Kolozs megye támogatja Kelemen Hunor elnökjelöltségét
– Összességében milyen évet zárt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete? Milyen fontosabb eredményeket tudhat maga mögött? – kérdeztük Csoma Botondot, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, parlamenti képviselőt.
– Az elmúlt esztendőt a tisztújítások éveként határoztuk meg a megyei szervezetben. Jelen pillanatban az RMDSZ-nek 79 helyi szervezete működik Kolozs megyében. A 2018-as év folyamán a legtöbb szervezetben sor került a tisztújításra. Arra törekedtünk, hogy a legutóbbi, zilahi kongresszuson elfogadott új országos alapszabályzat értelmében nőket és fiatalokat vonjunk be a szövetség helyi csapataiba, ami az esetek nagy többségében sikerült is. Megújítottuk a választmányokat, így több mint 500 választmányi taggal vágunk neki az idei év kampányainak. Ezek mellett természetesen 2018-ban is folytattuk az Eurotrans Alapítvánnyal az ingyenes honosítási ügyintézést, a hetente tartott ingyenes jogi tanácsadással közel száz embernek segítettünk. A rendezvényeket is ki kell emelnem, hiszen a hagyományos megemlékezések mellett új helyszínen tartottuk a KIFOR-ral partnerségben szervezett Kolozsvári Majálist, illetve a mi közreműködésünkkel lesz egyre hangsúlyosabb kulturális esemény a Kalotaszegi Magyar Napok is.
– Idén mire szeretnék helyezni a hangsúlyt, milyen főbb feladatok elé néz a szervezet?
– Az idei év egy munkával teli évnek ígérkezik. Az első felében tisztújító kongresszust tart a szövetség, amelyet ismét Kolozsváron szervezünk meg. Ez számos feladat elé állítja a megyei szervezetet is, méltó házigazdái szeretnénk lenni a több mint ezer főre tervezett eseménynek. Ezt követően májusban európai parlamenti választások lesznek, ahol egyáltalán nem mindegy, hogyan szerepelünk. Kolozs megyében 21 ezer támogatói aláírást fogunk összegyűjteni az RMDSZ-es lista támogatására. Ez rengeteg munkát igényel, különösen Kolozsváron. De bízom benne, hogy az új kolozsvári elnökség sikerrel teljesíti ezt a feladatot, csak úgy, mint a többi helyi szervezet. Ugyanakkor az év második felétől ismételten országos kampány elé nézünk, hiszen az államelnöki választások lesznek, ahol eddig mindig volt jelöltje a Szövetségnek. Bár a tétje látszólag jóval kisebb ennek a választásnak, fontos hangsúlyozni: egyáltalán nem mindegy most sem, hogy a magyar közösség milyen arányban vesz részt a választáson.
– Az RMDSZ február 22–23-án tartandó tisztújító kongresszusán szinte biztosan újabb elnöki mandátummal bízzák meg Kelemen Hunort, aki az egyedüli jelölt a tisztségre. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének mi az álláspontja ebben a tekintetben, támogatja-e Kelemen Hunort, és ha igen, akkor miért?
– Támogatjuk Kelemen Hunor jelöltségét, mivel egy olyan jelölt, aki egyensúlyt tud tartani az RMDSZ-ben a Székelyföld, Belső-Erdély és a Partium között. Ugyanakkor szellemi képességei, műveltsége, politikai tapasztalata és pragmatizmusa alkalmassá teszik arra, hogy vezesse ezt a meglehetősen heterogén érdekvédelmi szervezetet.
– A májusi európai parlamenti választások alkalmával kiket látna szívesebben a megyei szervezet az RMDSZ-es jelöltlistán? Említette, az aláírásgyűjtési kampányt, de ezen kívül milyen módon próbálják meggyőzni a magyar választókat, hogy éljenek szavazati jogukkal?
