Iohannis szerint az EU-nak koordinált erőfeszítéseket kell tennie Oroszország rosszindulatú beavatkozási kísérleteinek elhárítására, hogy csökkentse az ilyen aljas támadásoknak való kitettségét. Kijelentette, hogy ezek a fenyegetések nem csak Romániára, hanem a demokráciákra irányulnak.
Elmondta azt is: senkit sem tart felelősnek az elnökválasztás kudarcáért, de szerinte javítani kell a választási törvényen, és a kibertérrel foglalkozó intézményeknek is szorosabban együtt kell működniük.
“A beavatkozás annyira nehezen érzékelhető és összetett volt, hogy a történtek nagy része már csak a választások első fordulója után derült ki” – mondta. Bizonyos befolyásolási kísérleteket észrevettek az illetékes hatóságok, de sajnos a helyzet és a törvények nem tették lehetővé a reagálást.
Kérdésre kifejtette: körvonalazódik egy Európa-barát koalíció, de még tartanak a kormányalakítási tárgyalások. Ő viszont addig nem kíván konzultálni a pártokkal az új kormányról, amíg nem tisztázódik, hogy kit jelölnek miniszterelnöknek. “Jó lenne, ha ez mielőbb megtörténne, de ez a pártok közötti tárgyalásoktól függ” - magyarázta.
Ami az elnokválasztást illeti, úgy vélekedett, nem segítene a helyzeten ezek halogatása. A leköszönő kormány - amint az várható volt - nem döntött az elnökválasztások dátumairól, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az újonnan megalakuló kormány mielőbb napirendre tűzi ezt a kérdést.
Elnöki mandátumának meghosszabbítása alkotmányossági és jogi szempontból egyértelmű – mondta.
“Hogyan távozzak, ha az alkotmány azt mondja, hogy maradjak? Ez nem választás kérdése. Csak lemondással távozhatnék” - jelentette ki.