A Budapest Pride-ról és Orbán Viktorról is szó volt a Strasbourgban tartott júliusi ülésszakon
Regionális napilap újságírójaként érdemes évente legalább kétszer beleszippantani az európai szintű politikai, gazdasági, szociális vagy akár sport levegőbe: perspektívát nyújt, tendenciákra ébreszt, sokkal szélesebb körű rálátást biztosít, és témába helyez.
Szerencsére évente egyszer vagy kétszer az Európai Parlament napidíj rendelkezésre bocsátásával lehetőséget biztosít az újságíróknak, hogy tudósítsanak a döntéshozó testület ülésszakáról, interjúkat készítsenek az országukból vagy más államból származó képviselőkkel.
A júliusi ülésszak különösen izgalmasnak ígérkezett, azért úgy döntöttem, kiutazom Strasbourgba. Sokak szerint a franciaországi székelyen tartott értekezletek tartalmasabbak, itt kerülnek napirendre a fajsúlyosabb kérdések, ebben a városban születnek meg a komolyabb döntések.
A bukaresti román kollégákkal az Otopeni repülőtéren találkoztam, innen együtt és több EP-képviselő társaságában repültünk Strasbourgba. A TAROM-gép tulajdonképpen Brüsszelbe indult, ám az elzászi városban megállót tartott a többi utas „nagy örömére”. Balkáni módra a megállóról senkit sem értesítettek, így az elején még én is azt hittem, rossz gépre szállok fel…
Megemlékezés Srebrenicáról és a népirtásról
A reptérről HÉV visz a vasútállomásra, onnan pedig villamossal könnyedén elérhető az EP épülete, az ülésszak délután egy rendkívül szomorú megemlékezéssel kezdődött: az európai parlamenti képviselők felevelenítették a második világháború után a kontinensünkön zajlott legnagyobb és legszörnyűbb népirtást, amelyet a boszniai szerb katonai erők a bosznia-hercegovinai Srebrenica és Potocari falukban követtek el.
A rettenetes hadművelet során több mint 8 ezer bosnyák gyermeket, nőt, férfit és idős személyt gyilkoltak meg a területen állomásozó szerb erők annak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek biztonságos övezetnek nevezte a kistérséget.
Az ülésszakon jelen volt két túlélő is, akiket a képviselők állva tapsoltak meg.
Kétszer jártam Srebrenicában – valamennyi alkalommal könnyezve távoztam onnan. Ember embernek farkasa, ötlött fel bennem valahányszor.
A szomorú pillanatot azonnal heves politikai csatározás követte: az EP-képviselők megvitatták a Gheorghe Piperea, Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsalád tagja által az Európai Bizottság (EB) ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A tulajdonképpeni cél Ursula von der Leyen EP-elnök volt, akinek felszólalását több ízben megzavarták és megszakították a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoportba tartozók, közöttük az utóbbihoz tartozó, az S.O.S. Románia pártot képviselő Diana Iovanovici Şoşoacă, akinek viselkedése az EP 2024 júliusi alakuló ülésén is sokkolta a civilizált viselkedéshez szokott európaiakat.
Akkori tudósításom során levideóztam, amint szájkosarat tesz fel, majd kivezetik az ülésteremből. Most is két teremőrre volt szükség ahhoz, hogy valamennyire kordába tartsák verbális kirohanásait, bekiabálásainak gyakoriságát. Ezúttal, szerencsére, nem volt szükség arra, hogy kivezessék az ülésteremből.
Veszélyben a médiaszabadság
Az EU-nak a gigantikus kereskedelmi partnerrel, Kínával való kereskedelmi és politikai kapcsolatai, valamint a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció által a kontinensünkön gyártott és az Egyesült Államokba exportált javakra kivetett vámtarifák is napirendre kerültek. Izgalmasabb volt ugyanakkor az írott és elektronikus sajtó helyzetéről szóló, az EP által korábban elfogadott Media Freedom Act (Médiaszabadságról szóló törvény) be nem tartásáról szóló jelentés, amely során kiderült, több EU-tagország nem tartja be a megállapodást.
