Isărescut a szenátus illetékes szakbizottsága hívta meghallgatásra, miután a jegybankot meggyanúsították a kormánykoalíció pártjai, hogy a kereskedelmi bankok az ő tudomásával manipulálják a bankközi hitelkamatlábat (ROBOR). A meghallgatást a szociálliberális kormánykoalíció kisebbik pártjának, az ALDE-nak az egyik szenátora, Daniel Zamfir kezdeményezte, aki szerint ezzel az állítólagos manipulációval a bankok tisztességtelen nyereségre tesznek szert.
Isărescu kifejtette, hogy a ROBOR-t senki nem manipulálja, ez a mutató a piac valóságát tükrözi. A ROBOR 2017 őszétől kezdett gyorsan növekedni, 0,7 százalékról 3 százalék fölé emelkedett. A három hónapos ROBOR befolyásolja a hitelek törlesztőrészletét, ezért keltett aggodalmat a mutató növekedése. A kormányzó kizárta annak a lehetőségét, hogy a bankok kartellszerűen összefogtak volna, mint mondta, az adatok visszanézhetők a jegybank adatbázisából.
A szenátor azzal is megvádolta Isărescut, hogy amikor a ROBOR 0,7 százalékos történelmi mélyponton volt, arra bátorította az embereket, vegyenek fel lejhiteleket, amivel szerinte átverte őket. Isărescu szerint akkor alacsony volt az infláció is, amely főleg azért nőtt meg, mert a kormány túl gyors ütemben növelte a béreket.
A központi bank kormányzója kitért a bankokat is sújtó tavalyi 114-es kormányrendeletre, amely január 1-től lépett hatályba. A rendelet szerint a pénzintézeteknek a bankközi hitelkamatláb mértéke szerint kell adót fizetniük a bankaktívákra. Isărescu szerint ez a rendelet megköti a nemzeti bank kezeit, hiszen a lej ellen irányuló esetleges piaci támadások esetén nem tehetnek semmit. Úgy vélte, a bankaktívákra kivetetett adónak a ROBOR-ral való összekötése „a nemzeti bank függetlensége elleni támadást jelent”.
