A kolozsvári létesítmény lesz az első ilyen az országban
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) többfunkciós épületegyüttest tervez a Lomb negyedbe, a Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központja (CREIC) mellé, amely több mint hat hektáron terülne el, de az is előfordulhat, hogy végül nyolc hektáron valósul meg. A létesítmény megvalósítására meghirdetett nemzetközi ötletbörzét tavaly bonyolította le a városháza. Nyertes pályázónak a bukaresti KXL Stúdiót választották ki, amely 12,8 millió lejért dolgozza ki a körzeti városrendezési tervet (PUZ) márciusra, a megvalósíthatósági tanulmányt május–júniusra és a műszaki dokumentációt decemberre.
– Kolozsvár akkor őrzi meg státuszát, ha sikerül felhasználnia azt a hatalmas előnyt, amit az itteni egyetemeken képzett humán erőforrás jelent. A jövő már nem a nehéziparra, hanem a tudásra alapoz, amelynek hajtóereje az innováció. A több mint hathektáros területen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a polgármesteri hivatal együtt alakítja ki a többfunkciós létesítményegyüttest. Szerencsére a BBTE már az első felkérésünkre igent mondott – kezdte a szerdai közvitát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere.
Daniel David, a BBTE rektora elmondta: a felsőoktatási intézmény Info-bio-nano-for-health névre hallgató létesítményében helyet kapna a matematika és informatika kar új épülete, két bentlakás, valamint egy tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs központ, amely majd szoros kapcsolatban áll azokkal a magáncégekkel, amelyek gyakorlatba ültetik a kutatási központban elért eredményeket. A nagyszabású tervek megvalósítására a saját eszközök bevonása mellett több finanszírozási forrással számolnak az állami költségvetésből, az Országos helyreállítási tervből (PNRR), és a regionális operatív programból (POR). A biztonság kedvéért az egyetem harmincötmillió eurós hitellehetőségre is pályázott. Azt tervezik, hogy az egyetem által megépítendő épületekben zajló munka során más egyetemekkel is együttműködnek majd különféle projektek megvalósításában – mutatott rá a rektor.
Közvita: a terület egyenlőtlenségei miatt a tervek kidolgozása nem könnyű feladat
A tudományos kutatási központ és a tudományos központ/múzeum megépítése illeszkedik az európai fejlesztési elképzelésekhez. A Lomb negyedben új kutatási központ, urbánus pólus alakul ki, ez utóbbira már bőven van példa Európában. A tudományos múzeum mellett sportlétesítményt és közteret is kialakítana a városháza. Az egyetem pedig kutatási központot, a matematika és informatika kar épületét és bentlakásokat fog építeni. De az is elképzelhető, hogy csillagvizsgálót is kialakítanak. Olyan létesítményt terveznek, amely majd élénk kapcsolatban áll a kis- és középvállalkozásokkal, helyi, regionális vagy nemzetközi cégekkel – ismertette az elgondolást Andrei Lucian Nistor, a nemzetközi ötletbörzét megnyerő bukaresti cég képviselője, aki azt sem hallgatta el, hogy a terület egyenlőtlenségei miatt a tervek kidolgozása nem könnyű feladat. Hozzátette: a lejtős talaj miatt nem római, hanem görög stílusú amfiteátrumot lehet csak építeni.
Nistor kitért arra is, hogy az új épületek energetikailag hatékonyak lesznek, és az energiát hidrogénfejlesztőkbe gyűjtenék, ám ennek az az akadálya, hogy Romániában még nincs erre vonatkozó törvényes szabályozás. Napelemek és szélerőművek azonban lesznek. A beépített terület 190 ezer négyzetméter lesz, a zöldövezet pedig hat hektárt foglal majd el – amennyiben nyolchektárosra bővítik a létesítmény területét. Az ültetendő fák száma 600-700 között ingadozik. A gépkocsikat ugyan nem tiltják ki, de nagyobb szerepet kap a gyalogos és a biciklis közlekedés. A szakember szerint a megvalósítás öt-tíz évet vehet igénybe.
Daniel Funeriu volt tanügyminiszter kifejtette: a jelenleg érvényes tanügyi törvényben szerepel a tudományos múzeum létrehozásának lehetősége. Azt viszont úgy kell megvalósítani, hogy minden gyerek jól érezze magát, és kedvet kapjon az innovációs munkára. Törekedni kell arra, hogy a kutatási központba bevonzzák a lehető legmegfelelőbb kutatókat, közben pedig a város is magáénak érezze a létesítményt. Így valóságos oktatási ökoszisztéma valósulhat meg. Az egykori tárcavezető szerint 2010-2011-ben volt egy elképzelés a romániai tudományos kutatás fejlesztésére, ahol a mesterséges intelligenciára, az ember-eszköz közötti interakcióra alapoztak volna, ám ezt végül nem sikerült megvalósítani.
Miruna Amza szaktanácsadó elmondta: a létesítményben a tudomány és a társadalom „fog kezet” egymással, hiszen a tudományos kutatás mellett a társadalmi szerepe is meghatározó lesz. Létre lehet hozni olyan műhelyeket, ahol az egész család együtt dolgozik, de a művészetet sem kell kizárni a létesítményből.
Ştefan Teişanu, a Kolozsvári Kulturális Központ igazgatója arról értekezett, hogy nem elég megépíteni egy-egy ilyen nagy létesítményt, hanem a tevékenységekről és a célcsoportok bevonásáról is kell gondoskodni. Ezért a civil szervezet kísérleti központot hozott létre, ahol 25 kolozsvári iskola tanulóival ismertetik meg a tervezett központban is végezhető tevékenységeket. A részt vevő iskolák számát évről évre bővítik. Továbbá lehetőséget teremtenek arra, hogy az iskolások különféle területen tevékenykedő személyiségeket ismerjenek meg.
Adriana Cristian USR-tanácsos javasolta, hogy a zöldövezetek barátságosak, a járdák pedig nagyon szélesek legyenek. Emellett szorgalmazta lakások építését a központ munkatársai, főleg a doktoranduszok számára, akiknél aktuális lehet a családalapítás. Javasolta még közétkeztetési egységek létrehozását, különböző tudományos, művészeti és közéleti események szervezését és a más, európai tudományos múzeumokkal való együttműködést.
Andrei Lucian Nistor a tervezőcsapat részéről kifejtette: egyelőre senki sem tudja megjósolni, mennyi ideig tartanak az építkezési munkálatok. Mivel sem a polgármesteri hivatalnak, sem a BBTE-nek nincs meg az ehhez szükséges pénze, a megvalósításhoz pénzalapok lehívására van szükség, amelyek jóváhagyása hosszadalmas.
