Az átvilágító bizottság már június első felében meghozta az erről szóló döntését. Megállapította, hogy Isarescu együttműködött a Szekuritátéval, egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. A bíróságon a per még nem kezdődött el.
Az átvilágító bizottság megállapította a rendelkezésére álló anyagokból, hogy Isarescu Manole fedőnév alatt jelentéseket írt a Securitaténak 1979 és 1989 között. Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe.
Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt. Israescu egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtési és élelmiszerellátási gondokkal, a televízióban sugárzott adásokkal. Az átvilágító bizottság szerint ezek a jelentések kimerítik a besúgást, hiszen az érintettek a román hatóságok látókörébe kerülhettek.
Isărescu múltjáról már három évvel ezelőtt is cikkezett a média, akkor a Pressone.ro oknyomozó hírportál azt írta, hogy a BNR elnöke állítólag a román külföldi hírszerzés beszervezett embere volt rendszerváltozás előtt és után is. Isarescu ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. Isarescu a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal.
1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egy évi megszakítással - 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt - azóta is betölti.
