"Nem csak túlélni, hanem fejlődni és alkalmazkodni"

Nem jött el Nicușor Dan államfő, az elnöki hivatal részéről semmiféle válasz nem érkezett a meghívásra. Sajtóspekulációk szerint Dan ezzel azt akarta elkerülni, hogy a székely himnusz énekléséhez asszisztáljon.  Különben Sorin Grindeanu is tett egy félreérthetetlen gesztust: kilépett a teremből, mielőtt a székely himnusz felcsendült volna, majd visszajött.

A kongresszust követő sajtóértekezleten Kelemen Hunor szövetségi elnök kérdésre elmondta: nem tűnt fel, hogy Grindeanu nem volt a teremben a székely himnusz alatt, és arról sincs tudomása, hogy az államfő ezért maradt volna távol. Emlékeztetett: nem is olyan rég a székelyek nagy számban szavaztak Nicusor Danra, nincs tehát helye semmiféle ellenérzésnek, visszautasításnak.

Csoma Botond: Kolozs megye nem csak Kolozsvárból áll

Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke házigazdaként üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta, bár Kolozsvár Erdély főváro­sának számít, örül, hogy mégsem a kincses városban szervezték meg az eseményt. Kolozs megye ugyanis nemcsak Kolozsvárból áll, a Kolozs megyei magyarság sem csak a városban él, hanem megyeszerte, szórványban. Itt van a szomszédban Válaszút, az itt működő Kallós-alapítvány, vagy a szamosújvári Téka alapítvány ezeknek a közösségeknek az összetartásában, identitásának megőrzésében játszik fontos szerepet ezeknek a jelentőségét hangsúlyozzuk ma – fogalmazott Csoma.

Emil Boc vicces kedvében

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere Cso­ma Botond szavaira viccesen reagálva azt mondta, hogy nem kell sokat várni arra, hogy ez a település is Kolozsvár részévé váljon, ha létrejön a metropoliszövezet. 

A városvezető megköszönte az RMDSZ-nek, hogy több mint húsz éven át hozzájárult Kolozsvár arculatának formálásához. Mint mondta, sikerült toleráns, európai várost építeni, „ahol mindenki jól érzi magát”, és ahol „az együttélés művészetének modelljét” tudtuk megvalósítani. 

A polgármester az itthon maradás fontosságát is hangsúlyozta: arra biztatta a fiatalokat, hogy „oda-vissza jegyet” váltsanak, a külföldön szerzett tapasztalatok után térjenek haza. 

Az RMDSZ-szel való viszonyra utalva Boc úgy fogalmazott: bár az „egység” szó talán banálisan hangzik, de óriási politikai és társadalmi jelentősége van. Végül ironikusan megjegyezte: a választásokat azért tartják négyévente, hogy az RMDSZ eldönthesse, kivel kormányozzon.

Kelemen Hunor: az RMDSZ komolyan vette az összekötő kapocs szerepét

A vendégeket köszöntő Kelemen Hunor szövetségi elnök nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy mindkét ország miniszterelnöke jelen van a kongresszuson, ez fontos üzenet az erdélyi magyarság számára – hangsúlyozta. Az RMDSZ az elmúlt 35 évben fontos feladatának tekintette az összekötő kapocs szerepét Magyarország és Románia között, amely nemcsak a politikusokat köti össze, hanem a két nemzetet is. 

Emil Boc polgármesternek megköszönte a kedves szavakat, Ilie Bolojannak pedig a bátorságot és elszántságot, amellyel ezekben a nehéz időkben vállalta a reformok véghezvitelét, és az RMDSZ támogatásáról biztosította a politikust.

Orbán Viktornak az elmúlt 15 évben nyújtott segítségért mondott köszönetet. „Számunkra a stratégiai partnerség az Orbán-kormánnyal nemcsak a barátság gesztusa, hanem a nemzetpolitikai célok azonosságán nyugszik. Bármilyen kihívások érjenek, számíthatunk egymásra, ennek a jövőben is így kell maradnia” – mondta.

A PSD és az RMDSZ közti együttműködés is nagy múltra tekint vissza – mondta Kelemen Hunor Sorin Grindeanu köszöntésekor. Majd hozzátette: ez arra vezethető vissza, hogy a szociáldemokraták megértették: az erdélyi magyar közösség a románokkal együtt építi ezt az országot.

