Guttmann Szabolcs: ezek az ipari épületek kevésbé képviselik Kolozsvárt
A Iulian Dascălu üzletember által vezetett Iulius-csoport már 2020-ban megvásárolta a volt Carbochim gyárat, hogy ott hatalmas befektetés által vegyes rendeltetésű épületegyütteseket hozzon létre. Az óriáslétesítmény körzeti városrendezési terve (PUZ) – amelynek kapcsán csütörtökön, a városháza tükörtermében közvitát szerveztek – nemsokára a kolozsvári városi tanács elé kerül. Bevezetőként Emil Boc hangsúlyozta: a PUZ-t már elemezte a polgármesteri hivatal városrendezési bizottsága. „Amennyiben a város főépítésze a közvitát követően úgy véli, hogy új elemek merültek fel, a projekt visszakerül az urbanisztikai bizottsághoz. Ha nem, akkor majd megvitatás és jóváhagyás céljából a városi tanács elé fogják terjeszteni a PUZ-t” – nyilatkozta a polgármester.
– Úgy ítéljük meg, hogy ezt a projektet vissza kell küldeni a városrendezési bizottsághoz. A befektetés helyszínén tervezett közlekedést össze kell hangolni a Szamos partján kialakítandó zöld-kék folyosó által kínált közlekedési lehetőségekkel – szólalt fel elsőként a közvitát kérő civil szervezet, a Fenntartható Társadalomért Egyesület képviselője, Adrian Dohotaru ismert civil aktivista. Hozzátette: az ipari létesítményekből még többet meg kellene menteni, és a földfelszíni zöldövezetnek is minél nagyobbnak kellene lennie. Rámutatott: új biodiverzitás-tanulmányt kellene készíteni a fás részek megvédése, a madarak életterének megőrzése érdekében. Javasolta a parkolóhelyek számának csökkentését is.
Adrian Dohotaru kifejtette: a polgármesteri hivataltól származó, a gépkocsiforgalmat vizsgáló tanulmány adatai hamisak. „A tanulmányban az szerepel, hogy csökken a levegőszennyezés. De hogyan segítené a levegőszennyezettség mértékének csökkentését, ha bevásárlóközpontot és több ezer férőhelyes parkolóhelyet alakítanak ki a gyár helyére? Miközben a környezetszennyezés fő oka a gépkocsiforgalom. A bevásárlóközpontba látogató emberek többsége saját gépkocsijával fog odamenni, tehát több gépkocsi, több szennyezés várható. Nincs a levegőszennyezés csökkentéséhez szükséges infrastruktúra, nem működik a helyiérdekű vasút. Ezért is javaslom a tervezet visszairányítását a szakbizottságba” – összegzett Dohotaru.
A PUZ készítésében érintett Vlad Negru építész elmondta: a PUG-ban (általános városrendezési terv) előírt harmincszázalékos zöldövezetet oly módon valósítanák meg, hogy annak 21 százaléka földfelszíni, 9 százaléka pedig a garázsok, építmények tetején lenne. A zöldövezetek összesen 5,2 hektárnyi területet foglalnának el. Ami az ott található ipari létesítményeket illeti, nincs értékes közöttük, ezért a megyei műemlékvédő bizottság is jóváhagyta a PUZ-t, amely szerint csak két épületet tartanának meg a régiek közül. A szakember szerint a projekt megvalósításáig öt-hét év is eltelhet.
„Az ipari terület zárt udvarteret jelent. A mostani elképzelés szerint viszont magántulajdonban álló, de a város közössége számára nyitott teret hoznának létre. A közelben folyik a Szamos, ám a gyár hat méter magas támfala miatt a Szamos-partot onnan nem lehetett megközelíteni. A befektető lebontaná ezt a támfalat, és hozzáférhetővé tenné a Szamos-partot a lakosság számára. A polgármesteri hivatal teljes egészében felújítja a Szamos-partot, de a partnak ez lesz az első olyan része, ahol az emberek majd egy kávéra is beülhetnek” – mutatott rá Guttmann Szabolcs építész.
Guttmann Szabolcs azt is közölte, hogy a város PUG-ja irányt ad, nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is. A befektető által elkészített PUZ bemutatja a teljes épület működését, messze túlhaladva a PUZ-zal szemben támasztott követelményeket. Az építésztől megtudtuk: a bontásból származó betont megőrölnék, és az új épületeknél felhasználnák, így nem lenne belőle szemét. Ami pedig a zöldövezeteket illeti, a garázsok tetején kialakított zöldövezetnél másfél-két méteres vastagságú földréteggel számolnak, így az az oxigéntermelő fák számára is alkalmas terep lehet.
Emil Boc az iránt érdeklődött a város főépítészétől, Daniel Poptól, hogy a Iulius-csoport által tervezett befektetés befolyásolja-e valamilyen módon a városháza által tervezett Szamos-parti kék-zöld folyosót. A főépítész szerint nem, azt viszont elismerte, hogy a folyosó tervét még nem látta. A Kolozsvári Kulturális Központ igazgatója, Ştefan Teisan azzal érvelt, hogy a létesítményben kialakítanak olyan helyiségeket, amelyeket a kulturális eseményszervező egyesületek ingyenesen használhatnak.
Mit mondanak a bírálók?
