Emberséghiány

Pár hét leforgása alatt immár a második politikai vezetőellen követnek el merényletkísérletet. Robert Fico szlovák miniszterelnök után Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltön volt a sor. Vajon ki következhet? – fogalmazódhat meg sokakban a kérdés, noha a két említett támadás között nincs semmilyen közvetlen összefüggés.

Az egyedüli közös vonás a két esetben a világon elszabadult politikai agresszió, amely egyre szélesebb tömegeket kerít hatalmába. A politikai vitákban hihetetlen mértékben elburjánzott a nyers erőszakra való buzdítás, a jelöltek sokszor a választók zsigeri érzéseire hatnak, a félelmet, a szorongást erősítik bennük, megsemmisítően beszélnek az ellenfelükről, lekezelik, megalázzáőket, gyakran emberi méltóságukban sértik meg. De amint látható, innen már csak egy lépés választ el a fizikai agressziótól, a fizikai megsemmisítéstől, ami a 21. század emberiségének szégyene, hiszen oda jutottunk, hogy családtagok, barátok képesek összeveszni politikai nézeteik miatt. Az egyoldalú, merev, árnyalatoktól mentes, kizárólagos nézetek hatalmukba kerítették a szimpatizánsokat, akik sokszor emberi mivoltukból kikelve képesek sértegetni egymást csak azért, hogy mindenáron meggyőzzék az ellenfelet igazukról. Ez az erőszakosságon alapuló politikai vitakultúra az elmúlt 10 –15 évben erősödött fel a világban, és valamennyi szereplő tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy gyökeret verjen.

A józanul gondolkodók aggódva figyelték, amint az úgynevezett politikai vitákat lebutították sablonüzenetekre. Manapság lassan egy politikusnak már nem szabad saját fejétől nyilatkoznia, hanem kizárólag a kampánystratégááltal jóváhagyott, zsigeri érzéseken alapuló kommunikációs panneleket szajkózhatja, amelyek erőérzelmeket hivatottak kiváltani, de nem serkentik a gondolkodást, a mérlegelést, az empátia kialakulását, és az árnyalt véleményalkotást. Ez a jelenség az egész világon tetten érhetőígy sajnos az európai és a nyugati demokráciákban is. Az a tévhit uralkodik a kampánystratégák fejében, hogy az árnyalt gondolatokra a választók már nem figyelnek, ezért csak erős, érzelemdúüzenetekkel lehet őket bombázni. Így nem csoda, hogy a politikusok beszédei, esetleges vitái – bár ezekből is egyre kevesebb van - sokszor a pankrációhoz hasonlítanak, a szavakból kiveszett az emberségesség.

Másféévtizeddel ezelőtt még lehetett úgy interjút készíteni politikussal, hogy a megfogalmazott kérdésen elgondolkodott, és megpróbált saját választ adni, ami lehet, hogy tökéletlen volt, tévedhetett a politikus, de mindenképpen érezhető volt a válaszban az emberség. Ma már egyre kevesebb az ilyen megszólalás. A stratégák a kockázatmentesség talajára terelték a politikusokat, akik csak az előre legyártott panelekben beszélhetnek, és a választók ezért sokszor úgy érezhetik, hogy a valódi problémákról nem esik szó. A cserbenhagyott és feldühített emberek egy része ezért rendkívüli eszközökkel próbálja levezetni dühét, bosszúját. Ez természetesen senkit nem jogosít fel erőszakos cselekményre, és semmiképpen nem szolgálhat mentségként az ilyen merényletekre. De a politikumnak tényleg el kellene gondolkodnia, miképpen tud kivergődni ebből a saját maga által létrehozott csapdából, hogyan találhat vissza az emberies kommunikáció talajára. 

