször cserélt tulajdonost, és több átalakításon és felújításon esett át. Reményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Hagyományok Alapítvány élettel fogja megtölteni a létesítményt. 

Az ünnepélyes eseményen közreműködött Ana Török és Szövérdi Csilla hegedűművész, továbbá Kostyák Előd csellóművész. 

A megnyitót követő állófogadáson Magyar Levente miniszterhelyettes felidézte azokat az erdélyi műemlék épületeket, amelyeket sajnálatos módon már nem sikerült megmenteni vagy épp most válnak az enyészetté, majd Nagy Elek vállalását méltatva kijelentette: bár most az ünneplésé kell hogy legyen a főszerep, egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az értékmentő munkát más műemlék épületek esetében is el kell végezni. Barcsay Tamás történészprofesszor, aki négy és fél éves koráig – családjával együtt – a gyalui várkastély lakója volt, és akitől Nagy Elek megvásárolta az akkor még igencsak romos állapotban lévő ingatlant, elmondta: élete egyik legjobb elhatározása volt a Nagy Elekkel kötött megállapodás, amelynek eredményeként a várkastély most újra régi pompájában tündökölhet. Kijelentette, sikerült megmentenünk valamit, amelynek így nemcsak egy család, de egy egész közösség örvendezhet – írják közleményükben a szervezők.

Heyszíni fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg.