Sajtóbizalmi index: Finnországban a legnagyobb, az Egyesült Államokban a legkisebb
Hírözönben élünk, egymást követik az eseménybeszámolók, torlódnak a képek a televízióban, egyre másra ajánlják az olvasnivalót a számítógépen… Okostelefonjainkat mindenhova magunkkal cipeljük, az internetszolgáltatás is szinte mindenütt utolér, ellenálhatatlan a késztetés, hogy állandóan kövessük a történéseket. Elmondhatjuk: egyrészt belesürítették a nagyvilágot az okostelefonba, másrészt az okostelefon révén tulajdonképpen megnyílik előttünk az egész világ - a hegy tetején vagy a kert végében is követni tudjuk, ki mit nyilatkozott, hol járt, milyen megállapodást kötöttek, milyen borzalmak történtek aközben, hogy épp meglocsoltuk a paradicsompalántát. Azonban úgy tűnik, a jóból is megárt a sok, vagy a túl sok talán már nem is annyira jó… Elegünk lett a politikából, a pandémiából, a sok háborúból, mert nyomasztólag hat a közérzetünkre, vagy mert nem óhajtunk minderről fölöslegesen vitatkozni – derül ki a Digital News Report idei felméréséből, amelyet tegnap tettek közzé.
Érdekelnek a hírek, de megválogatjuk, mit olvasunk
A Reuters Intézet, az Oxford Egyetemmel továbbá a különböző országok kommunikációs és médiaintézményeivel közösen végzett felmérését immár tizenegyedik alkalommal tették közzé, amelyben azt figyelik, a lakosság, a médiafogyasztó miként viszonyul az országa médiumaihoz, egyáltalán milyen típusú médiát fogyaszt, milyen tartalmak érdeklik, és mennyire bízik meg a médiában valamint a hírekben általában. A felmérést ezúttal is 46 országban végezték el, online kérdőívek kitöltésével, amelyekre 93 432 személy válaszolt. Megnyugtató, hogy az embereket végülis továbbra is érdeklik a körülöttük zajló események, követik a történéseket, a válaszadók többsége folyamatosan hírolvasó, ellenben újabban egyre többen odafigyelnek arra, milyen médiát kövessenek, és főleg milyen típusú tartalmakat olvassanak. Tudatosabb médiafogyasztóvá vált a társadalom – mondhatnánk.
A válaszadók közül, tíz személyből közel négyen (38 százalék) mondták azt, hogy gyakran vagy több alkalommal mellőzték a híreket, ez pedig növekvő tendencia a 2017-ben mért 29 százalékhoz mérten. Egyes országokban egyenesen megduplázódott öt év alatt azok száma, akik inkább nem olvasnak híreket: Brazíliában 54, Nagy Britanniában pedig 46 százalékra emelkedett.
Ami fontos az újságírónak, elriasztja az olvasót
A felmérést készítők arra is kíváncsiak voltak, hogy mindazok, akik elkezdték mellőzni illetve kerülni a híreket, miért döntöttek így? A médiaintézmények számára mindenképpen érdekesek és elgondolkodtatóak az indokok, hiszen úgy tűnik, nem azt a tartalmat szolgáltatják a fogyasztóknak, amelyet azok elvárnának, szeretnének – tehát nem találkozik a kereslet a kínálattal. A hírolvasással felhagyók közül sokan nyilatkozták azt, hogy zavarja őket a sajtó “napirendjének ismétlődő jellege”, tehát az, hogy ugyanazzal a témával foglalkoznak unalomig… Főleg, ha politikáról és a Covid-19 világjárványról van szó. A válaszadók közel 36 százaléka válaszolta ugyanakkor azt is, hogy a hírek negatívan hatnak a hangulatukra – a magas arány azért is lényeges, mivel fiatal, főleg 35 év alatti médiafogyasztókról van szó, akiknek a “megszólítása” rendszeres igyekezet a médiaintézmények esetében. Emellett 17 százaléka a megkérdezetteknek nyilatkozta azt, hogy a sajtóban megjelenő hírek olyan viták forrását képezik, amelyeket szeretnének elkerülni, vagy éppenséggel a tehetetlenség érzetét váltják ki bennük (16 százalék). Sőt, a fiatal médiafogyasztók jelentős része azt is megjegyezte, nehéz követniük a híreket, nem értik az összefüggéseket, hiányoznak az előzmények illetve a háttérinformációk, továbbá a használt nyelvezetet is időnként bonyolultnak érzik.
Ugyan a felmérést az orosz-ukrán háború kitörése előtt elkészítették, a tanulmányt kiegészítették és még öt országban ennek a helyzetnek a kapcsán is további felmérést készítettek, amelyből kiderült: a hírtartalmakat még jobban kerülik illetve mellőzik a konfliktus óta.
A tanulmány fő szerzője, Nic Newman szerint ezek az eredmények különösen nagy kihívást jelentenek a híripar számára. Hiszen a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az olvasónak nem feltétlenül az a fontos, lényeges, érdekes információ, hír, amiről az újságírók azt hiszik, hogy a fogyasztót az érdekli, vagy szerintük az a fontos. És ilyenek például a politikai válságokról, nemzetközi konfliktusokról vagy világjárványokról szóló hírek, amelyeket a média tart lényegesnek, viszont a médiafogyasztó egy részét meg éppenséggel eltávolítja – véli Nic Newman.
