Besszarábiai román „hódítás” szakembergárdával

Klaus Iohannis és Maia Sandu
Klaus Iohannis és Maia Sandu a korábbi diskurzust átszelidítették úgy, hogy a két ország az Európai Unió égisze alatt fog egyesülni (Fotó: presidency.ro)
Románia és a Moldovai Köztársaság viszonya mindig nagy szenvedélyeket váltott ki tájainkon és a Pruton túl is. Néhány évvel ezelőtt a politikai közbeszéd homlokterébe került a két ország egyesülése, ami aztán háttérbe szorult, és pragmatikus együttműködés kezdődött, amely részben abban nyilvánul meg, hogy számos román szakember kulcsfontosságú moldovai intézményekben foglalt el vezetői állást, főleg az után, hogy Maia Sandut államelnökké választották. Lehet-e valami az egyesülésből, vagy a román politikai elitnek továbbra is vágyálma marad az unió?

A két ország egyesüléséről főleg 2014-ben esett sok szó, de Traian Băsescu államfő már előtte is napirendre tűzte a két ország közeledésének és egyesülésének témáját, amivel sok rosszat tett a moldovai románérzelmű politikai elitnek, hiszen az egyesülés témája akkor sem volt népszerű a Pruton túl, és ezzel éppen a Moszkvával szembeszegülő oldalt gyengítette. Băsescu számos spekulációt kiváltott azzal, hogy 2014-ben, második elnöki mandátuma vége felé bejelentette, hogy amikor már nem lesz a legmagasabb közjogi méltóság itthon, akkor kérvényezni fogja a moldovai állampolgárságot jelképes gesztusként. Ezzel lavinát indított el, és sokan azon spekuláltak, hogy Băsescu lehet a következő Alexandru Ioan Cuza egykori román fejedelem, aki perszonálunió révén egyesítette 1859-ben Havasalföldet és Moldvát, amelyből létrejött az Egyesült Román Fejedelemség. Ebben jó nagy adag fantazmagória volt, hiszen a történelem ennyire konkrétan soha nem ismétli magát. De tény, hogy a Pruton túl még 2019 környékén is voltak olyan javaslatok, hogy a volt román elnök legyen Moldova miniszterelnöke. 

Klaus Iohannis elnöksége idején Bukarest a valóságtól elrugaszkodott érzelmi politizálásról áttért a pragmatikus megközelítésmódra, és főleg Maia Sandu 2020-ban történt megválasztása óta már nem a két ország egyesülése kap hangsúlyt, hanem a diskurzust átszelidítették úgy, hogy a két ország az Európai Unió (EU) égisze alatt fog egyesülni. Ugyanezt a szólamot hangsúlyozta Magyarország is annak idején, amikor Románia csatlakozása terítékre került, hiszen Budapest a teljes Kárpát-medencei magyarságot az EU-n belül akarta egyesíteni, ami szinte teljes mértékben megvalósult, Kárpátalja és Vajdaság ugyanis még nincs az unióban. A kötelékeket később még szorosabbra fűzték a kedvezményes honosítással, amelynek köszönhetően több mint egymillió Kárpát-medencei külhoni magyar vehette fel a magyar állampolgárságot. Románia ezen a téren előbbre járt, hiszen a román kormány már a 2000-es évek második felétől megadta kedvezményesen a román állampolgárságot a moldovai románoknak: 2000 és 2020 között például több mint 642 ezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot. 

Bukarest nem verte ezt nagy dobra, mint ahogy azt sem, hogy négy moldovai kulcsfontosságú intézményt olyan román–moldáv kettős állampolgárok vezetnek, akik Romániából mentek Moldovába azért, hogy az ottani intézményekben folytassák pályafutásukat. A Moldáv Nemzeti Bankról, a pénzmosásellenes hivatalról, a munkaügyi felügyelőségről és az EU moldovai partnerségi missziójáról van szó. Ezzel párhuzamosan számos román szakértő – volt miniszterek és intézményvezetők – kulcsszerepet töltenek be a Moldovai Köztársaság kormányában. 

A kisinyovi jegybankot Anca Dragu volt román pénzügyminiszter vezeti, aki a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora is volt. Dragu több mint 15 évig a Román Nemzeti Bankban és a Nemzetközi Valutaalapnál is dolgozott. A pénzmosásellenes hivatalt Daniel-Marius Staicu vezeti, aki a romániai azonos intézményt is irányította. Cătălin Ţacu a munkafelügyelőség igazgatója, ő ugyanennek a hazai intézménynek a jászvásári kirendeltségén dolgozott főosztályvezetőként. A hazai környezetvédelmi őrség egykori vezetője, Octavian Berceanu is Moldovába költözött, ő felel a keleti szomszéd újraerdősítési programjáért. Ő is Maia Sandu csapatához tartozik.

varosnapokHirdetés

Az EU is román szakértőket nevezett ki Moldovába, így például Cosmin Dinescu karrierdiplomata vezeti az EU moldovai partnerségi misszióját. Vannak a moldovai kormány mellett működő magas rangú tanácsadók, akiket szintén Brüsszel nevezett ki. Ebbe a sorba tartozik Daniel Funeriu volt oktatási miniszter, Dragoş Ciuparu, a romániai kutatásért felelős egykori vezető, Nicolae Grigore, aki a Moldáv Nemzeti Bankban dolgozik tanácsadóként, Gabriela Scutea, ő a moldovai igazságügyi minisztériumban és a legfelsőbb bíróságon kapott állást. Korábban Románia legfőbb ügyésze is volt. Alexandru Săndulescu is Moldovában dolgozik, ő korábban a hazai országos energia- és árszabályozó hatóságot vezette. De vannak még rendőrök, közigazgatási szakemberek, EU-csatlakozási szakemberek, akik szintén Moldovában dolgoznak, ilyen például Anca Boagiu volt közlekedési miniszter. Utóbbi Moldovát kifejezetten az EU-csatlakozásra való felkészítésben segíti a G4Media hírportál által korábban közölt összesítés szerint.

Látható tehát, elég népes román szakembergárda került be a moldovai intézményekbe, akiknek minden bizonnyal az a feladatuk, hogy Moldovát eltávolítsák az orosz befolyástól és az EU-hoz közelítsék, illetve oldják a besszarábiaiak Romániával szembeni ellenszevét, főleg azokét, akik domináns orosz kultúrával rendelkeznek, hiszen a lakosság egy részének a román identitása igencsak megkopott. 

Brüsszel tavaly decemberben döntött úgy, hogy Ukrajna mellett Moldovával is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat. Ez a döntés az orosz–ukrán háború nyomása alatt született, amelyből Kisinyov nyerhet, ha egyáltalán belátható időn belül valósággá válhat a terv. Mindenesetre a csatlakozási tárgyalások megkezdése fegyvertényt jelenthet Sandunak, aki egyelőre magabiztosan vezet a felmérésekben. A keleti szomszédnál várhatóan ősszel tartanak elnökválasztást. Az uniós csatlakozás kézzelfoghatóvá válása hozzájárulhat ahhoz, hogy végleg lekerüljön a napirendről Románia és Moldova egyesülése, bár a Prut innenső és túlsó oldalán is az uniópárti elit nehezen fogja feladni ezt a célt.