Elutasította a választási iroda a jobboldali pólus listáját

adu
A pártszövetség fellebezést nyújt be a döntés ellen (Kép: Facebook)
Elutasította a Központi Választási Iroda (BEC) az Egyesült Jobboldal Ereje (ADU) ellenzéki összefogás indulását a június 9-i helyhatósági és EP-választásokon. Az ellenzéki politikusok „politikai agressziónak” minősítették a döntést és bejelentették, hogy megtámadják a legfelsőbb bíróságon. Tekintsük át, milyen hatásai lehetnek ennek a döntésnek, ki tart a jobboldali pólustól.

Az ADU tavaly decemberben alakult három ellenzéki párt, a kilenc hónapos kormányzati szerepvállalás után ellenzékbe vonult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a parlamentből kiszorult, Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt, (PMP) és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) három évtized után kilépett, Ludovic Orban volt kormányfő által alapított Jobboldal Ereje (FD) részvételével. Az USR elnöke közösségi oldalán azt írta, hogy a megállapodás elutasítása a Szociáldemokrata Párt (PSD) kérésére történt, épolitikai agressziónak minősül Klaus Iohannis államfő és a hatalmon lévő politikai alakulatok elnökei, Marcel Ciolacu és Niolae Ciucă részéről. Catalin Drula azt ígérte, hogy az ellenzéki pártok "nem állnak meg", tisztességes alternatívát kínálnak a jelenlegi hatalommal szemben, és ezt az általuk kontrollált intézmények trükkjei sem tudják megakadályozni. Aláhúzta, hogy a legfelsőbb bíróságon támadják meg a döntést, és bejelentette, elkezdik az aláírásgyűjtést a választási részvételhez.

A BEC döntése nem teljesen meglepő, hiszen az elutasítás oka egy jogi vita, amely a PMP keretében robbant ki. Mint ismert, a kis pártnak egy időszakban Cristian Diaconescu egykori szociáldemokrata politikus volt az elnöke, aki a PSD-től nyargalt át a jobboldalra úgy, hogy Traian Băsescu elnöki tanácsadója lett. Diaconescu balróérkezett a kis jobboldali párt élére, de sok babér nem termett számára, hiszen karizma híján hamar félreállították a külpolitikában jártas szakpolitikust. Ekkor lépett előtérbe Eugen Tomac, a PMP jelenlegi elnöke, aki megpuccsolta egy kongresszuson Diaconescut. Ez utóbbi nem ismerte el a kongresszus eredményét, megtámadta a bíróságon, és ez a jogi vita még folyamatban van, innen származnak most az ADU problémái, hiszen a pártnyilvántartásban még Diaconescu neve szerepel elnökként, a szövetség létrehozását viszont már Tomac írta alá

varosnapokHirdetés

A pártszövetség lehet, hogy végül ki tudja harcolni az indulást fellebbezéútján, de lássuk, miért lett hirtelen ilyen fontos szereplő az ADU, amellyel sokat nem foglalkoztak, és az eddigi felmérések alapján sem tűnt úgy, hogy meglepetést okozhat az idei választási szuperévben. A felmérések jószerint 13 százalék körül mérik a pártszövetséget, noha a növekedés lehetősége adott, hiszen viszonylag rövid idő telt el a szövetség létrehozásának bejelentésétől, és a választási kampány igazán még nem pörgött fel. A 13 százalék azért kevés, mert ez nagyjából az USR támogatottságát képezi le, hiszen az egykori rendszerellenes politikai erőt folyamatosan 10 –15 százalék körül mérték, de az elmúlt félévben inkább a 10 százalékhoz állt közelebb. A PMP önálló pártként nem jutott be a parlamentbe a legutóbbi választáson, és mostanig sem sikerült annyira megerősödniük, hogy ez a cél elérhető közelségbe kerüljön. Hasonló helyzetben van a Ludovic Orban pártja is, amely 2 százaléknál többet soha nem ért el a felmérések szerint, ezért indokolt számukra a pártszövetséégisze alatt indulni.

Az ADU most hirtelen reflektorfénybe került a BEC elutasító döntése nyomán. Tőlük leginkább a liberálisoknak kell tartaniuk, de a szociáldemokraták sem érezhetik kényelmesen magukat, hiszen a PSD és a PNL közös jelöltlistája az EP-választáson nagy lutrinak tűnik. Az első felmérések azt erősítették meg, hogy a közös lista egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a 43 százaléknyi támogatottság ugyanis elmarad a két párt külön-külön rögzített, összesen 50 százalékos eredményétől. 

Világos, hogy a közös lista indítása nem mindenkinek nyeri el a tetszését a jobboldalon, hiszen azok, akik őselleneségnek tekintik a szociáldemokratákat, kiábrándulhatnak a liberálisok választási stratégiájából, és más jobboldali szövetséget keresnek. A PSD és a PNL szövetsége tehát felszabadítja a politikai paletta jobboldalát, amelyet most az ADU tölthet be, hiszen a nagykoalíciót a közvélemény inkább baloldali szövetségként azonosítja amiatt, hogy a PSD az erősebbik párt, így jobban tudja érvényesíteni baloldali politikáját. Az ADU előtt tehát megnyílt egy út, és megteremtődött számára az a lehetőség, hogy megközelítse a 20 százalékos támogatottságot, amit nyilvánvalóan a megrögzött PSD-ellenes liberális szavazótáborból hasíthat ki magának. Ilyen értelemben a kormánykoalíció egészének van mitől tartania, mert minél több szavazat kerül az ADU neve mellé, annál kevesebb voks marad a PSD-PNL szövetség neve mellett. 

A PNL választási stratégiája tehát váratlanul helyzetbe hozta az USR köré tömörült jobboldali szövetséget, és emiatt ennek a jogi vitának igen jelentős kimenetele lehet az idei első országos választás, az európai parlamenti megmérettetés végeredményére. Helyi szinten minden bizonnyal nem terem sok babér a jobboldali szövetség pártocskáinak, az USR is feltételezhetően megelégszik a nagyobb városok elhódításával. Számukra az egyik legfontosabb cél az önkormányzati választáson az, hogy Nicușor Dan nyerje meg a második mandáumát Bukarest főpolgármestereként, hiszen az ADU mindhárom pártja őt támogatja. A fővárosban is a PSD-PNL és az ADU nagy küzdelme várható, kérdés, hogy a határozatlanok igen népes seregéből melyik oldal tud több választót a maga oldalára állítani.