Habsburg Ottó testvéreivel Baszkföldön (1925)
A kötetben szereplő legkorábbi fotó 1912-ben, az alsó-ausztriai Reichenau an derRaxban készült Habsburg Ottóról, aki születésekor Ferenc Ferdinánd és édesapja, Károly után a harmadik helyen állt az osztrák-magyar trónutódlási sorban. Alig négy évvel később megkoronázták IV. Károlyt, ezzel a korabeli lapokban csak „szőkefürtös kis trónörökösként” emlegetett négyéves kisfiú a korona várományosa lett – ám akkor még senki nem sejthette, hogy az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiaként milyen különleges életutat jár majd be.
A 99 év 99 kép – Fényképek Habsburg Ottó életéből című fotókönyv a képek segítségével, valamint magyar, angol, német, francia és spanyol nyelven olvasható magyarázatokkal vezet végig Habsburg Ottó életén, korábban nem ismert helyszínekre is elkalauzolva az olvasót. Az egyik felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a Habsburg gyerekek megérkeztek Madeira szigetére, száműzetésük második helyszínére. Egy másik fénykép alig néhány hónappal később, a fiatalon elhunyt IV. Károly temetésén készült az akkor tízéves Habsburg Ottóról, de arról az utolsó télről is találhatunk felvételt, amelyet a testvérek édesanyjukkal, Zita királynéval együtt Belgiumban töltöttek, mielőtt 1940-ben menekülniük kellett volna a náci megszállás elől.
Habsburg Ottó és Szász-Meiningeni Regina Párizsban (1951)
A kötetben szerepel Habsburg Ottó és Szász-Meiningeni Regina 1951-es esküvői fotója, illetve azok a felvételek is, amelyek Ausztriában készültek az 1960-as években – az egykori trónörökös számára csak négy évtizeddel a család száműzése után engedélyezték, hogy ismét szülőföldjére léphessen. Szimbolikus jelentőségű az a fotó is, amely a berlini falnál készült, Habsburg Ottó a páneurópai gondolat zászlóvivőjeként a hidegháború évtizedei alatt ugyanis mindvégig a vasfüggöny lebontása és a Szovjetunió által megszállt kelet- és közép-európai országok támogatása mellett foglalt állást.
A kötet utolsó fotóján Habsburg Ottó XVI. Benedek pápa társaságában látható, aki így búcsúztatta az egykori trónörököst a 2011. július 4-én bekövetkezett halálakor: „Ottó főherceg hosszú és teljes életében tanúja volt Európa történelmének és viszontagságainak. Isten előtti felelősséggel és fontos örökségének tudatában, nagy európaiként fáradhatatlanul dolgozott a békéért, a népek közötti összhangért”.
Négy kontinens 23 országában készültek fényképek
„E képek tanúságot tesznek arról, hogy miként lett Habsburg Ottóból, a királyfiból „gyalogos”. Egy különleges státuszú, elrendelt sorsú gyermekből önmagát kitaláló és megvalósító felnőtt. Egy számtalan szomorúságot átélt fiatal félárvából derűs, lenyűgöző optimizmussal gondolkodó ember. Egy sok történelmi konfliktusban részt vevő birodalom trónörököséből európai politikus. Uralkodósarjból szívvel-lélekkel polgár. A veszteségei ellenére elégedett és boldog” – írja a kötet előszavában Habsburg Ottó fia, Habsburg Károly.
Habsburg Ottó
A 99 év 99 kép – Fényképek Habsburg Ottó életéből című fotókönyv alapja a Habsburg Ottó hagyatékát gondozó Habsburg Ottó Alapítvány kezelésében lévő, mintegy 30.000 darabot számláló fotógyűjtemény. Dékány Szilveszter gyűjteményi főmunkatárs, a kötet képeinek válogatója és szerkesztője előszavában így fogalmaz: a 2018-ban Budapestre szállított fényképanyag legkorábbra datálható képei a 19. század végén születtek, elsősorban a Habsburg család tagjairól, a legkésőbbiek pedig az ezredforduló idején, Habsburg Ottó utolsó éveinek társasági és családi eseményeit örökítik meg. Kifejezetten bőséges az első világháború időszakában készült, IV. Károly különböző frontlátogatásait bemutató képanyag, míg a második világháború éveiből, főleg Habsburg Ottó amerikai tartózkodása idejéből csak elszórtan találhatók fotók. A gyűjtemény legnagyobb részét azok a családi és hivatali képek alkotják, amelyek a gyermekkorától és a száműzetés éveitől kezdődően egészen élete végéig mutatják be Habsburg Ottó mindennapjait.
A gazdag képanyagot Martyn Rady, a University College London professzora, A Habsburgok című könyv szerzőjének tanulmánya egészíti ki. „A fényképek elárulnak valamit a történetből: Ottó fáradhatatlan utazásairól, Szász–Meiningeni Reginával közös házaséletének harmóniájáról, otthonosságáról, az autók iránti rajongásáról (ebben a szenvedélyében osztozott Ferenc Józseffel), és Magyarország iránti kitartó szeretetéről. A fényképek mesélnek szerénységéről, de személyes bátorságáról nem – így arról sem, hogy részt vett 1940-ben, a nácik által megszállt Európából, a Gestapo elől menekülő 10 000 ember Portugáliába szöktetésében; sem arról, hogy 1997-ben a szerb fegyveresek fenyegetéseivel dacolva Szarajevóba látogatott” – írja.