Világszerte hódít a politikai megosztottság. Általában mindenütt vannak a fősodratú politikai elitek, illetve a rendszerellenesként, szélsőségesként elkönyvelt erők, de ideje lenne kitörni ebből a dichotómiából, e végtelenül leegyszerűsített politikai világképből, és megvizsgálni, mi rejlik valójában a megosztottság mögött. Nem a negatív jellemzéseket, a szidalmazásokat, a megbélyegzéseket kellene szaporítani – hiszen mindkét oldal ezt teszi –, hanem meg kellene vizsgálni, hogy egyik vagy másik fél miért erősödhetett meg egy bizonyos politikai konjunktúrában, és nem kellene szégyellni átvennni azokat a megoldásokat, amelyek széles társadalmi rétegek által jelzett problémákra nyújthatnak megoldást. Még akkor sem, ha azt éppen az ellenfél javasolta.

Jó lenne, ha mindenki visszavenne az agresszivitásból, amelyet a szélsőjobb hozott be a fősodorba, de a fősodor ahelyett, hogy ellenállt volna ennek a technikának, maga is alkalmazni kezdte. Ennek következtében ma már sokszor eltűnik a különbség a fősodor és a szélsőséges erők között, ha megpóbáljuk tettenérni a kizárólagosságon, erőszakon, agresszivitáson alapuló kommunikációs stílust. Ez a fajta politizálás sehova nem vezet, csak újratermeli az agresszivitás spirálját, ami termékeny talaja a politikai agressziónak és a merényleteknek. Ha nem változtatnak politikusaink a kommunikációs stíluson, s nem csempészik vissza szakmájukba a gyűlölet helyett az emberséget, a zsigeri ösztönökre gyakorolt hatás helyett a rációt, az érzelmi elragadtatás helyett az érveken alapuló vitát, a kizárólagosság helyett az empátiát, a sablonos kommunikáció helyett pedig az árnyalt véleményalkotást, akkor félő, hogy folytatódni fog a merényletek sorozata.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Amerikai elnökök elleni agresszióból kijutott alaposan az Egyesült Államok történelme során: Trump a hetedik a sorban; az ország fennállásától számolt 248 év alatt elkövetett 8 (Henry Ford életére 1975 szeptemberében kétszer is rátörtek) támadás 31 éves átlagot ad ki. Magyarán, egy elméletileg átlagolt séma szerint egyetlen emberöltőnyi időszakra két Fehér Ház elleni fegyveres cselekedet jutna. A glóbuszon bizonyára vannak vidékek jócskán, ahol az ilyen jellegű statisztika komorabb következtetéseket eredményez, de az előbb vázolt adathalmaz is elgondolkodtató frekvenciájára utal a politikai indíttatású erőszaknak.
Máskép(p)
Az amerikai Republikánus Párt Milwaukeeban tartott jelöltállító gyűlése a várakozásoknak megfelelően hivatalosan is elnökjelöltjének választotta Donald Trumpot. Az elnökjelölt ezután azt is bejelentette, hogy J. D. Vance ohiói szenátort jelöli alelnökének. A volt elnök kötéssel a fülén érkezett a Milwaukeeban tartott kongresszusra, ahol hívei ujjongva fogadták.
Külpol
Szürreális élménynek nevezte Donald Trump, a Republikánus Párt várható elnökjelöltje egy vasárnapi lapinterjúban, hogy életben maradt az ellene megkísérelt merénylet után. Joe Biden államfő vasárnap esti sajtónyilatkozatában alapos és gyors vizsgálatot ígért a Donald Trump volt elnök elleni merénylettel kapcsolatban, s arra kért mindenkit, ne bocsátkozzon feltételezésekbe a támadás indítékát és a merénylő kötődéseit illetően.
Külpol
A Donald Trump korábbi amerikai elnökre tüzet nyitó 20 éves férfi nem messze lakott a végzetes szombati kampányesemény helyszínétől. Az ott megölt Thomas Matthew Crooks családjából egyelőre egyedül az édesapja nyilatkozott a sajtónak – számolt be a hirado.hu.
Külpol
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), és Pennsylvania állam rendőrségének tájékoztatóján megerősítették, hogy a nyomozás merényletkísérlet miatt zajlik. A hatóságok helyi idő szerint szombaton éjfélkor tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a támadó a Pennsylvania állambeli Butler településen tartott nagygyűlés elkerített területén kívül, mintegy 130 méterre, egy épület tetején helyezkedett el.
Külpol