Újraválasztották Roberta Metsolát az uniós törvényhozás elnökévé
Hivatalosan is megkezdte az immár tízedik, 2024-től 2029-ig tartó ciklusát kedden az Európai Parlament (EP). A június 9-i választások után újra megalakult uniós törvényhozás kedden, Strasbourgban tartott plenáris nyitóülésén Roberta Metsola, a Parlament leköszönő elnöke elnökölt. Az ülés megnyitása után a leköszönő EP második alelnöke, Pina Picierno bejelentette az EP elnöki posztjára jelentkezett jelölteket. Az elnöki tisztséget újra megpályázta az Európai Néppárt (EPP) frakcióhoz tartozó Roberta Metsola, kihívójaként pedig a spanyolországi Irene Montero jelentkezett.
Az EP elnöki tisztségére pályázó mindkét jelölt egy-egy rövid nyilatkozatban összefoglalta gondolatait, majd elkezdődött a titkos, papíralapú szavazás, amelyet nyolc, sorsolással megválasztott képviselő felügyelt.
„Erős unióra, erős parlamentre lesz szükség”
Roberta Metsola a szavazáson 562 voksot kapott a 699 leadott szavazatból, így nagy többséggel újra elnyerte a tisztséget. Megválasztása után mondott beszédében a politikus hangsúlyozta: erős európai unióra és erős parlamentre lesz szükség. Meglátása szerint, Európa ereje a különbözőségében rejlik, példaként említetve a különböző nyelveket, kultúrákat. Hozzátette: új biztonsági és védelmi keretrendszer kialakítására törekednek, „amely visszaszorítja a határaink mentén lévő diktátorok terjeszkedési vágyát és le tudja győzni azokat a hibrid fenyegetéseket, amelyek még mindig leselkednek ránk.”
Az Európára váró kihívások közül egyebek mellett az egyre inkább elharapódzó lakhatási válságot és az éghajlatváltozást említette, kiemelve: azon kell dolgozni, hogy Európa megőrizze versenyképességét, és hogy „az európai vállalkozások Európában maradjanak.” Rámutatott továbbá a digitalizáció fontosságára; mint mondta, ki kell aknázni a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket, többek között a dezinformáció elleni küzdelemben. Az emberi jogokkal kapcsolatban a nők és az újságírók jogaira is felhívta a figyelmet, s szót emelt az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen.
Simone Veil és Nicole Fontaine nyomdokában
Beszéde további részében Roberta Metsola kiemelte Európa szerepét a közel-keleti helyzet és a ciprusi kérdés rendezésében, valamint leszögezte: fel kell készülni az EU bővítésére, „mert az emberek felénk fordulnak, Ukrajnában, Moldovában, Georgiában és a Nyugat-Balkánon.”
„Fel tudjuk építeni azt az Európát, amelyet Simone Veil és Nicole Fontaine álmodott meg” – jelentette ki az EP harmadik női elnöke, elődeire, az elnöki tisztséget 1979-től 1982-ig betöltő Veilre és az 1999-től 2002-ig elnöklő Fontaine-re utalva.
A megválasztását követő sajtótájékoztatón leszögezte: Európa erősebbé tétele érdekében nem szabad megijedni a vitától és a változástól sem, továbbá szót emelt a politikai erőszak ellen is.
Metsolát 2020 novemberében választották meg az EP első alelnökévé, majd 2022-ben került a testület élére elődje, David Sassoli halálát követően.
Az EP tízedik ciklusában 720 képviselői hely lesz, 15-tel több, mint az előző végén. Az EP-képviselők 54 százaléka újonnan megválasztott képviselő (2019-ben az újak aránya 61 százalék volt), a nők aránya pedig 39 százalék (2019-ben 40 százalék volt).
A 23 éves osztrák Lena Schilling (Zöldek/Európai Szabad Szövetség – EFA) a legfiatalabb, a 77 éves olasz Leoluca Orlando (Zöldek/EFA) pedig a legidősebb képviselő. Az EP-képviselők átlagéletkora 50 év. A tízedik ciklus elejére nyolc képviselőcsoport állt fel, eggyel több, mint az előző ciklusban. 33 képviselő továbbra is független.
Romániának 33 európai parlamenti törvényhozója van. Mint ismeretes, az erdélyi magyarság két képviselőt küldhetett az EP-be a június 9-i választások nyomán, Winkler Gyulát és Vincze Lorántot.Az EP-képviselők csütörtökön szavaznak majd Ursula von der Leyen EB-elnök második bizottsági elnöki mandátumáról.
Kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök is gratulált az EP elnökének, Roberta Metsolának az újraválasztásához. Az X platformon közzétett bejegyzésben Ciolacu azt írta, Románia készen áll az EU és az európai polgárok érdekeit szolgáló, „gyümölcsöző együttműködés” folytatására. Gratulált Metsola újraválasztásához a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă is. „Európának szüksége van a kitartó munkádra és az elkötelezettségedre” – fogalmazott a szenátusi elnök egy X-bejegyzésben.
Erős mandátumra számíthat Roberta Metsola
„Strasbourg, az Európai Parlament hivatalos székhelye kellemes időjárással fogadta az uniós törvényhozás ideérkező 720 tagját. Egyébként idén Strasbourg a világ könyvfővárosa is, mely címet évente adományozza egy-egy városnak az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Azt ugyan nem tudjuk, hány EP-képviselő olvas könyveket és milyen intenzitással, de ez egy kis színes adalék a helyszín kapcsán”, hívta fel figyelmünket lapunk helyszínen tartózkodó munkatársa, Kiss Olivér.
Megtudtuk továbbá: nyolcvan képviselőt idén nem választottak újra, vagy nem jelöltette magát. Ők még hétfőn elbúcsúztak az intézménytől egy külön ünnepség keretében. Elmondta azt is: Diana Şoşoacă, az SOS Románia frissen megválasztott EP-képviselője is megérkezett az alakuló ülésre – egy repülőgépen utaztak Bukarestből Strasbourgba. A botránykeltéseiről híres Şoşoacăt kedden – még – nem kellett fegyelmezniük sem a biztonságiaknak, sem az ülésvezetőnek. Mindazonáltal, a repülőgépről való leszálláskor már közölte, hogy „majd rendet csinál, és meglátja majd az EP, hogy mire képes, mert itt diktatúra és diszkrimináció van...”
„Politikai szempontból eddig úgymond, papírforma szerint zajlott minden: Roberta Metsolát nagy többséggel újraválasztották – mint elhangzott, ilyen nagy sikere nem is volt még EP-elnökjelöltnek” – emelte ki munkatársunk, hozzátéve: Metsola kétségkívü; erős mandátumra számíthat, nagy a politikai támogatottsága. Elmondta továbbá, hogy a nagy pártcsaládok – így a Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, az S&D – úgynevezett cordon sanitaire-t, egészségügyi kordont – szándékoznak vonni az általuk Európa-ellenesnek minősített frakciók, a Patrióták Európáért, valamint a Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport köré. Ez azt jelenti, hogy megegyeztek abban, hogy semmilyen tisztséget nem szavaznak meg számukra. Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő ki is mondta keddi sajtótájékoztatóján: szándék az, hogy elszigeteljék, ellehetetlenítsék a két képviselőcsoportot, hogy ne kapjanak sehol megnyilvánulási formát.
„Csütörtökön szavaznak majd Ursula von der Leyen EB-elnökjelöltségéről, az még kérdés, ez hogy s mint alakul, de – mint elhangzott – ebben a vonatkozásban is működni fog az összefogás a nagy pártok, frakciók között”, mondta kollegánk.