Ilie Bolojan: tisztelet, tolerancia, bizalom

Ilie Bolojan miniszterelnök felszólalásában kiemelte, hogy az RMDSZ a rendszerváltás óta, a válságok és az újjáépítés időszakaiban is fontos tényező volt a román politikában. Nemcsak a magyar közösséget képviseli, hanem a kormányzás aktív résztvevője is. 

Megköszönte Kelemen Hunornak a partnerséget, értékelte, hogy az RMDSZ mindig is pragmatikus politikai erő volt. Úgy fogalmazott, túl kell lendülni a „politikai zűrzavaron”, és helyre kell állítani az ország gazdaságát. Hozzátette: tiszteletből és barátságból van jelen, hiszen magyar kollégáival Nagyváradon és Bihar megyében sok közös eredményt értek el. Köszönetet mondott a magyar közösségnek is Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért. 

Beszédében a közösségek közötti tisztelet, tolerancia és bizalom fontosságát hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem a különbségek, hanem az összekötő tényezők az igazán erősek.

Kijelentette: az RMDSZ eddig is híd volt Románia és Magyarország között, és a jövőben is garantálja a két ország közötti jó kapcsolatokat. Ehhez azonban együttműködésre és felelősségvállalásra van szükség, ebben pedig továbbra is számít az RMDSZ-re.

Radu Miruţă: közösen jobbá tenni Romániát

Radu Miruţă gazdasági miniszter az USR nevében köszöntötte az RMDSZ-kongresszuson részt vevőket. Megjegyezte, hogy az előző felszólalásokban visszatérően elhangzott két kulcsszó, az „egység” és a „közösség”, amelyekhez szerinte hozzá kell adni a következetességet és a komolyságot is – ezek jellemezték az RMDSZ és az USR a parlamentben folytatott együttműködését az elmúlt öt évben. 

Az USR politikusa hangsúlyozta: az RMDSZ komoly partnernek bizonyult, amely sokszor kiegyensúlyozottságot hozott a kormányzásba. Véleménye szerint a modern kormányzás a komolyságra és a kölcsönös bizalomra épül, és bár Romániának számos problémával kell szembenéznie, a legfontosabb a gyorsaság, amellyel ezek megoldhatók.

Sorin Grindeanu nem bírta végighallgatni a székely himnuszt?

Sorin Grindeanu, a PSD ideiglenes elnöke megköszönte a jelen levő Orbán Viktornak és a magyar népnek, hogy támogatták Románia Schengen-csatlakozását. 

„Magyarország volt talán a legelszántabb támogatónk abban, hogy országunk, tizenhárom év várakozás után végre teljes jogú tagjává válhatott a Schengen-térségnek” – hangoztatta. 

Az RMDSZ-t illetően a pártelnök kiemelte a Szövetség lojalitását, amikor közös projektek megvalósításáról van szó. Úgy vélekedett: a magyarokat és a románokat sokkal több dolog köti össze, mint ami elválasztja. Hangsúlyozta az egység fontosságát, amelyre nagyon nagy szükség van ebben az időszakban.

„A populizmus egyre nagyobb teret hódít, az embereknek pedig egyre jobban fogy a türelme. Értékeljük az RMDSZ visszafogottságát, következetességét, hogy tiszteletben tartja az adott szót. Ezek nem etnikai sajátosságok, hanem olyan értékek, amelyeknek valamennyiünket vezérelnie kellene. Sokfélék vagyunk, a koalícióban is, ezért gyakran merülnek fel nézeteltérések. Nagyon sokszor van az az érzésem, hogy más nyelven beszélünk, de nem a magyarok miatt. Ellenkezőleg, sokszor ők azok, akik segítenek „fordítani”, közvetíteni” – mondta. 

Végezetül hozzátette: az RMDSZ 35 éves története sikertörténet, annak példája, hogyan maradj megkerülhetetlen a politikában komolysággal, állhatatossággal. Márpedig a politikai érettség nagy érték ezekben az időkben! – tette hozzá Grindeanu, aki – szemtanúk szerint – diszkréten kilépett a teremből a székely himnusz felcsendülésekor, majd percek múlva visszatért. 

