Politikai beszámolójában a szövetségi elnök arról beszélt: vészhelyzetben van ország, vészhelyzetben van a magyar nemzeti közösség, hiszen egyidőben kell szembenézni politikai, költségvetési, társadalmi válsággal, ez a gyors átalakulás egyszerre érinti a biztonságpolitikai és gazdasági területeket.
„Meg kell értenünk, milyen helyzetben vagyunk, megoldásokat kell javasolnunk, még akkor is, ha nem az erdélyi magyarok kezében vannak a döntések. Őszintén kell beszélnünk ezekről a súlyos problémákról. Ki kell mondanunk, hogy a társadalmi megosztottságért, a bizalom- és reményvesztettségért, kiábrándultságért nem a polgárokat terheli a felelősség. Nem őket kell hibáztatni azért, hogy az erdélyi magyarok számára is veszélyes politikai kalandorokra szavaztak, ennek komoly oka van. Hiába nőtt ugyanis az elmúlt évtizedben jelentősen az ország GDP-je, hiába nőttek a bérek, nyugdíjak, hiába változik az ország arculata, javultak az életkörülmények, az emberek mégis dühösek, frusztráltak, mert igazságtalanságot tapasztalnak, rossz minőségű közszolgáltatásokat, bürokráciát, egzisztenciális gondokkal küzdenek, kiszolgáltatottnak érzik magukat” – mondta.
Kelemen Hunor a legnagyobb gondot abban látja, hogy ennek az országnak, ennek a sokszínű társadalomnak nincs átfogó, közös elképzelése, amiben minden polgár, minden család, minden közösség megtalálja azt a célt, amiért dolgozni, áldozatot hozni érdemes.
Mindezt tetőzte az elhalasztott elnökválasztás. „Ma már látjuk – mondta a szövetségi elnök - hogy ez volt az egyetlen logikus döntés, még akkor is, ha jóideig nem volt világos, milyen érvek mentén hozta meg határozatát az alkotmánybíróság. A magyarázat is hosszú ideig késett, eközben pedig egyre több bizonyíték került elő. Ma már egyértelműen látni, hogy Románia évek óta egy hibrid háborúnak a hadszíntere, áldozata. Ennek a következménye az a társadalmi káosz, ami az országon eluralkodott” – vélekedett Kelemen Hunor.
„Felmerül a kérdés: ha ezt az állami intézmények látták, miért nem léptek korábban? Miért nem indítottak eljárást, miért engedték, hogy idáig fajuljanak a dolgok?” – hangzott el.
Miért épp Antonescu?
Kelemen Hunor elmondta: annak a garanciája, hogy a jelenlegi koalíciós többség, amelynek az RMDSZ is tagja, kormányon maradjon, az olyan államelnök, aki maga mögött tudhatja a parlamenti többséget. Erre a megfelelő jelölt Crin Antonescu.
„Bár Románia elnökének nincs akkora hatásköre, mint például a franciának, még ebben a félresikerült félelnöki rendszerben is pillanatok alatt át lehet szervezni a parlamenti többséget, gondoljunk csak vissza Klaus Iohannisra, vagy Traian Băsescura” – fogalmazott a szövetségi elnök.
És, hogy miért Antonescu? Kelemen Hunor szerint a válasz: vele tudtak megegyezni. Tapasztalt politikus, régóta ismerik. Az elmúlt években, évtizedekben kormányoztak együtt, de voltak politikai ellenfelek is. Ilyenkor elhangozhatnak olyan mondatok, amelyek később aztán értelmezhetők így vagy úgy. (Crin Antonescu csütörtöki székelyföldi látogatása alkalmával a közösségi médiában előkerültek a liberális politikus azon 2011-ből származó nyilatkozatai, amelyekben többek közt kijelenti: ilyesmi, hogy Székelyföld, nem létezik, és hogy mégiscsak jobb lenne, ha Románia földrajzát és történelmét román nyelven oktatnák a magyar tannyelvű középiskolákban – szerk. megj.)
„Ami viszont engem meggyőzött arról, hogy tavaly decemberben Antonescut támogassam és javasoljam közös jelöltnek, az az volt, hogy 2013-ban, amikor az alkotmány módosításáról folyt a vita, ő felvállalta és támogatta azt a javaslatunkat, hogy az őshonos kisebbségeket államalkotó tényezőként ismerje el az alkotmány, így került be ez az indítvány a módosítások közé. Az alkotmánybíróság azonban lesöpörte az asztalról. Akkor engem meggyőzött Crin Antonescu arról, hogy tiszteli a magyar kisebbséget, nincsenek velünk szemben fenntartásai. Az ember a politikában hol itt, hol ott ütközhet, de ha alapkérdésekben meg tudunk egyezni, akkor a mostani rendkívüli helyzetben, amikor érvénytelenítették a múlt évi elnökválasztást, az RMDSZ pedig nem indít önálló jelöltet, őt fogjuk támogatni” – tért ki az Antonescu-jelölésre az SZKT-t követő sajtóértekezleten is Kelemen Hunor.
