A Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója az inflációs jelentés bemutatása alkalmából lépett sajtónyilvánosság elé. Elmondta: a kabinetnek muszáj úgy végrehajtania a költségvetési konszolidációt, ahogyan a nemzetközi pénzintézetek és a piacok akarják, különben drágán fog fizetni a lakosság. Arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok alapján Románia már így is a magasan besorolt országok közé tartozik, így a piacok vele szembeni türelme is korlátozott. Ezért ha a kormánynak nem sikerül csökkentenie a deficiteket, akkor a piacok fognak közbelépni, a hitelek drágulni fognak – vetítette előre a nem túl derűs lehetséges jövőt Isărescu.
Közölte: a jegybank is támogatja a kormány abbeli szándékát, hogy csökkentse a deficiteket. Úgy vélte, hogy az adókedvezmények eltörlése teljesen normális lépés, hiszen egyes ágazatok már 15 éve részesülnek ezekben a kedvezményekben, ami már nem támogatást, hanem életjáradékot jelent. Leszögezte, hogy a bruttó hazai termék 27 százalékát kitevő bevételekkel nem lehet európai szintű országot építeni. Rámutatott, 1999-ben is ugyanez volt a probléma, amikor ő volt a miniszterelnök, azóta eltelt 24 év és a helyzet csak rosszabbodott, hiszen akkor az államháztartás bevételei elérték a GDP 33 százalékát. A jegybankelnök szerint ahhoz, hogy a bevételeket növelni lehessen, egyszerűsíteni kell az adózási rendszert, és meg kell szüntetni a kivételezéseket.
Arra a felvetésre, hogy Románia megint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „kezére kerülhet”, Isărescu azt hangsúlyozta: ez a veszély nem áll fenn, mert mielőtt az IMF-fel írnánk alá szerződést, előtte már a pénzpiacok végrehajtják a deficitekből származó drasztikus és fájdalmas pénzügyi korrekciót. Arra is felhívta a figyelmet, hogy főleg a személyi jövedelemadó esetleges növelése serkenteni fogja az inflációt, ezért az adóemeléssel is óvatosan kell bánni.
A jegybank egyébként 7,5 százalékra emelte az idei inflációs előrejelzését, miután májusban 7,1 százalékot prognosztizált. A jövő évi inflációs célt is felfelé, 4,4 százalékra módosította a korábbi 4,2 százalékról. A jegybank igazgatótanácsa monetáris politikai ülésén a fogyasztói árindex alakulására leselkedő kockázatokra hívta fel a figyelmet. Ezek közé sorolták az árréskorlátozást, amely – a kormány szándékaival ellentétben – lehet, hogy inflációgerjesztő tényező lesz. Isărescu tegnapi sajtónyilatkozatában az alapkamatról kijelentette, hogy a jegybank az idén biztos nem fogja csökkenteni a jelenlegi 7 százalékról az irányadó kamatot.
Isărescu a jegybanki jövedelmek csökkentése tekintetében kritikus hangnemet ütött meg. Szerinte azért nem lehet mérsékelni a jegybankban a béreket, mert ők nem az állami költségvetésből finanszírozzák magukat, nyereségesen működnek, és elveszítenék a szakembereiket. Emellett úgy vélte, hogy az európai jegybankok működését szabályozó törvény szerint az ő béreik nem térhetnek el a többi ország jegybankja által alkalmazott fizetésektől.
Kép: Facebook