Orbán Viktor: Románia és Magyarország közös érdeke a Duna-medence stabilitása

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a csütörtökön bejelentett irodalmi Nobel-díjra utalva kezdte köszöntőbeszédét. 

„Nagy öröm ért minket, mert magyar ember, Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. Három év alatt ez a harmadik kitüntetés!” – emlékeztetett, majd arról beszélt, miért tartja annyira fontosnak ezt a díjat. A magyar nemzetet ugyanis nem a földrajz, nem az államhatár, nem is a vér, hanem a nyelv, a kultúra, a történelem és a közös lélek tartja össze. Irodalom nélkül pedig nincs magyar nemzet! – hangsúlyozta. De a Nobel-díj még ezen túl is fontos nekünk! – tette hozzá.

„Nekünk magyaroknak van egy rémálmunk. Mégpedig az, hogy számot kell adnunk a Jóistennek arról, hogy mi végre vagyunk a világon, és ha nem adunk erre jó választ, kihúz minket a nemzetek könyvéből. Mi pedig szorult helyzetben vagyunk, hiszen sem hadseregünkkel, sem gazdaságunkkal nem kérkedhetünk, a mi válaszunk csak a teljesítmények, érdemeink lehetnek. Nekünk azt kell bizonyítanunk, hogy többet adunk az emberiségnek, mint amennyit kaptunk tőle. Ezért a Nobel-díj jogcím a magyaroknak a létezésre” – fogalmazott a miniszterelnök. 

Kitért a jövő évi magyarországi választásokra, amelyen – kijelentése szerint – nemcsak a következő magyar kormányról, de a nemzet jövőjéről, Magyarország szabadságáról, szuverenitásáról döntenek, ebben számítanak az erdélyi magyarokra is.

Orbán Viktor köszöntötte a fennállásának 35 évét ünneplő RMDSZ-t. A Szövetség Bukarestben a stabilitás és a józan ész jelképe, Budapesten a megbízható partner, Brüsszelben pedig a magyar nemzeti érdekek képviselője. „Az RMDSZ nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező” – hangsúlyozta. Elmondta: Románia és Magyarország közös érdeke, hogy a Duna-medencében stabilitás legyen, ezért érdekeltek a Bolojan-kormány sikerében. Ezért is volt fontos számunkra Románia Schengen-csatlakozása – fogalmazott. 

„A béke, az együttélés összehoz minket. Közös történelmünkre visszatekintve a békés együttélés nem magától értetődő, hanem döntés kérdésre. Ehhez keresünk partnereket” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Pásztor Bálint: testvéri kapcsolat

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke köszöntötte a szövetséget a határon túli magyar közösségek nevében. Beszédében boldog születésnapot kívánt az RMDSZ-nek, és azt, hogy „még sokszor 35 évig legyen Romániában a normalitás hangja, a következetesség pártja”. Hangsúlyozta: a tisztségviselők jönnek-mennek, de az RMDSZ állandó, „örök”. 

Pásztor testvéri kapcsolatként jellemezte a két szervezet viszonyát, a VMSZ-t az RMDSZ ikertestvérének nevezve. Mint mondta, a két szervezet közötti együttműködés az elmúlt években példaértékű volt, és a jövőben is az marad. Beszédében személyes élményeit is megosztotta: kampányban gyakran szokta mondani, hogy „nekünk mennyivel egyszerűbb, mint Hunoréknak”, hiszen az RMDSZ-nek sokkal nagyobb területet kell bejárnia. Hozzátette, a politikai munka egyik kulcsa, hogy minél gyakrabban kérdezzék meg a magyar embereket: mit kell jobban csinálni. Pásztor sikert kívánt az RMDSZ-nek, a román politikai partnereknek pedig azt üzente: ismerjék fel a lehetőséget a szövetségben, hiszen „ennél jobb koalíciós partnerük nem lesz”.

Tonk Márton: az RMDSZ az „érett férfikorba” lépett

A Sapientia EMTE rektora, Tonk Márton az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények nevében beszélt. Elmondta: 25 év után a Sapientia biztos és megkerülhetetlen eleme a romániai, a romániai magyar és a Kárpát-medencei oktatásnak. 