Az EP-ben töltött három nap során a szervezők több találkozót szerveztek a romániai EP-képviselőkkel, akik bizonyos tisztségeket töltenek be, aktívak és különböző szakterületek alapos ismerői: Siegfried Mureşan (az Európai Néppárt, azaz az EPP költségvetési, regionális fejlesztési és agrárpolitikai munkacsoportjának vezetője, a 2027 utáni EU‑költségvetés egyik jelentéstevője), Daniel Buda (kolozsvári EP-képviselő a Nemzeti Liberális Párt részéről, a parlamentben az Európai Néppárt tagja, mezőgazdaság, vidékfejlesztés), Nicu Ştefănuţă (az EP alelnöke, a Zöldek csoportjának tagja), Victor Negrescu (szintén EP-alelnök, digitalizáció és oktatás).
Valamiért Winker Gyula (RMDSZ, EPP, kereskedelem, gazdaság) és Vincze Loránt (RMDSZ, EPP, kisebbségi jogok) nem szerepelt az EP bukaresti kapcsolati irodájának jegyzékén…
Kényes helyzetben az RMDSZ-es EP-képviselők
Az erdélyi magyar EP-képviselőkkel elfogyasztott munkaebédem során viszont sok tevékenységi területre fény derült: Vincze Loránt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viselő európai polgári kezdeményezés kapcsán végzett háttérmunkájáról, a Tamás Sándor elnök vezette Kovászna megyei tanács hivatalos küldöttségének fogadásáról és az European Summer Party elnevezésű szabadtéri rendezvényen a Simon család díjnyertes kürtőskalácsa kóstolójának megszervezéséről beszélt. A rendezvényen Roberta Metsola, EP-elnök is megkóstolta a gasztronómiai különlegességet, s ismét elismerően nyilatkozott róla. Mondta, Vincze Loránt már korábban megkínálta, akkor is ízlett neki.
Ugyanakkor Winkler Gyula a gazdasági kérdésekben jártas, immár az ötödik mandátumát tölti az EP-ben. Ő a kínai-európai kereskedelmi tárgyalásokról és a Trump-féle vámtarifáknak az erdélyi gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól mondott érdekes szempontokat. Az erről szóló videó ide kattintva tekinthető meg.
Mindketten kényelmetlen helyzetbe kerültek az imént említett AUR-os EP-képviselő által Ursula von der Leyen EB-elnök és bizottsága ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán. Miért, hiszen egyértelmű a válasz: AUR-os kezdeményezést magyar ember nem támogat szavazatával. Igen ám, de – ki tudja, kinek a sugallatára - a Patrióták Európáért EP-frakcióba tömörült FIDESZ úgy döntött, megszavazza a magyarellenes szélsőséges politikai formáció képviselője által benyújtott indítványt. Érdekes megjegyezni, hogy benyújtása előtt az anyaországbeliek nem írták alá a dokumentumot. Az anyaországi politikusok sajtóközleményt is kibocsátottak, amelyben hangsúlyosan kiálltak a pozitív szavazat mellett…
A politikai játék eredménye az lett, hogy – hosszas egyeztetést követően – a két RMDSZ-es EP-képviselő tartózkodott a szavazáson…
Szerencsére a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében zajlott Pride-vitán nem volt szükség voksolásra. Egyébként a vita során az Európai Parlament plénumában jelenlévő képviselők túlnyomó többsége állva tapsolta meg az ellenzéki városvezetőt.
Egyébként több EP-képviselő magánbeszélgetésen azt mondta, politikai és szavazatszerzési okokból Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon eltávolodott azoktól az európai alapértékektől (tolerancia, a másság elfogadása, szabadelvű világszemlélet), amelyeket a magyarországi rendszerváltáskor felkarolt és az uniós csatlakozás során teljes mértékben elfogadott…