Romániában erősen sérült a sajtó legitimitása
A felmérésben részt vevő országok szinte felében lecsökkent a bizalom a hírek iránt, és csupán hét ország médiapiaca dicsekedhet a bizalom növekedésével. Időközben a sajtóorgánumok elvesztették azt a plusz bizalmat is, amelyet a világjárvány idején illetve annak kezdetén szereztek maguknak. Átlagban a megkérdezettek 42 százaléka nyilatkozta, hogy általában megbízik a sajtóban. Finnország már több éve vezet a sajtóbizalmi index tekintetében: a 2022-es adatok szerint a megkérdezettek 69 százaléka megbízik az országa médiájában. Az Egyesült Államok pedig idén is sereghajtó, Szlovákiával együtt: a válaszadóknak csupán 26 százaléka bízik meg a sajtóban, ez pedig 3 százalékos visszaesés tavalyhoz mérten.
Ellenben a legnagyobb visszaesést, bizalomcsökkenést az összes ország közül Romániában mértek: itt 9 százalékkal esett a hírekbe vetett bizalom 2021-hez képest, idén ez 33 százalék – mutat rá a Digital News Report (DNR).
A hazai felmérést végző csoport irányítója, Raluca-Nicoleta Radu, a bukaresti egyetem újságírói tanszékének a vezetője arra is rámutatott a jelentésben: Romániában 2021-ben büntetőjogi fenyegetésekkel, megfélemlítéssel, sőt halálos fenyegetésekkel próbálták megakadályozni a közérdekű anyagok közzétételét, és politikai propagandapénzzel vásárolták meg a sajtó jóindulatát. “Az újságíróknak biztosan nem volt jó évük. A sajtóba vetett bizalom és a hírek iránti érdeklődés meredek visszaesése a járvány előtti szint alá azt mutatja, hogy a sajtó legitimitása sérült” – nyilatkozta az egyetemi oktató.
A Facebook még dominál a hírfogyasztásban
Romániában, mint a világon mindenhol, megnőtt azoknak a száma, akik kerülik a híreket (40 százalék), ami egyrészt az általános érdeklődésre korábban számot tartó témák, például a politikai vagy a COVID-19 témák iránti fáradtság vagy unalom felhalmozódásának köszönhető, másrészt a tágabb összefüggések megértése hiányával magyarázható, különösen a fiatal közönség esetében, mutatnak rá az elemzésben. Emellett a romániai online és offline hírfogyasztás a járvány előtti szint alá esett. A Digi 24 hírtelevízió például 6 százalékpontot veszített a fogyasztásból, a tavalyhoz mérten.
A Digital News Report eredményei azt mutatják, hogy a többi országhoz hasonlóan Romániában is csökken a televíziós hírek fogyasztása (74 százalék, ami 5 százalék csökkenés 2021-hez képest), viszont nő az online elérhető hírek fogyasztása (86 százalék, +2 százalék), beleértve a közösségi médiafogyasztást is (ami 63 százalék, és 5 százalék növekedést jelent tavalyhoz képest).
A Facebook tehát továbbra is a domináns közösségi platform a hírfogyasztásban (63 százalék). A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes hírek iránti érdeklődést a politikai irányultság is befolyásolja: a jobboldali és centrista közönség az életmód, a tudomány és a technológia, a környezetvédelem, a jobboldali közönség pedig a COVID, a kultúra és az üzleti élet iránt mutat érdeklődést. Ellenben politikai irányultságtól függetlenül minden közönség, médiafogyasztó érdeklődik a helyi hírek iránt (a teljes minta 63 százaléka) - áll a jelentésben. Romániában 2001 személy megkérdezésével készítették a felmérést. Ami a televíziók nézettségét illeti: hetente 63 százalék nézi a Pro tévét, 42 százalék az Antena 1 televíziót, 41 százalék a Digi 24-et és 31 százalék az Antena 3 hírtévét, a köztévét 24 százalék követi. Emellett 29 százalék olvassa az Adevarul országos napilapot. Az online sajtóban is a Pro TV News online vezet (33 százalék), ezt követi a Digi 24, a Mediafax és a Hotnews hírportálok. 2017-2022 között minden médiatermék fogyasztása visszaesett, legkevésbé az online és közösségi média (2 százalékot), a televízió a legtöbbet (84-ről 74 százalékra), az írott sajtó 22-ről 15 százalékra. Továbbá 56 százalékról 74 százalékra nőtt az okostelefonok használata a médiafogyasztásban.
Magyarországon 40 százalék kerüli a hírfogyasztást
Magyarországon a válaszadók 27 százaléka bízik meg a hírekben és 40 százalék inkább mellőzi, elkerüli a hírolvasást. Ami pedig a médiafogyasztást illeti: hetente legtöbben az RTL Klubot nézik (48 százalék), majd majd a TV2 és ATV következik (29 és 25 százalékkal), a köztévét 16 százalék követi heti rendszerességgel, a helyi újságokat pedig 10 százalék olvassa. Az online médiafogyasztásnál az index vezet (37 százalék), ezt követi a 24.hu, 444.hu, origo és hvg. A nyomtatott médiatermékek fogyasztása az említett ötéves időszakban 27-ről 12 százalékra esett vissza, az online média mondhatni a korábbi szinten maradt (1 százalékot esett, 87-re). Az okostelefon használat pedig 43-ról 72 százalékra nőtt a médiafogyasztásban.