A két szervezet között párhuzamot vonva úgy fogalmazott, mind az RMDSZ, mind az egyetem túl van a nagykorúságon, a Szövetség az „érett férfikorban” van, amely sikerekkel, eredményekkel társul. Azt kívánja, hogy a Szövetség viruljon ki ebben az időszakban.

Beszédet mondtak a történelmi magyar egyházak vezetői, köztük Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, valamint Adorjáni Dezső Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke. 

Kelemen Hunor: gyökerek és új hajtások, ez a mi történetünk

„Harmincöt év alatt voltak komoly sikereink, voltak kudarcaink, de minden mélypont után felálltunk, és mindig erősebben folytattuk az építkezést. Mint a fa, amelyet megtépáz a szél, de gyökerei mélyre kapaszkodnak, és minden vihar után új hajtásokat hoz. Ez a mi történetünk: gyökerek és új hajtások” – fogalmazott a Szövetség három és fél évtizedes történetére visszapillantó Kelemen Hunor kongresszusi beszédében.

Elmondta: a Covid alatt számos egyéb mellett egy új szót is megtanultunk: ez a reziliencia. „Ma, 35 év után, büszkén mondhatjuk, hogy igen, reziliens közösség vagyunk. Olyan közösség, amelyet nem törtek meg sem a történelmi viharok, sem a politikai széljárások. Olyan közösség, amely soha nem adta fel és nem adja fel. Olyan közösség, amely minden új nemzedéknek át tudta adni a hitet: érdemes itt élni, érdemes a szülőföldön dolgozni, családot alapítani” – fogalmazott.

„Ez a 35 év, ha már van egy ilyen szép új szó, a közösségi reziliencia története. Bár a közösségünk soraiból is nagy az elvándorlás, de sikerült megőrizni arányainkat, sikerült megőrizni szervezettségünket, életképes közösség vagyunk” – fogalmazott.

A jövőről szólva kifejtette: úgy kell építenünk tovább Erdélyt és az egész országot, hogy abban jó legyen magyarnak lenni, legyen jó családot alapítani, legyen jó tanulni és legyen jó dolgozni. Ehhez azonban biztonságot és reményt kell adnunk a fiataloknak, igazságosabb országot, erősebb közösséget kell teremteni. Versenyképes gazdaságra van szükség, ugyanakkor jogbiztonságra. 

„Az RMDSZ a Kárpát-medence legsikeresebb politikai innovációja volt az elmúlt 35 évben – és annak is kell maradnia. Ehhez nekünk is meg kell újulnunk: nem elég őrizni, amit elértünk, tovább is kell építeni. Ezért szükségünk lesz a szervezeti struktúrák újragondolására és átalakítására. Ahogy eddig működtünk, az egy korábbi időszak feladataira felépített, hatékony, jól szervezett modell volt. Ebből mindent, ami jó, meg kell őrizni, és mindent, ami megérett a változásra, meg kell változtatni” – mondta.

Antal Árpád az RMDSZ stratégiai igazgatója

Kelemen Hunor bejelentette: stratégiai igazgatót neveznek ki, aki a Szövetség közép- és hosszú távú céljainak kidolgozásában, követésében és kommunikálásában segít, összehangolja a politikai, szervezetépítési és közösségszervezési munkát. Erre a feladatara Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökét javasolta, aki elfogadta a felkérést. 

Stratégiai dokumentum – önvizsgálat és jövőkép

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az OÖT elnöke bemutatta a vitára bocsátott stratégiai dokumentumot. Mint mondta, ez nem csupán jövőkép, hanem közösségi önvizsgálat, őszinte szembenézés azzal, ahol ma tartunk. Nemcsak a sikerekről beszél, hanem a nehéz kérdésekről is. Ez a dokumentum azt jelzi: az RMDSZ-nek is alkalmazkodnia kell a változó világhoz. Ehhez innovációra, rezilienciára, új társadalmi szerződésre van szükség.

Tovább folytatva a gondolatot kifejtette: a reziliencia alkalmazkodóképességet, problémamegoldást és önállóságot jelent. Mindez azt szolgálja, hogy az erdélyi magyarság ne csupán túléljen, hanem meg is erősödjék, önállóan meg tudja oldani saját problémáit. Ezt az önállóságot pedig minden áron meg kell védenünk ellenségeinktől, akik mind belülről, mind kívülről bomlasztani akarják közösségünket – hangsúlyozta Antal Árpád. 

