A nagyfontosságú eseménynek négy fő témája lesz. Első a rend építése, ennek keretében megvizsgálják a rend újraszervezésének, megszilárdításának és terjeszkedésének folyamatát, és kijelölik az irányt a következő hat évre. Ugyanakkor szó lesz a kegyesrendiek életét és küldetését érintő interkulturalitásnak és inkulturációnak, továbbá a szinodalitásra vonatkozó egyházi meghívásnak a kihívásáról.
A piarista, akire szükségünk van téma kapcsán a káptalanon résztvevő rendtagok átgondolják a piarista hivatáskultúrát, valamint a kezdeti és a folyamatos képzést.
A harmadik téma: egy pótolhatatlan szolgálat. Ezzel kapcsolatban áttekintentik a piarista szolgálat néhány fontos szempontját, időt szánva a piarista ifjúsági szinódus folyamatának és a Kalazancius Mozgalomnak. Örökérvényű eligazításnak tekinthető ezen a téren a rendalapító Kalazanci Szent József emlékirata Michelangelo Tonti (1566–1622) bíborosnak, a rend protektorának írt sorai: „Ez utóbbiak közé sorolható a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Szegényeinek tevékenysége, ez a – mindenkinek, egyháziaknak és világiaknak, fejedelmeknek és polgároknak általános véleménye szerint – pótolhatatlan és talán legfontosabb szolgálat a megromlott erkölcsök megjavítására; szolgálat, amely a fiatalok jó nevelésében áll; hiszen ettől függ a későbbi felnőtt egész hátralévő életének jósága vagy rosszasága.”
A Generálisi Kongregáció leszögezi: Szeretnénk, ha ez az egyetemes káptalan kitérne a piarista lelkiség témájára is, ugyanis meggyőződésünk, hogy a rend fejlődésének kulcsa az, ha minden rendtag, minden közösség és az egész rend egyre hitelesebben éli meg az Úr központi szerepét. Ez az előző három elhatározásunk lényege, vagyis egy olyan kulcsfontosságú szemponttal van dolgunk, amely nélkül nem működhet a másik három. A káptalan olyan fontos témái, mint a szinodalitás, a „piarista, akire szükségünk van” vagy a hivatáskultúra – mind ennek a fő szempontnak a tükrében nyerik el teljes értelmüket. Mindezt Az Úr központi szerepe kijelölt téma keretében fogják megvizsgálni.
A Piarista Rend 48. egyetemes káptalanra való felkészülés időszakára a Generálisi Kongregáció írt gyönyörű, valamennyiünk számára időszerű imádságot. Ebből idézek:
„Jöjj, Szentlélek! Segítsd egyházadat, hogy az Úr Jézus legyen közösségünk és küldetésünk középpontjában, hogy semmi és senki ne szoríthassa ki őt onnan! Növeld bennünk az evangéliumhoz való hűséget, és add, hogy egyházad valóban az üdvösség egyetemes szentsége legyen!
Jöjj, Szentlélek! Bátorítsd és erősítsd minden piarista hivatását, hogy növekedjünk a meghívásodhoz való hűségben, és tanúságot tegyünk Isten szegények és kicsinyek iránti nevelő szeretetéről!
Jöjj, Szentlélek! Inspiráld a fiatalok vágyait és reményeit, hogy felfedezzék Isten hívását a teljes életre, a szeretet életére, és – ha az a rájuk vonatkozó akaratod – a piarista élet és küldetés iránti nagylelkű odaadásra!
Jöjj, Szentlélek! Hívd az egész Kalazanciusi Családot, hogy növekedjen életszentségben és missziós identitásban, együtt Kalazanci Szent József atyánkkal, a gyermekekért és a fiatalokért, különösen a legszegényebbekért, akiknek szükségük van a nevelés és a hit kenyerére.
Jöjj, Szentlélek! Segíts, hogy az életet és a világot Jézus szemével lássuk! Tégy minket az Úr alázatos és hűséges tanítványaivá, olyanná, mint Mária, a mi anyánk, és Kalazancius, a mi alapítónk! Közbenjárásukra add, hogy rendünk egyetemes káptalanját Isten dicsőségére és felebarátaink javára tudjuk megtartani és befogadni! Kalazanci Szent József! Könyörögj érettünk!”
Borítókép: Kalazanci Szent Józsefnek az 1767-es szentté avatását követően készült hiteles képmása
