Cseke Attila: a következő 30-50 évet is meghatározhatja a választások kimenetele

A tervezett közigazgatási átszervezés miatt a következő 30-50 évet is meghatározhatja magyar szempontból a román elnökválasztás és a parlamenti választás kimenetele - mondta Cseke Attila Bihar megyei szenátorjelölt, volt fejlesztési, illetve egészségügyi miniszter szerdán.

Kifejtette, "leporolták" Traian Basescu volt államfő korábbi régiósítási tervét, a parlament előtt van egy a jelenlegi közigazgatást jelentősen átalakító előterjesztés, amelyet a következő ciklus elején valamennyi román párt nagyon szeretne megszavazni.

Jelenleg négy megyét vezet magyar politikus, a tervezet szerint ez megszűnne; illetve kevesebb mint a felére csökkenhet azon közösségi önkormányzatok száma a jelenlegi mintegy 200-ról, amely élén magyar ember áll - húzta alá.

"Nagyon-nagyon veszélyes tervezet ez" - fogalmazott, hozzátéve, hogy csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akadályozhatja meg a megvalósulását, és csak akkor, ha erős felhatalmazást kap a parlamenti választáson, esetleg kormányalkotó tényezővé válik.

Ellenkező esetben "történelmi minimumra csökkenne a magyar közösség döntési kompetenciája, hatásköre" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ennek például a Felvidéken jól látszanak a következményei.

Hozzátette, a magyar iskolákat is akkor tudták fenntartani, fejleszteni, amikor volt magyar képviselet. Amikor nem, a magyar nyelvű oktatás is szenvedett.

A szenátorjelölt elmondta, "a magyarok hangja csak magyar ember lehet".

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az egyetlen államfőjelölt, aki nem az államról vagy saját magáról, hanem az emberekről beszél: arról, hogy az állam központosított szerepét, az állami apparátust le kell építeni, a helyi közösségeket erősíteni kell, az emberekre oda kell figyelni - közölte. Emiatt román választói réteget is meg tud szólítani - jegyezte meg.

Cseke Attila szólt arról, hogy Romániában a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választáson az elmúlt 20 év legjobb eredménye született, de a mostani választáson még nagyobb részvétel várható, hiszen utána négy évig nem lesz választás - jegyezte meg.

Ők a júniusi eredményt szeretnék megismételni; az államfőválasztás első fordulójára és a parlamenti választásokra fókuszálnak majd - mondta.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a szenátorjelölt kifejtette, a magyarellenes "magyar kártya" mindig előjön, amikor gazdasági problémák vannak, és el akarják vonni azokról a figyelmet. Márpedig év végén 8 százalékos deficit várható, elképzelhető, hogy megszorításokra lesz szükség - jelentette ki.

Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, december 1-jén pedig a parlamenti választást.