„Védekeznünk kell azok ellen, akik homogén, ortodox országot akarnak. Olyanok ők, mint a mesebeli sárkány: levágjuk az egyik fejét, kinő a másik Vadimok, Funarok, Simionok formájában” – mondta. „De azt is látnunk kell, hogy sokat változott megítélésünk a románok szemében” – tette hozzá. 

Mindenekelőtt azonban oda kell figyelnünk azokra a veszélyekre, amelyek belülről fenyegetik közösségünket: a családon belüli erőszak, az alkohol- és drogfogyasztás, a korai iskolaelhagyás, valamint az előítéletek és a szegregáció fenntartása, különösen a romákkal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet a régi problémákra is: a népességfogyás, elöregedés, szociális egyenlőtlenség, a magyar lakta régiók gazdasági pozíciójának romlása. Szemléletváltás kell, a következő évtized nyertese a vidék és kisváros kell hogy legyen, ezért is ment az RMDSZ kormányra – magyarázta.

Kifejtette: az RMDSZ befogadó testület, az a feladata, hogy új és élő kapcsolatot alakítson ki a külföldön élő magyarokkal, a vegyes házasságban élőkkel, szerepet akar vállalni a romák felzárkóztatásában.

Hangsúlyozta: az RMDSZ azért lépett kormányra, hogy megvédje a magyar embereket, a magyar családokat. Hogy ne vonják össze önkormányzatainkat, hogy a válságkezelés terhét ne a családok, a dolgozó kisemberek, kis- és középvállalkozások viseljék, hanem azok, akik nagyobb teherviselésre képesek: az állami és multinacionális vállalatok. 

„Azt akarjuk, hogy Erdély legyen a legszabadabb, legtoleránsabb, legbiztonságosabb, legversenyképesebb régió Európában. Hogy jó legyen magyarnak lenni Erdélyben. És amikor ránk kérdeznek, mit tettük a közösségünkért, mit tettünk gyermekeinkért, ne csak azt mondjuk, hogy megóvtuk, hanem azt, hogy jobbá is tettük Erdélyt” – zárta beszédét Antal Árpád. 

Tánczos: az ország védelmében vállaltunk szerepet

A dokumentum bemutatását követő politikai vitában Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: mindannyian érezzük a közösségi szolgálat terhét és felelősségét, ugyanakkor sikereink alapja az a közösség, amely mögöttünk áll. A politikus szerint 35 év után a legnagyobb eredmény, hogy a közösség együtt tud reagálni a gyorsan változó körülményekre. 

Az RMDSZ feladata szerinte az, hogy a döntések igazságosabbak és méltányosabbak legyenek, és a fejlődést szolgálják, ne pusztán megszorításokat jelentsenek. Tánczos emlékeztetett: az RMDSZ akkor vállalt kormányzati szerepet, amikor meg kellett védeni az országot a szélsőségesektől, és azért maradt kormányon, hogy megvédje a magyar közösséget. Jövőképe egy kisebb, erősebb, hatékonyabb román állam létrehozása, amelyhez szerinte most kínálkozik lehetőség. 

A világpolitikai folyamatokra utalva arról beszélt, hogy a globális világrend gyors és közeli változás előtt áll, és már az információ valóságtartalmában sem lehetünk biztosak. Ezért oda kell figyelni a minket körülvevő változásokra, kritikusan kezelni azokat, és nem szabad megijedni a bizonytalanságtól. „Nem mondhatunk le a jövőnk alakításáról azzal az ürüggyel, hogy kicsik vagyunk. Azonnal megoldásokat kell letennünk az asztalra” – hangsúlyozta. 

Zárásként kijelentette: az erdélyi magyarság célja nem a túlélés, hanem a fejlődés. „Mi nem álmodozni, hanem tervezni és építeni fogunk. És ezt csak itthon, együtt tudjuk megtenni” – mondta.