Octavian Hoandră író felszólalásában arra figyelmeztetett: a befektető és a civil szervezetek által felkért építészek csatájának vagyunk tanúi, és az építészeknek egyeztetniük kellene az elképzeléseiket. Elkán György építész függővasút kiépítését tartotta szükségesnek, amely több városrészre, így az egykori Carbochimhoz is elszállítaná a lakosságot. Viorel Băltăreţu USR-s képviselő, aki a júniusi helyhatósági választásokon Kolozsvár polgármesteri székére pályázott, kifejtette: a Carbochim térségének felújítása nem lesz sikeres, ha a város nem hozza létre az ehhez szükséges közlekedési infrastruktúrát. Ezért fontosabbnak tartotta az utak kialakítását és felújítását a Carbochim helyszínére tervezett befektetés helyett. A zöldövezet csökkenésétől tart George Trif, az USR tagja is. Szerinte a befektetés két futballpálya méretű zöldövezettel csökkenti a város zöldövezetét, ez pedig elfogadhatatlan. Javasolta új, valós adatokon alapuló forgalmi tanulmány elkészítését. Mihai Goţiu volt Kolozs megyei USR-s szenátor szintén a zöldövezetek mellett kardoskodott. Iulia Hurducaş építész szerint a projekt elfogadása nem építészeti, hanem politikai döntés, amelyet a magánbefektető manipulál. Túl soknak találta a 6,8 hektáron elterülő épületegyüttest, ahol a bevásárlóközpont is helyet kapna. A kolozsvári lakáshiány, illetve a hatalmas lakásárak mellett fontosnak tartotta, hogy még több, minél olcsóbb lakást építtessen a magánbefektető. Erre reagálva Vlad Negru tervező a 2023 októbere és 2024 áprilisa között, az IRES közvélemény-kutató intézet által lebonyolított kutatás adatait idézte, miszerint a megkérdezettek több mint kilencven százaléka egyetértett a projekttel, amely 355 új munkahely megteremtését és 152 lakás megépítését feltételezi.
Dumitru Cornel Vâlcu BBTE-oktató, aki a közösségi médiában a polgármestert bíráló személyként ismert, szintén a kevés zöldövezet miatt aggódott. Arra a 2023-as urbanisztikai ülésre emlékeztetett, ahol a város főépítésze állítólag azt mondta a befektetőnek: nem gond, ha nem tartják be az előírt zöldövezetek arányát. Megemlített a Iulius Grup egyik képviselőjével készített interjút, miszerint elhanyagolható a megépítendő lakások száma. Vâlcuban az is felmerült, hogy a városi tanács számára a projekt elfogadása azért olyan sietős, mert az ősszel megalakuló új helyi tanácsban a liberálisoknak nem lesz ekkora hatalmuk. Alina Chiriac hozzászóló azt sérelmezte, hogy a befektetés PUZ-ja mellett nem tették közzé sem a környezetvédelmi, sem a vízügyi hatóság jelentését. Azt is nehezményezte, hogy a tervezett befektetés nem illeszkedik a Szamos-parthoz és környékéhez.
Kinek az érdekeit szolgálja a befektetés?
A Carbochim gyár képviselője, Ioan Hânsa tájékoztatta a résztvevőket: a gyár már 2022 decembere óta máshol működik, sikerült minden munkahelyet megőrizni. „A mostani körülményeink sokkal jobbak, mint a régi gyárban, ahol nehezen kifűthető helyiségekben kellett dolgoznunk, és az energiaszámláink is óriásiak voltak” – magyarázta a gyár képviselője.
Alexandra Oană USR-s városi tanácsos szerint a Carbochim gyár helyén épülő létesítményt össze kellene hangolni a Szamos mentén tervezett kék-zöld folyosóval, sőt ez utóbbit hamarabb kellene kialakítani, mint az új magánlétesítményt. „Törvényes szempontból a városban zajló projektek többségében nem találni kivetnivalót. Ám a város gépkocsiforgalma fullasztó, és a törvényes feltételek betartása nem biztosítja az emberek megfelelő életminőségét. Ez lesz Románia legnagyobb bevásárlóközpontja és a legnagyobb parkolója a közúti infrastruktúrát nélkülöző városrészben” – tette hozzá Alexandra Oană.
„A befektető által benyújtott PUZ nem tartja be sem a zöldövezetre, sem a lakhatásra vonatkozó előírásokat. Az új európai irányvonalak is a zöldövezet megőrzését tartják szem előtt. A befektetés csak még több gépkocsiforgalmat és levegőszennyezést generál. Ez köszönőviszonyban sincs a Kolozsvár önkormányzata által felvállalt klímasemlegességgel. A bevásárlóközpontok, amelyeket főleg a város szélén szoktak építeni, nem támogatják sem a gyalogos, sem a biciklis közlekedést. Hát akkor olyan befektetés, ahol 4800 parkolóhelyet terveznek” – sorolta az aggályait Adriana Măgeruşan építész.
„Közel harminc éve lakom Kolozsváron, de soha nem voltam a Carbochim környékén. De ha a befektetés megvalósul, a gyár támfalát lebontják, és a Szamos-partot megnyitják a lakosság előtt, az kedvezően hatna a térségre. A város tartós fejlesztését célzó stratégia (SIDU) kidolgozójaként rámutatok: a város északi részén lakóknak nincs se bevásárlóközpontjuk, se mozijuk, se uszodájuk. A város ipari része, köztük a Carbochim is ontja magából a meleget, de ha a befektető megvalósítja a zöldövezetet úgy, ahogy a tervben szerepel, az csak előnnyel járhat. Megjegyezném, a belváros mellett a Iulius Mall melletti tó és környéke az, amelynél leginkább fényképeztetik magukat az emberek” – fogalmazott Bogdan Heroiu a Világbank szakértője, aki támogatja a projektet.
