Közhely, de igaz, a valódi pedagógus nem „csak” tanít, hanem olyan odafordulással él együtt a diákjaival, amelyben nagyon sok empátiára, pszichológiai érzékre és tudásra, érzelmi energiára van szüksége. Szerencsére mindig voltak, vannak és bízom benne, lesznek ilyen igazi pedagógusok, s ha visszagondolunk iskolai éveinkre, mi magunk is sorolni tudjuk azokat a tanárainkat, akiknek hatására emberként lettünk többek, nem csak az aznapi leckét tanultuk meg.
A munkajog elismeri a pedagógusi munkának a sajátos munkavégzési körülményeit és jellegét, ezért a Munkatörvény mellett a felsőoktatást megelőző oktatásról szóló 2023. évi 198. törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, különösképpen a munkanorma, fegyelmi felelősségvállalás és a munkavállalói jogok és kötelezettségek tekintetében. A törvény 162. cikke értelmében a tanári kar tagjai olyan személyek, akik megfelelnek a törvényben előírt oktatási követelményeknek, teljes cselekvőképességgel rendelkeznek, erkölcsi magatartásuk összhangban van a szakmai etika szabályaival, és egészségügyi és pszichológiai szempontból alkalmasak feladataik ellátására.
Nem helytálló az a sokakban élő tévhit, hogy a tanárok munkanormája pusztán a tanórák megtartásával eltöltött óraszámból áll, mivel számukra is a Munkatörvényben megjelenő főszabálynak megfelelően napi 8 óra, heti 40 óra munkavégzést ír elő a különös törvény. Az effektív tanításon kívül a törvény 207. cikke olyan további, munkakörhöz tartozó tevékenységeket ír elő, mint módszertani és tudományos képzési tevékenységek, a tanulók igényeinek megfelelően és az iskola kínálatából a tanulók által választott tanterv-fejlesztési tevékenységek; oktatás, mentorálás és egyéb, a tanítási folyamatot kiegészítő vagy osztálytevékenységek szervezésével, oktatási projektek kidolgozásával, megvalósításával és értékelésével kapcsolatos tevékenységek. A munkanormán felül ugyanakkor a tanárok további iskolán kívüli tevékenységeket is folyatatnak, felkészítőktől osztálykirándulásig, amelyekre akár a hétvégi pihenőnapokon kerül sor.
A fegyelmi felelősség a jogi felelősségvállalásnak a sajátos munkajogi eszköze, amelynek keretszabályozását a Munkatörvényben találhatjuk meg, azonban a tanárok részére a 2023. évi 198. számú különös törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, mivel esetükben ez a szabályozás lesz elsődlegesen alkalmazandó. A fegyelmi felelősségvállalás vonatkozásában a 209. cikk leszögezi, hogy a tanári kar tagjai hivatásukat úgy kötelesek gyakorolni, hogy az megfeleljen a különös törvény és az általános jogi szabályozás elveinek és értékeinek, valamint a gyermek legfőbb érdekének. Ugyanezen a normahelyen megtaláljuk a fegyelmi vétségnek minősülő cselekmények felsorolását is, a következők szerint: a) tanulók vagy kollégák ellen irányuló fizikai és/vagy verbális erőszak; b) az óvodások/iskolások egészségét és testi vagy lelki épségét veszélyeztető bármely cselekmény vagy magatartás; c) politikai meggyőződés kifejezése és vallási térítés az iskolai környezetben; d) a tanár által oktatott osztályba járó diákok magántanítása; e) a törvény rendelkezéseinek, a törvényes kötelezettségeknek, a szakma szabályainak, az országos szintű szakmai testületek vagy az oktatási intézmény kötelező erejű határozatainak megsértése; f) olyan cselekmények, amelyek károsíthatják a gyermekek/diákok és családjaik hírnevét, méltóságát vagy jogait, vagy sérthetik az intézmény/létesítmény becsületét és/vagy hírnevét, illetve az oktatás érdekeit.
A lehetséges fegyelmi büntetéseket is szabályozza a törvény, a Munkatörvényben foglaltakhoz nagyon hasonlóan, és súlyosságuk az írásbeli figyelmeztetéstől a munkaszerződés felbontásáig terjedhet. Minden esetben szükséges egy előzetes kivizsgálás, amelynek eljárását úgyszintén jogszabály rögzíti. A tanári karra vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályozásában sem elég a Munkatörvény rendelkezéseinek ismerete, mivel az esetükben irányadó különös törvény számtalan pontban eltér attól, vagy kiegészíti azt. A teljesség igénye nélkül szeretnénk ezekből kiemelni néhányat, mint a tanárokra vonatkozó munkajogi szabályozás sajátos példáit.
Az állami oktatási intézmények tanárai az iskolai szünet alatt 62 munkanapos fizetett éves pihenőszabadságra jogosultak. Azok a tanárok, akik doktori disszertációt vagy oktatási célú tanulmányt írnak kutatási vagy publikációs szerződés alapján, az iskola igazgatótanácsának jóváhagyásával, egyszeri alkalommal 6 hónap fizetett szabadságra jogosultak. A határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott tanárok, az oktatási intézmény jóváhagyásával 10 egymást követő évenként, egy tanévre fizetés nélküli szabadságra mehetnek, amely időszakra munkahelyüket fenntartják számukra. A tanári kar tagjai jogosultak a biztonságos oktatási tevékenység végzésére, és oktatási tevékenységük során nem zavarhatók. Ennek érdekében például a diákok szülei/gondviselői/törvényes képviselői csak az intézmény szervezési és működési szabályzatában meghatározott belépési eljárásnak megfelelően látogathatják az oktatási intézményt.
A tanítási tevékenységek rögzítése csak az Oktatási Minisztérium által kiadott normatív jogszabályoknak megfelelően végezhető, kivéve azokat az eseteket, amikor a tanítási tevékenységek rögzítését törvény vagy a saját oktatási hálózattal rendelkező minisztériumok által kiadott rendeletek írják elő. Itt szeretnénk azt is megjegyezni, hogy a tanárokról a diákok által hang vagy kép/videó rögzítése, mi több, adott esetben például a közösségi médiában való terjesztése is tilos, személyiségi jogokat sért, és jogi következményekkel járhat.
Vallasek Magdolna
www.workplacerightsbv.ro ; Facebook oldal: Workplace Rights BV; Munkajogi szakértői iroda