„Az RMDSZ ma is a józan ész hangja a kormányban” – mondta Cseke Attila

Cseke Attila fejlesztési miniszter a felszólalásában hangsúlyozta: az előző kormányzati ciklusban az RMDSZ volt az egyetlen politikai erő, amely ténylegesen Erdély és Románia építésén dolgozott. „Utakat, csatornahálózatokat építettünk, és mi vittük a modernizáció hangját a kormányba” – hangzott el. A politikus szerint miközben a szövetség a fejlesztéseken dolgozott, egyre erősebbé vált a magyarellenes ellenzék hangja, így a nagyívű terveket sokszor félre kellett tenni, és tűzoltó intézkedésekkel foglalkozni. 

„A mostani kormányban is az RMDSZ képviseli a józan ész hangját – az egyetlen erő, amely megvédi az önkormányzatokat és a kis közösségek fejlesztését” – hangsúlyozta. Hozzátette: nem engedik, hogy Bukarest a magyar településektől vegye el azt, amit mások elpazaroltak. A beszéd zárásaként világos üzenetet fogalmazott meg: „nem a leépítés, hanem az építés, nem a kifogások, hanem a cselekvés vezet előre. Ha együtt építünk, a jövőt senki sem veheti el tőlünk” – tette hozzá.

Demeter András: a múlt örökségét a jövőnk erejévé kell tenni

Demeter András művelődési miniszter a felelősségről és a lehetőségekről beszélt. Hangsúlyozta, az általa vezetett kulturális tárca feladata kettős: nem elég, ha a kulturális intézmények fennmaradnak, fejlődniük is kell. A miniszter a problémákat is érintette. Rámutatott, hogy a kulturális intézmények alulfinanszírozottak, vidéken az infrastruktúra elmaradott, és sok fiatal a kivándorlást választja. 

A jövő tekintetében kijelentette, a tárca tervei között szerepel többek között a modernizáció, a támogatások biztosítása, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Demeter szerint csak közösségi összefogással érhetjük el, hogy a múlt öröksége a jövőnk ereje legyen.

Csoma Botond: a maraton nem sprint

Csoma Botond parlamenti képviselő párhuzamot vont a maratonfutás és a politizálás között. „A maraton nem sprint. Csak az jut el a célig, aki bírja fejben és szívben, és akinek van miért és kiért futnia” – fogalmazott, majd hozzátette: 35 éve ugyanazon zászló alatt futunk, és a szövetség soha nem engedett az egység fontosságából. Felvetette a kérdést: miért futunk immár három és fél évtizede? A válasz szerinte egyértelmű: azért, hogy megmaradjon mindaz, ami bennünket közösséggé tesz. „Mi mindenkiért politizálunk, a városért és a vidékért egyaránt” – emelte ki. 

Beszédében üzent az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) is: bár nem tudják elfogadni, hogy a közösség nem őket bízta meg, tudniuk kell, hogy „együtt futunk”, mert egy közösség részei vagyunk. Figyelmeztette őket: vigyázzanak, hogy közben ne fulladjanak ki. Az AUR-ról szólva kijelentette: ők nem politikát akarnak csinálni, nem megoldásokat keresnek, hanem a feszültséget szítják. „Mi nem fogunk elfutni. Szembenézünk velük, és megvédjük a közösséget” – hangsúlyozta. A politikus szerint az RMDSZ célja, hogy haladjon előre a szórványban, Székelyföldön, a Bánságban, a Partiumban, mindenhol, ahol magyarok élnek. „Legyen értelme itt maradni Erdélyben, és legyen értelme hazajönni” – mondta. A maratonhoz hasonlóan a politikában is eljönnek a holtpontok, ilyenkor kerülnek elő a szélsőségesek. 

A feladat az, hogy tartsák a tempót, az irányt, és közben védjék a közösséget. „A magyarok ebben az országban csak ránk számíthatnak” – fogalmazott határozottan. Hozzátette: az RMDSZ képviselőházi frakciója erős, ha kell, felveszi a kesztyűt, ugyanakkor szakmai tudásával is érvényesíti az erdélyi magyar érdekeket. „Nem alkuszunk, nem hátrálunk, és nem kérünk bocsánatot azért, mert magyarul akarunk élni és magyarul akarunk beszélni” – zárta gondolatait.

A politikai vitát követően a kongresszus ellenszavazat nélkül elfogadta a stratégiai tervet.