Még mindig csak találgatni lehet, végül is mi oka volt a DNA-nak, hogy 2016-tól nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megfigyeltesse a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) Horváth Annát – az iratok ma is szigorúan titkosak. És akkor találgassunk: vajon kit zavart a volt alpolgármester? Netán egy igen befolyásos és állítólag a titkosszolgálatokkal szoros kapcsolatot ápoló román üzletembert, akinek leleplezte törvényszegését? Vagy az volt a baj, hogy túlságosan hatékonyan képviselte a kolozsvári magyar közösség érdekeit?
Figyelmesen követtem Horváth Anna alpolgármesteri tevékenységét, nyugodtan leírhatom, hogy az alkalmazottak tartottak tőle, ugyanakkor tisztelték. Nem véletlenül becézték Anakondának, hiszen tudták: amit el akar érni, azt akár Emil Boc polgármesterrel szembeszegülve, vitatkozva is véghez viszi.
Már 2016 őszén, a nála és közeli munkatársainál végzett házkutatásokat követően azt írtam a blogomon: vékony jégen táncolnak az ügyészek, a DNA ugyanis egyetlenegy, alig érthető lehallgatásra alapozta a vádat. A román fordításban, állítják a védőügyvédek, kiegészítették a hiányzó részeket, más helyeken pedig lerövidítették a szöveget. A sajtó jelenlétében zajlott nyilvános tárgyaláson képtelenség volt meghallgatni a hanganyagot, mi több, a hivatalos fordító sem értette, mit beszél a két vádlott.
Azzal, hogy elutasította a közmunka, vagyis a felfüggesztett börtönbüntetés lehetőségét, hatalmas kockázatot vállalt Horváth Anna, mindent egy lapra, az igazság lapjára tett fel. Nehéz döntést kellett hoznia: ha elfogadja az enyhébb büntetés lehetőségét, hogy családja mellett maradjon, ezzel gyakorlatilag vállalta volna, hogy bűnösnek bélyegezhessék. De nem ezt az utat választotta.
Mára már mindenki számára világos: a cél az volt, hogy Horváth Annát „kivonják a forgalomból”. Csúszópénz nem érte a kezét, nem volt rajtaütésszerű tettenérés, csak egy óvárosi lokálban megejtett magánbeszélgetést rögzítő, nagyon rossz minőségű hangfelvétel, amely során egy üzletember a választási kampányban is tevékenykedő önkénteseket jutalmazó fesztiváljegyek megtérítését ígérte. Emiatt őt és közeli munkatársait házkutatással zaklatták, másfél évig hatósági felügyelet alatt tartották, zárolták folyószámláit, lefoglalták a vagyonát, hosszú ideig az országot sem hagyhatta el, és most ez az ítélet...
Azok, akik félreállítását eltervezték, az első meccset megnyerték ugyan. Bízzunk abban, hogy Bukarestben mégis győz az igazság!
