Von der Leyen összegzése szerint a gazdasági helyreállításra szánt összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete 2021–2027-ben 1850 milliárd euróra emelkedne: a 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú, 2028 és 2058 közé eső lejáratra. A kölcsönfelvétel a saját források plafonjának ideiglenes megemelésével valósítható meg; ez tenné lehetővé, hogy az uniós bizottság a pénzügyi piacokon kölcsönözni tudjon. Von der Leyen aláhúzta, a gazdaság megmentéséhez példátlan mértékű beruházásokat kell finanszírozni. A program révén a tagállamok könnyebben férnek majd hozzá ezekhez a pénzügyi lehetőségekhez. A kölcsönöket és vissza nem térítendő hiteleket az európai költségvetésen keresztül folyósítanák. A támogatás és a hitelfelvétel önkéntes alapon történik majd.
Az uniós bizottság által közzétett tervezetben javasolt összeg hozzáadódik az uniós kormányokat tömörítő Európai Tanács által már korábban elfogadott, 540 milliárdos csomaghoz, amellyel együtt 1290 milliárd eurós mentőcsomag jöhet létre a gazdaság élénkítésére. Az EB a legsürgetőbb igények kielégítése érdekében azt javasolta, a lehető leghamarabb bocsássák rendelkezésre a saját forrásokat a jelenlegi, 2014–2020-as többéves pénzügyi kereten belül további 11,5 milliárd eurós támogatás biztosítása formájában.
Az Új generáció programból származó támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de a közlés szerint, a krízis által leginkább érintett területeken összpontosul. A program a magánbefektetések ösztönzésével kívánja újraindítani az uniós gazdaságot. Pénzügyi támogatást fog nyújtani a beruházásokhoz és az olyan reformokhoz, mint a zöld és a digitális átállás, valamint a nemzeti gazdaságok ellenálló képességének javítása.
Romániánál – a számára elérhetővé tett 19,626 milliárd euróval – csak hat ország kap nagyobb összeget: Olaszország (81,8 milliárd euró), Spanyolország (77,32 milliárd euró), Franciaország (38,77 milliárd euró), Lengyelország (37,69 milliárd euró), Németország (28,8 milliárd euró) és Görögország (22,56 milliárd euró).
A legkisebb összegeket Hollandia (6,75 milliárd euró), Belgium (5,48 milliárd euró), Svédország (4,69 milliárd euró), Ausztria (4,04 milliárd euró), Finnország (3,46 milliárd euró), Dánia (2,15 milliárd euró) kapnák.
Az EB szerdán előterjesztett javaslatának azonban mind a 27 EU-tagállam jóváhagyására szükség van, amelyek véleménye igen eltérő az ügyben.
Magyar szempontból nem ad okot bizakodásra az EB újabb, 2021-től érvényes hétéves keretköltségvetési (MFF) javaslata, és a tagországok nemzetgazdaságainak koronavírus-járványt követő újraindulását támogató helyreállítási programja – emelte ki a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerdai közleményében.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője sikernek nevezte, hogy a javaslat szerint az új helyreállítási eszközt nem a többéves pénzügyi keretterv (MFF) forrásainak a terhére, azaz nem a hagyományos uniós fejlesztéspolitikák, a regionális fejlesztési programok és a közös agrárpolitika rovására hozná létre az EB.
Megjegyezte továbbá, hogy az új helyreállítási program forrását az EB hosszú lejáratú hitelek felvételével fogja előteremteni. A hitelt a tagországok 30 év alatt fizetik vissza, a többéves uniós keretköltségvetéshez történő befizetéseik arányában. Magyarországnak az 1 százalékos befizetési arányával a 750 milliárdos tartozás 1 százalékát, azaz 7,5 milliárd eurót kell visszafizetnie. Ehhez az adóssághoz képest elfogadhatatlan, hogy ezt az összeget alig meghaladó, csupán 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna Magyarország – húzta alá.Győri Enikő, az EP gazdasági és monetáris ügyek bizottságának tagjaként hangsúlyozta, a koronavírus okozta válság várhatóan kevésbé fogja megviselni a magyar gazdaságot, ugyanakkor indokolatlan lenne, ha a közép- és kelet-európai tagállamok azért ne részesülhessenek kellő mértékben a forrásokból, mert sikeresen kezelték a járványt és fegyelmezett költségvetési politikájuk révén éveken át csökkentették államadósságukat. A válság valamennyi országot sújtotta, ezért fontos, hogy a helyreállítási forrásokból is igazságos módon, ugyanolyan feltételek mellett részesüljenek az eurózónához tartozó és az azon kívüli tagállamok – emelte ki.
