„Mi, akik naponta járunk az unitárius kollégium folyosóin, látjuk a régi tablókon az akkori diákok és tanárok fényképeit. A mai diákság tovább viszi azt, amit kaptunk az elmúlt közel ötszáz évben. Megőrizzük, de tovább is adjuk a tudás kincseit” –köszöntötte az egybegyűlteket Solymosi Zsolt igazgatóhelyettes. „Ebben az iskolában szeretünk merész célokat kitűzni. De a merész célok megvalósításához is partnerekre van szükség. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították: partnereinkkel együttműködve, lelkes munkával és az isteni gondviselés által sikerült felújítani kollégiumunk két múzeumát. Az örökséget tehát méltó módon őrizzük meg, és adjuk tovább” – hangoztatta Popa Márta igazgató.
„A múzeumokban kiállított eszközöket fel tudjuk használni az oktatás során a múzeumpedagógia és az élménypedagógia segítségével. A múzeum ihletet adó tapasztalatot tud nyújtani tanulóinknak. Úgy vélem, hogy a restaurálás folyamata legalább olyan szép és értékes volt, mint az eredmény, ami létrejött” – folytatta Popa Márta, a János Zsigmond Kollégium igazgatója, a felújított fizika és természettudományok múzeumának megnyitóján.
„A két múzeumban található anyagot fel lehet használni a most zajló oktatás során is. Nekünk, pedagógusoknak, tudatosítani kell ezeket az értékeket, és akkor a tanulók is tudni fogják, mit kell tovább adni. Ezzel is a kisebbségi öntudatot lehet fejleszteni” – hangoztatta Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki azt is elmondta: biológiatanárként még nagyobb örömet szereznek neki a felújított múzeumok.
„A múzeumokban található tárgyak nem csak a múltat jelentik, hanem tudományos értéket is képviselnek. Olyan egyedi darabok találhatóak meg itt, amelyek a világtudomány szempontjából is fontosak. Ezek a tárgyak hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a diákság elgondolkozzon a múltról, a jelenről és a tudományról” – közölte Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektorhelyettese, aki biológusként minden bizonnyal más szemmel nézi a gyűjteményt.
„Nagy ünnep ez egyházunk számára is. Az unitárius egyház mindig is nagy figyelmet fordított az oktatásra, a nevelésre. Körmöczi János unitárius püspök (1763 –1836) messze földről hozatta ezeknek a tárgyaknak egy részét, mert felismerte, hogy az igén túl kell a tudás, a tapasztalat. Brassai Sámuel polihisztor már a 19. században is úgy vélekedett: mindent meg kell tapasztalni, közelről látni. Egyedülálló gyűjteményeink megtestesítik szellemi örökségünket” – közölte Kovács István unitárius püspök.
Ezt követően a két múzeum felújításában részt vállaló egyetemi oktatók és iskolások számoltak be a felújításról.
„Lelkes diákok, nagy tudású tanárkollégák vettek részt a természettudományi múzeum restaurálásában. Először átvizsgáltuk a gyűjtemények darabjait, kiválogattuk őket, majd katalogizáltuk. Az állattani rész 710 példányt tartalmaz: 510 fajt azonosítottunk. Ami a leletek származási helyét illeti, dominálnak az erdélyi példányok, de vannak Észak- és Dél-Amerikából, Afrikából és Ázsiából is darabok. A legrégibb tárgy egy 1816-ból származó barlangi medve koponyája, továbbá 76 fajta madár és ugyanennyi emlős is van a gyűjteményben. A lepkék között megtalálhatók távoli országból származó, egzotikus fajok, de hazaiak is. A növénygyűjtemény pedig ezer darabot tartalmaz” – magyarázta Osváth Gergely, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója, aki részt vett a Gelei József természetrajzi múzeum felújításában.
„Az unitárius kollégium kisdiákjaként gyakran láttam azt a nagy termet, amely ma a földtani gyűjteménynek ad otthont. Nekem akkor úgy tűnt, mintha titkos kert lenne. Felújítási munkálatok már 2007–2008 között folytak, akkor elkészült egy katalógus is. A kollégium fennállásának 450. évfordulóján a múzeum felvette Gelei József nevét. A mostani restaurálás évek munkájának eredménye” – hangoztatta Kis Boglárka Mercedesz, az unitárius kollégium volt diákja, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója, aki szintén részt vállalt a felújításban.
Megtudtuk: a földtani gyűjtemény egyik legrégibb darabja az 1882-es meteorit-darab, ami Kolozsvár mellett csapódott a földbe. Nagy jelentőséggel bír az az 1889-es adomány is, amely 359 darab ásványt tartalmaz. A gyűjteményben megtalálhatóak az Aranyos-mentéről származó termésarany- és termésezüst darabok is. Pár ásvány régi címkéjén az szerepelt, hogy az illető tárgy a Ferenc József Tudományegyetem tulajdona. Egy másik érdekesség az a négy centiméteres doboz 1856-ból, amely Verespatakról került a múzeumba, egy vivianit nevű ásványt tartalmazott, ez azonban elveszett
„A természettudományi múzeum őslénytani részét a középső és a késő eocén korszakból származó kövületek alkotják. Többségükben kagylók, csigák, tengeri sünök kőbelei, fosszilis vázai. Az 1500 ásvány és kőzet közül ezret már regisztráltunk, ötszáz még leltározásra vár” – közölte Silye Loránd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
Popa Márta, a kollégium igazgatója, fizikatanár elmondta: megtalálták Brassai Sámuel kézzel írott leltárját is. A fizikamúzeum darabjai közül Popa Márta megemlítette azt a levélmérleget, amelyet Kovács Zoltán nyugalmazott fizikatanár adományozott a múzeumnak.
A kiállított tárgyak egy részének történetét telefonon, QR-kód leolvasóval is meg lehet hallgatni. Rácz Mózes és Furu Ákos tizenegyedikes reál szakos diákok a fizikamúzeum felújításáról értekeztek a fiatalokra jellemző lendülettel és lelkesedéssel. A rendezvényen Somogyi Hunor líceumi tanuló egy Chopin-művet adott elő. Az esemény moderátora Elekes Zsolt iskolalelkész volt.
