A Boldizsár a repülő meseszőnyegen Szőcs Margit harmadik meséskönyve, az első, a Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka szintén a Koinóniánál látott napvilágot 2016-ban, a rákövetkezőt, Az összecsukható nagymamát pedig 2017-ben jelentette meg a Gutenberg Kiadó, ez utóbbiból bábszínházi előadás is született.
A három évvel ezelőtti könyvében, a Madarász Béni-történetekben egyedi világot teremtett a szerző, a laza füzért alkotó történetek akár meseregényként is értelmezhetők, amelynek részeit az aktuális események is ihlették. – A frissen megjelent Boldizsár a repülő meseszőnyegenben eljutottunk egy meghittebb hangulatú mesevilághoz, a kisunokád, Boldizsár a főszereplő. Ezek már családiasabb történtetek, hogyan alakult ez az út a „nagyvilágtól” az otthonig? – kérdezte a szerzőtől Rostás-Péter Emese.
Szőcs Margit elmondta: tulajdonképpen a Madarász Béni... megszületése is Boldizsárnak köszönhető, amint az is , hogy egyáltalán elkezdett mesét írni. – Két éven át Kínában voltunk, ott történt meg velem a nem várt csoda, korábban nem gondoltam soha, hogy valaha mesét fogok írni – kezdte vallomását a szerző. Mint megjegyezte, ehhez azért hozzájárult az is, hogy ezt megelőzően a Napsugár–Szivárvány gyermekirodalmi folyóiratoknál korrekturázott, így rendszeresen belekerült egy mesevilágba. Aztán a főszerkesztő, Zsigmond Emese nagy mértékben támogatta őt az első próbálkozásainál, és mint mondta, ha ő nem lett volna, valószínűleg nem is indult volna el útjára az első mesekönyv.
Inspirációs forrás volt tehát a kisunokája a kétéves kínai tartózkodásuk alatt, egyre több mese, gyerekvers született meg benne, egy ideig ezeket dédelgette magában, majd, mivel esténként szabad volt, hiszen a szülők is ott voltak, és mivel annyira kikívánkoztak ezek a szövegek, megpróbálta leírni őket. Azóta is ír, nem tudja abbahagyni.
– A Madarász Béni... volt tehát az első mesekönyvem, de ennek valódi ihletője Boldizsár volt, aki aztán jóval később lett a mesék „főszereplője”, ekkor már felvállaltan. Ezeknek a Boldizsár-meséknek van egy jellemzőjük: mindig van egy ici-pici valóságmagjuk, valami kis apró történés, amely aztán mesévé, külön történetté növi ki magát – jegyezte meg Szőcs Margit.
Rostás-Péter Emese úgy vélte, a könyveknek az az egyik érdekességük, hogy másfajta viszonyt jelenítenek meg: a nagymama és az unoka közötti kapcsolatot.
Szőcs Margit elmondása szerint nagymamaként az embernek sokkal nagyobb távlata van, a szeretet intenzitása ugyanaz, mint a szülői, csak a türelem más, egy seregnyi tapasztalattal a háta mögött másként éli meg az ember a hozzátartozó gyerekkel való kapcsolatot. – Szülőként túl elfoglalt az ember, a nagymamai kapcsolat kényelmesebb, mert a szülő átvállalja a felelősség nagy részét, a nagymamának kevesebb jut, ezáltal nagyon felértékelődik az együtt töltött időszak – magyarázta a szerző.
Finn apa-sorozat, fordítói szemmel
Markus Majaluoma Apa, menjünk gombászni! című kötete immár a negyedik a finn Apa-sorozatban, mind a négy kiadvány a Koinóniánál látott napvilágot magyar nyelven, Jankó Szép Yvette fordításában.
Az Apa, irány a tenger! (2013), Apa, mikor jön a Mikulás? (2016), és az Apa, építsünk kuckót! (2018) után itt a negyedik könyv, az Apa, menjünk gombászni! Markus Majaluoma sorozata „könnyed stílusban megfogalmazott, ellenállhatatlan humorral megrajzolt, egyszerű és mély történeteivel, ember- és természetszeretetével bízvást számíthat a magyar olvasóközönség, kicsik és nagyok rokonszenvére”, olvasható a kiadó ajánlójában. Talán épp ezt az „ellenállhatatlan humort”, „könnyed stílust” a legnehezebb visszaadni magyar nyelven, gondolhatnánk, de aki elolvassa ezeket a könyveket, megbizonyosodhat arról, hogy Jankó Szép Yvette kifogástalan munkát végzett.
Az ötrészes finn sorozat (feltehetően napvilágot lát majd az ötödik rész is magyarul) szerzője és rajzolója egy és ugyanaz a személy, Markus Majaluoma a kétezres évek elején indította el az Apa-sorozatát, de több olyan munkája van, amelyeket ő írt és rajzolt, derült ki a beszélgetésen.
Nehéz felmérni, hogyan fogadta a nagyközönség a magyar nyelvű kiadványokat, de volt negatív és pozitív visszajelzés egyaránt, bár negatív reakció csupán az első kötet után érkezett, és az is a könyv képi világához kapcsolódott, ezt követően inkább a pozitívum felé kezdtek elmozdulni a vélemények, válaszolta kérdésre Jankó Szép Yvette.
A fordító véleménye szerint az illusztrációk szervesen folytatják, egészítik ki a szöveget, a szerző pedig a korábbi könyveket továbbrajzolja és továbbírja.
(Borítókép: Balról jobbra: Rostás-Péter Emese, Jankó Szp Yvette, Márton Éva, a Boldizsár-könyv illusztrátora, és Szőcs Margit a Koffer-beli eseményen. Fotó: Koinónia Kiadó)
