Megosztott értékelések a választási szuperévről
Székely István a tavalyi választások kapcsán kiemelte, hogy ezek az RMDSZ számára az elmúlt húsz év legjobb eredményeit hozták. Úgy értékelte, az elnökválasztáson példátlan mértékű volt a magyar közösség mozgósítása, hiszen 620 ezer ember járult az urnákhoz. Hozzátette, „ha a magyar társadalom oly mértékben megosztott lett volna a két elnökjelölt tekintetében, mint a román, akkor most Simion (George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség – szerk. megj.) lenne Románia elnöke”.
Toró T. Tibor úgy vélte, az RMDSZ-szel ellentétben az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) számára csalódást hozott a választási szuperév. Az EMNT ügyvezető elnöke rámutatott, az EMSZ számára hátrányt jelentett az európai parlamenti és a helyhatósági voksolás egy időben történő megtartása. Kifejtette, több tényező – köztük az RMDSZ-szel kötött keretmegállapodás – is oda vezetett, hogy a kisebb magyar politikai alakulat jelöltjei végül nem indulhattak az önkormányzati versenyben, így számos, többségében magyarok lakta településen a választók nem kaptak valódi alternatívát. Kifejtette, nem értenek egyet az RMDSZ-szel, úgy fogalmazott, „mi a politikai pluralizmust, a sokszínűséget közösségi értéknek tartjuk, amelyre vigyázni kell”, hiszen a helyi választási verseny erősíthetné a közösségi érdekképviseletet. Hozzátette: elutasítják az „egy ország, egy szervezet” elvét, mert ez a nemzetpolitika szempontjából kizárhat olyan szereplőket, akik bizonyíthatóan hozzájárultak a közösség építéséhez. „A nemzetpolitikában a konszenzus megteremtése a cél, mert mindenki részének kell éreznie magát a nemzet egészének” – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál a romániai választási időszakot mozgalmasnak és viharosnak nevezte. Hangsúlyozta: a magyar politikai erők összefogása kulcsfontosságú eredmény volt, és az RMDSZ mind a helyhatósági, mind a parlamenti választáson erős teljesítményt nyújtott. Toró T. Tibor álláspontjával egyetértve, az államtitkár is a pluralizmus értékét emelte ki, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a versengést körültekintéssel, óvatosan kell kezelni, hiszen visszafordíthatatlan következménye is lehet. Példaként a Felvidéket említette, ahol a versenyhelyzet nehéz helyzetbe hozta a magyar közösséget. Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar–román viszonyt az szolgálja, ha az RMDSZ-nek van parlamenti jelenléte, kormányzati szerepvállalása, az ugyanis segíteni tudja a román–magyar közeledést.
Minek köszönhető a Fidesz erdélyi támogatottsága?
Grezsa Csaba felvetette, az RMDSZ számos alkalommal szembesül azzal a kritikával, hogy a magyar kormányzattal túl szoros viszonyt ápol. Székely István rámutatott, a viszony nem volt mindig ilyen jó, azt is megtapasztaltuk, hogy a magyar kormánypárt és az RMDSZ között feszültségek léteztek, ami egyik félnek sem szolgálta az érdekét. Ezért döntöttek úgy 2013 körül, hogy a kapcsolatokat újra kell építeni, és sikerült kialakítaniuk pragmatikus, mindkét oldal számára előnyös együttműködést. A politikus Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest idézte, aki szerint el kell kerülni, hogy az erdélyi magyar választók túlnyomó többsége – akik a Fideszt támogatják – ne tudja voksát a pártra adni a két szervezet közötti feszültségek miatt.
Székely István úgy vélekedett, nem helytálló az a sajtóban gyakran fellelhető állítás, miszerint a Fidesz erdélyi támogatottsága a különböző pénzügyi, gazdasági támogatásoknak tudható be. Elmondta, a magyar állami támogatások 2015-ben léptek szintet, de a Fidesz támogatottsága már korábban is magas volt. Hangsúlyozta: „a lényeg nem az anyagi támogatás, hanem a megszólítás. A külhoni magyarok úgy érzik, hogy a Fidesz és a magyar kormány figyel rájuk, ennek egyik kézzelfogható példája volt a szavazati jog megadása is.”
Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy az EMSZ értékrendjében a Fidesz mellett áll, amelyhez stratégiai, baráti és történelmi alapokra épülő kapcsolat fűzi. Elismerte, hogy ez az együttműködés az utóbbi időszakban kevésbé került előtérbe, de szerinte ez nem változtat azon, hogy a két szervezet alapvetően azonos módon gondolkodik.
Zsigmond Barna Pál ugyanakkor hangsúlyozta: az RMDSZ és a Fidesz kapcsolata is stratégiai jelentőségű. A politikus szerint több oka van annak, hogy a határon túli magyarok döntő többsége a Fidesz mellett teszi le a voksát. Ennek része a baloldali politikával szembeni bizalmatlanság, a Gyurcsány-korszak hibáinak emléke, a hagyományok iránti elköteleződés, valamint az is, hogy a magyarországi ellenzék nem tud tartós kapcsolatot kialakítani a külhoni közösségekkel. Úgy vélte, mára olyan fokú nemzeti összetartozás alakult ki, amely a társadalom minden szintjét áthatja, és amelynek fennmaradásában bíznak a jövő évi választásokig is. Mint mondta, a külhoni magyar közösségek számíthatnak a magyar kormány támogatására.
Legfeljebb három mandátumot hozhatnak a külhoni szavaztok
A külhoni magyarok szavazati joga tekintetében a résztvevők egyetértettek abban, hogy az többnyire szimbolikus, hiszen alig legfeljebb három mandátumot hozhat. Székely István szerint az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok egyre kisebb hányada szavaz, míg Tóró T. Tibor azt emelte ki, hogy a szimbolikus volta ellenére a szavazati jog „óriási vívmány”, amely jólesik a külhoni magyaroknak. Hozzátette, szerinte nem logikus az, hogy aki nem adózik Magyarországon, az ne is szavazzon.
Zsigmond Barna Pál kijelentette, a szavazati jog lehetőség, és nem érti, hogy ezt sokan miért támadják. A határon túli magyarok 95 százalékban a Fidesz–KDNP-t támogatják, és „mi azon leszünk, hogy ezt a bizalmat megszolgáljuk, s ez továbbra is így maradjon” – szögezte le.
