Szívesebben és többen lennének vállalkozók és influenszerek
Már nem elég csak az iskolázottság ahhoz, hogy munkahelyet találjanak – vallja a fiatalok 80%-a egy hazai kutatás szerint. Míg a Covid előtt viszonylag hamar találtak munkát a tanulmányaikat befejező fiatalok – ha nem is a szakmájukban –, a koronavírus-járvány kitörése óta csupán diplomával egyre nehezebb elhelyezkedniük, bár minden hatodik fiatal felnőtt akár minimálbérért is dolgozna. Úgy tűnik, mintha tudatosabbak lennének a mai 18–26 évesek, sokkal reálisabban felmérnék felkészültségüket és munkaerőpiaci esélyeiket, valamint azt is, miben kéne változniuk ahhoz, hogy munkát találjanak. Talán szintén a járvány hatásaival való szembesüléssel magyarázható az, hogy a legtöbben biztos állásra vágynak, meghatározatlan időre szóló szerződéssel, és csak minden hatodik hajlandó egyszerű együttműködési egyezmény alapján dolgozni. Ha kell, még továbbképzésekre is vállalkoznának ennek érdekében.
A látványosan drámai gazdasági változások, a munkaerőpiaci kereslet csökkenése és egy lehetséges perspektíva hiánya erőteljesen érinti az iskolapadból kikerülő generációt. Egyre inkább lehetetlennek tűnik elhelyezkedniük a munkaerőpiacon a frissen végzetteknek: tízből nyolc fiatal szerint az iskolázottság nem elég ahhoz, hogy munkát találjanak. Az aktuális társadalmi-gazdasági-egészségügyi válsághelyzet több százezer diplomás fiatalt érint.Korábban, a Covid-válság előtt viszonylag egyszerű volt diplomázás után elhelyezkedni, sok fiatal gyorsan megtalálta élete első állását – ha nem is a szakmájában, de – a vendéglátóiparban, szolgáltatásokban, építőiparban, kereskedelemben, a munkaadó vállalaton belül továbbképzéseken vehettek részt vagy magánvállalkozásba fogtak. Most az álláslehetőségek többsége eltűnt, vendéglátóiparban, kereskedelemben inkább leépítések vannak, nemhogy friss munkaerőt alkalmaznának, cégek függesztik fel működésüket vagy húzzák le végleg a rolót, és a jövő bizonytalansága miatt a gazdasági szereplők általában óvatos üzemmódra váltottak a munkaerő-foglalkoztatás terén is.
A Frames vállalatvezetési tanácsadó cég közvélemény-kutatása szerint a fiatalok 78,9%-a meghatározatlan időre szóló, biztos állást keres, csupán 16%-a hajlandó valamilyen együttműködési egyezmény alapján munkát vállalni akkor is, ha utóbbi esetleg több szabadidőt, rugalmasabb munkaidő-beosztást jelentene. 52,6%-uk mindennapos irodai munkára vágyik, csupán 14,5%-uk vállalna terepmunkát. Csak 33%-uk szeretne távmunkában, otthonról dolgozni, vélhetően elegük van a 2020-as óvintézkedésekkel járó bezártságból.
A megkérdezettek több mint 80%-a tudatában van: a diploma már nem elég ahhoz, hogy munkát találjanak. 77,6% szerint a jobb munkalehetőséghez továbbképzésen, tanfolyamon kell részt venniük. A fiataloknak közel a fele (46,1%) hibrid (részben online, részben offline) képzésben venne részt inkább, 39,5% online képzést választana és csak 14,5% menne fizikai jelenlétet követelő tanfolyamra.
A megkérdezettek zöme saját vállalkozást alapítana (13,7%), illetve leginkább marketingben (8,9%), rendezvényszervezésben (8,3%), közösségi médiában (7,7%), eladásban (6,5%), turizmusban (6,5%), számítástechnikai iparágban (6%), közigazgatásban (6%), kulturális téren (6%) dolgozna. Az előző évekhez képest jelentősen csökkent az újságírás (1,2%) és az ingatlanpiaci munkalehetőség (2,4%) iránti érdeklődés, amit a fiatalok a járvány előtti időkben kiemelten kedveltek. Cserében fokozódott a vállalkozási kedv (13,7%) és egyre több romániai fiatal számára vonzó karrierlehetőségnek tűnik a közösségi média – 7,7%-uk lenne influenszer/blogger/vlogger.
Az előző évekhez képest fokozódott a vállalkozási kedvA barométer azt jelzi, hogy a fiatalok tudatában vannak, mire van szükségük ahhoz, hogy vágyott munkahelyet találjanak: legtöbbjük (42,3%) szerint az adott foglalkozás ellátásához szükséges ismereteket kell elsajátítaniuk szakképzéseken. Az álommeló elérésében a megfelelő ismeretek hiányán túl pénzügyi gondok (16,5%), az akaraterő hiánya (6,2%), a családi helyzetük (1%) akadályozza meg őket, 34% más okot jelölt meg ennél a kérdésnél.A megkérdezetteknek csak kevéssel több mint a fele látja viszonylag reálisan, hogy képzettségéhez (vagy inkább annak hiányához) mérten milyen munkabérre számíthat. A válaszadók 17,1%-a minimális anyagi juttatásért (1500–2500 lej) is hajlandó lenne dolgozni, többsége (39,5%) 2500 és 3500 lej közötti fizetésre számít, több mint negyede (27,6%) 3500–4500 lejes és 15,8% ennél magasabb bérre számít.
Reménykeltőnek értékelte a fiatalok továbbképzésre való hajlandóságát Ligia Neacşu, a felmérést megrendelő Best Smart Consulting menedzsere, aki szerint ebből kiindulva talán javítani lehet valamit azon a statisztikai adaton, amely Romániát utolsó helyre utasítja az Európai Unióban az alkalmazottak továbbképzéseken való részvételét illetően. Bár az alkalmazottak továbbképzése legalább két tényezőn múlik: amennyire a foglalkoztatottak hajlandóságán, legalább annyira a cégek hajlandóságán is, hiszen a tanfolyamok, képzések az alkalmazottak munkából való ideiglenes kiesését is jelentik, amit a munkáltatók nem vesznek szívesen. Mindazonáltal a helyzet megérett a változásra, hiszen az Eurostat adatai szerint a romániai dolgozóknak csak 1,6%-a vett részt valamilyen szakmai továbbképzésben 2019-ben. Összehasonlításképpen ez az arány Svájcban 39,4%, Svédországban 37%, az uniós átlag pedig 14,8%, a listazáró helyeket elfoglaló Lengyelországban is 7,7%, Magyarországon 7,3%, Bulgáriában 2,3%. Érdekesség, hogy a romániai alkalmazottak akkor sem igyekeznek szakmai továbbképzéseken részt venni, ha munkahelyet keresnek: a hazai (és a magyarországi) munkanélkülieknek csak 3,4%-a végzett tanfolyamot 2019-ben, szemben a lengyelek 8,2%-ával és a svédek 57,5%-ával. Bár ezt a kérdést is árnyalná, ha figyelembe vesszük a tagországok eltérő foglalkoztatáspolitikáját, munkaügyi törvényeit és hogy ezek alapján mennyiben férnek hozzá a munkanélküliek ingyenes tanfolyamokhoz, továbbképzésekhez. A január 25. –f ebruár 1. között lebonyolított közvélemény-kutatásban több mint 250 18 és 26 év közötti fiatalt kérdeztek meg.