– Az már közismert, hogy több jelölt is vállalta a belső megmérettetést az európai parlamenti listán való részvételért. A Kolozs megyei szervezettől öten - a két jelenlegi EP-jelölt, Winkler Gyula és Sógor Csaba, valamint Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök, Vincze Lóránt FUEN-elnök és Oltean Csongor (MIÉRT) - kértek írásos támogatói nyilatkozatot, ami az indulási iratcsomóhoz szükséges. A Megyei Állandó Tanács döntése értelmében mi mindenkinek megadtuk a támogatást, tehát mindannyiukról úgy gondoltuk, hogy helyük van a listán. A rangsort majd március elején a Szövetségi Állandó Tanács dönti el. Számunkra az a fontos, hogy olyan ember kerüljön a lista befutó helyeire, aki szakmailag és politikailag is hitelesen tudja képviselni a magyar közösség érdekeit.
A kampány már javában zajlik, ha megfigyeljük, akkor a jelöltek és az RMDSZ is elkezdte már hangsúlyosan beemelni a kommunikációba az elmúlt öt év eredményeinek a bemutatását. Természetesen lesz kopogtató és online kampányunk is, de első lépésként a több mint 20 ezer támogatói aláírás összegyűjtését szeretnénk lezárni. Fontos, hogy a Kárpát-medencei összmagyarságnak képviselete jelen legyen Brüsszelben, és ehhez az erdélyi magyarság is hozzá tudjon járulni legalább két képviselővel, mivel bennünket is érintenek az ott meghozott döntések.
– A 2018-as esztendőben hangsúlyos szerepet kaptak a centenáriumi évforduló körüli rendezvények. Egyrészt román szempontból sikeresnek mondható-e az év, másrészt magyar viszonylatban elérték-e céljukat a szervezett különböző, témával kapcsolatos programok?
– Hogy román szempontból miként sikerült az elmúlt év, különösen a centenárium tekintetében lehet, hogy a román közösség tagjai tudnák ezt a leghitelesebben elmondani. Románia szempontjából nem vagyok meggyőződve, hogy egy sikeres évként könyvelhetjük el a 2018-at. Egész évben állóháború volt az államelnök és a kormány, illetve a mögötte álló szociáldemokrata párt között. Amíg Finnországban a centenárium tiszteletére az ország legnagyobb könyvtárát avatták fel, addig nálunk a beígért 100 kilométer autópályát sem adták át.
Az RMDSZ megyei szervezete is készült egy egész éves programsorozattal. Az Ülj le egy asztalhoz Mátyás királlyal projektünk keretében újszerű, közvetlenebb módon próbáltuk megközelíteni a 100 éves évfordulót. Sikeresnek mondhatom ezt a projektet, akárcsak az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozatot vagy a Szacsvay-akadémia előadásait.
– Milyen fontosabb döntések meghozatala, törvények elfogadása várható a parlamentben az elkövetkező időszakban?
– A legfontosabb előttünk álló feladat még most februárban az idei költségvetés elfogadása, amit igazán már decemberben el kellett volna fogadni, csak a kormány nem nyújtotta be időben a költségvetési törvény tervezetét. A többi törvényhozási prioritásról a februári ülésszak kezdete előtt, a hónap végén döntünk egy kihelyezett frakcióülés keretén belül.
– Tavaly tavasszal téged jelölt az RMDSZ a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságba. Milyen új tapasztalatokkal „gazdagodtál” a testület tagjaként?
Egy bonyolult és szövevényes világ nyílt meg előttem, amelynek bizonyos vonatkozásait korábban is ismertem olvasmányaimból. A környező országokhoz viszonyítva a román hírszerzés sokkal nagyobb befolyással rendelkezik a román államszocializmus örökségének köszönhetően is. Egyes régi – erdélyi magyarokkal, de más jelenségekkel is kapcsolatos – beidegződések most is jelen vannak az intézményben. Bizottsági munkámnak egyik meghatározó jellegű tapasztalata, hogy nagyon nehéz kihámozni az igazságot a sok ellentmondó információ közül. A testület legfontosabb hatásköre annak ellenőrzése, hogy a hírszerzés a valós nemzetbiztonsági veszélyekkel foglalkozik-e vagy sem, illetve betartja-e az állampolgárok jogait. Azt is mondhatnám, hogy ez egyben feladat és kihívás.