„Egy dolgot mindig tudtunk: nekünk érdekein vannak a román politikában, és nem föltétlenül barátaink. Szövetségeseink, ideig-óráig. Olyan emberek, akikkel meg tudunk egyezni, vele együtt tudjuk képviselni a magyar közösség érdekeit. Crin Antonescu ilyen ember” – hangsúlyozta.
Kelemen Hunor politikai beszámolója után az SZKT elfogadta az RMDSZ június 14-én Kolozsváron megtartandó kongresszusának előkészítéséhez szükséges határozatokat.
Harminc év óta először nincs RMDSZ-es elnökjelölt
Felszólalt Winkler Gyula EP-képviselő, aki szerint az RMDSZ-nek minden fontos kérdésben kell, hogy legyen véleménye, aminek hangot is kell adnia. Nem fogadhatjuk el azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ bármivel is „túllépi hatáskörét” – mondta.
– Sorsdöntő lesz a májusi elnökválasztás. Úgy kell nekiindulni, hogy a tavalyi jó eredményt meg kell megismételnünk. Crin Antonescu a legjobb jelölt, aki nem fog visszaélni a hatáskörökkel, érti a demokrácia szabályait és az állam működését – mondta Cseke Attila fejlesztési miniszter.
– A romániai magyar fiatalok elképedten nézik az elmúlt hónapok viharos belpolitikáját. Az ifjaknak meg kell magyaráznunk, miért jó jelölt Crin Antonescu. A Magyar Ifjúsági Értekezlek (MIÉRT) kész szerepet vállalni ebben. A fiataloknak megnyugtató és előre mutató válaszokra van szükségük – hangoztatta Szilágyi Dóra Emese, a MIÉRT elnöke.
– Nem csak gazdasági nehézségekkel kell megküzdenünk, fontos feladat a szélsőségesek megállítása is. Mi tudjuk, mi a helyes irány, melyik az a jelölt, aki az erdélyi magyarság számára biztonságot nyújt. Fontos az RMDSZ kormányzati szerepe, hogy az önkormányzataink működőképesek legyenek, és a kisebbségi jogok ne csorbuljanak – magyarázta Csibi Attila Zoltán, a Maros Megyei Tanács alelnöke.
– A 2025-ös év legnagyobb kihívása az államelnök-választás. 1996 óta először történik meg, hogy az RMDSZ-nek nem lesz jelöltje. Meg kell értetnünk, hogy a magyar közösségnek is hozzá kell járulnia Crin Antonescu győzelméhez, hogy az elkövetkező öt évben elmondhassuk: az a jelölt nyert, akit mi támogattunk – hangoztatta Szabó Ödön Bihar megyei képviselő.
– Jobban szerettem volna, ha Georgescut az urnák előtt győzi le a nép - vélekedett Csoma Botond. A Kolozs megyei RMDSZ-es képviselő szerint Crin Antonescunál nincs jobb jelölt a romániai magyarság számára. Meg kell győzni a választókat, hogy május 4-én és 18-án ne maradjanak távol az urnáktól – mondta.
Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Platform képviselője szerint a romániai magyarság végvári küzdelmet vív. Lőrincz Helga SZKT-alelnök úgy vélekedett: a romániai magyarságnak is jó lesz, ha Crin Antonescu lesz az elnök, az RMDSZ Nőszervezete őt fogja segíteni a kampányban.
– A történelem megtanított minket arra, hogy a politikai és gazdasági bizonytalanság, a társadalmi elégedetlenség ritkán kedvez a nemzeti kisebbségeknek. Ezért résen kell lenni, hogy ne csorbuljanak a kisebbségi jogok. Az RMDSZ rendelkezik azzal a tudással és tapasztalattal, hogy józan ésszel cselekedjünk. Ne hagyjuk, hogy májusban rólunk, de nélkülünk döntsenek! – mondta Vincze Lóránt EP-képviselő.
– A partnerségre szükségünk van, hogy meg tudjuk valósítani azt, amit a romániai magyar közösség elvár tőlünk. Mondjuk el, hogy ez alatt a rövid kormányzás alatt mit sikerült elérnünk, és, hogy mekkora a tétje a koalíciós jelölt támogatásának – összegzett Biró Rozália SZKT-elnök.
