Veszített Románia az SZNT polgári kezdeményezése ügyében
ÖSSZEFOGLALÓ
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2013. június 18-án nyújtotta be az Európai Bizottsághoz (EB) a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezési javaslatát. Az EB úgy döntött, nyilvántartásba veszi a kezdeményezést az uniós törvényalkotás elkezdésének megelőlegezéseként.
A javaslat arra irányult, hogy az EU kohéziós politikája keretében kiemelt figyelmet fordítsanak azokra a régiókra, amelyeket etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Többek között annak biztosítását kérte, hogy e régiók ugyanolyan eséllyel férhessenek hozzá a különböző uniós alapokhoz.
Az EB 2013. július 25-i határozatával elutasította az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételét, azzal az indokkal, hogy az kívül esik az uniós jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére vonatkozó hatáskörén.
A kezdeményezők megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az EU Törvényszékén, amely azt elutasította. Az SZNT viszont fellebbezett, és ennek alapján az EU Bírósága fellebbviteli fórumként hatályon kívül helyezte a törvényszék ítéletét, és megsemmisítette az EB határozatát. Mindezek eredményeként 2019. április 30-án az EB új határozatot fogadott el, amellyel részlegesen nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot.
Amint arról lapunk korábban beszámolt, Románia 2019 júliusában keresetet nyújtott be az EU Törvényszékéhez, azt kérve, hogy semmisítse meg az EB-határozatot. Az EU Törvényszéke honlapján elérhető kereset szerint Románia úgy ítélte meg, hogy az EB túllépte a hatáskörét, amikor 2019-ben nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. Románia álláspontja szerint a szabályozni kívánt kérdésben az EU nem illetékes. Az EB ellen kezdeményezett pert Románia 2021 novemberében elvesztette, az EU Törvényszéke elutasította a keresetet.
Amíg az EU Törvényszéke elbírálta Románia keresetét, a polgári kezdeményezést elindító SZNT és partnerei teljesítették a kezdeményezés érvényességi feltételeit. Több mint 1,4 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze, és a megkövetelt hét helyett 11 országban gyűjtöttek a küszöbértéknél több aláírást. Hét ország illetékes hatóságai hivatalosan is igazolták a küszöbérték túllépését, az aláírásgyűjtés érvényességét jelezve.
Az EB tehát hatévi pereskedés és egy jogerősen elveszített per nyomán vette nyilvántartásba 2019-ben a polgári kezdeményezést. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán lépett be.
A nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.
Az első fokon kimondott ítélet ellen a közléstől számított két hónap és tíz napon belül lehet kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést benyújtani a bírósághoz. Ezt Románia meg is tette: fellebbezett a törvényszék döntése ellen az EU Bíróságán, és az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A román állam úgy vélte ugyanis, hogy a törvényszék tévesen értelmezte a bizottságnak az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatok nyilvántartásba vétele tekintetében fennálló mérlegelési mozgásterét. Ezt a fellebbezést veszítette el idén februárban a román állam, és ennek híre pattant ki tendenciózus, torz körítésben a román hírportálokon.
Amint az EU Bíróságának a 2024. február 22-én publikált ítéletéből kiderül: a bíróság elutasítja Románia fellebbezését, és megerősíti a polgári kezdeményezésre irányuló javaslat részleges nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatot. A taláros testület hozzáfűzi, a bizottság részlegesen nyilvántartásba vehet európai polgári kezdeményezést a polgárok uniós demokráciában való részvételének bátorítása érdekében.
A bíróság megállapítja azt is, hogy e rendelet célja a polgároknak az EU demokratikus életében való részvételének bátorítása és az unió elérhetőbbé tétele, így a bizottságnak meg kell könnyítenie az európai polgári kezdeményezéshez való hozzáférést. Következésképpen – írja a taláros testület – a bizottság részlegesen nyilvántartásba veheti az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot, amint azt a jelen ügyben tette.
A szövevényes történet nyomán mindenesetre leszűrhető néhány megállapítás: az EU Bírósága megerősítette a tényt, hogy az európai polgári kezdeményezések lényege a részvételi demokrácia bátorítása. Az SZNT kezdeményezése, amely a régiók nemzeti, kulturális sajátosságainak figyelembevételét kéri a kohéziós források elosztásánál, nyilván nem megy szembe az uniós alapértékekkel. Tanulságként szűrhető le az is, hogy mekkora mértékben elferdíthetik a tényeket a többségi médiaorgánumok, hiszen még a román állam potenciális területvesztésének kockázatát is meglobogtatták az olvasók előtt…
