– Kolozsvárnak mindig volt – kisebb-nagyobb mértékben - internacionalista jellege, ami mostanra jól megerősödött. A város internacionalizmusa azonban nem az Untold Fesztiválon alapul, ellenkezőleg! Az Untold épült erre az internacionalizmusra, a sokszínűségre. Ma már senki sem lepődik meg, ha Kolozsvár utcáin valaki idegen nyelven beszél. Ma már senki sem teszi fel a kérdést Kolozsváron, hogy román vagy magyar vagy. Kolozsvár az identitások fővárosa, ahol minden identitás egyenlő fontossággal bír. Ez Kolozsvár varázsa – mondta Gherman.
Felelevenítette: 1990. márciusáig még gondolat szintjén sem merült fel benne, hogy a mellette élő egyik vagy másik barátja magyar vagy román. Csoma Botond is megerősítette: az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események fordulópontot jelentettek a magyarok és románok közti viszonyban.
Gherman elmondta: mostanában kevesebbszer hallja, hogy „a magyarok ellopják Erdélyt”, viszont a Kárpátokon túl élő románokat még mindig „aggódnak”, milyen nehéz lehet az erdélyi románoknak a magyarokkal együtt élni. Mindez talán annak tudható be, hogy a Kárpátokon túl élő román közösségek nem tudják elfogadni a különbözőséget. Javasolta magyar és román könyvek lefordítását a másik nyelvére, egymás kultúrájának minél jobb megismerését a két nép közötti közeledés és megismerés eszközeként.
- Nincs egyetlen olyan rendszerellenes párt sem, amely megoldaná a problémákat – figyelmeztetett Gherman. Úgy véli, nehéz idők jönnek olyan körülmények között, hogy a lakosság 42 százaléka funkcionális analfabéta, és 60 százaléka pedig még hisz a horoszkópokban, ezek a pártok ugyanis a butaságra, tájékozatlanságra alapoznak.
– Erdélyiként legyünk egységesek, mert ha nem, négy-öt év múlva sok szenvedés vár ránk: a szélsőségesség megesz minket. Ezért van szükség az erdélyiek pártjára. Ha a mostani koalíciós kormány nem tudja életbe léptetni a reformokat, pár év múlva katasztrofális helyzet elé nézünk. A butaság társadalmi erővé válik, és onnan már csak egy lépés, hogy ideológiai erővé váljon. A butáknak határozottan meg kell mondanunk, hogy buták. Máskülönben pártokat alapítanak. Ha valakiről azt mondod, hogy korrupt vagy tolvaj, fel sem veszi, de ha azt mondod rá, hogy buta, akkor felrobban a méregtől. Ne legyünk jól neveltek a butákkal, mert akkor azt a benyomást keltjük, hogy ő nem is buta. Mára nem az ideológiák harcolnak egymás ellen, hanem a pártok vezetői. Minél hangosabb valaki, annál nagyobb sikere lesz – folytatta Sabin Gherman, majd elmarasztalta George Simion agresszív nacionalizmusát, aki azzal kezdte politikai pályafutását, hogy az Úz völgyi katonatemetőben keltett botrányt, miközben a közelben levő román katonai temetőben derékig ért a gaz.
– Mivel csak az RMDSZ, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Ilie Bolojan érti, mit jelent a reform, ezért nem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetet a kormánykoalíció meg fogja tudni oldani. Az emberek már nem hisznek a holnapban. Felmérések szerint a 45 év alatti román állampolgárok többsége elgondolkodott már legalább egyszer a külföldre költözésről, jóllehet az országban béke van, nem pusztítja háború – mondta a publicista.
- Mi a butaságot bátorítottuk, arra buzdítottuk a butákat, hogy szavazzanak a butákra. Romániában soha senki nem szerette a reformokat. Már a 19. században lemondatták Alexandru Ioan Cuzát, amikor életbe akarta léptetni a reformjait – magyarázta Gherman, aki szerint a jelenlegi helyzet megoldását a Nemzetközi Valutaalap (FMI) közbelépésében látja, mivel Románia „betegségét” csakis radikális intézkedésekkel, azaz „fejszével lehet gyógyítani”.
Csoma Botond szerint a leggyorsabban a deficithiányt kell megoldania a kormánynak, illetve újra kell építenie a szavahihetőségét, hogy az emberek lássák a kiutat a jelenlegi nehézségekből.
